Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét – emlékeztetett a kormányfő, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett.
Orbán Viktor elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért

a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy.

Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.

A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele – tette hozzá.

Orbán Viktor köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott. Beszámolója szerint a kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014-2017 között 12 milliárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról, 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás.

Mint felidézte, 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és – noha mára visszafizette IMF-hiteleit – államadósságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható – jegyezte meg, hozzátéve: a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.

Orbán Viktor közölte: a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát – fűzte hozzá.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyeztek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.

Orbán Viktor üdvözölte, hogy az MTA a közeljövőben a víztudomány, az agrárinnováció és a szakmódszertan területén tervez jelentős előrelépéseket tenni, és figyelmeztetett: a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.