A kormányfő a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen kiemelte: úgy döntöttek, hogy több mint kétszeresére növelik ezt a támogatást.

Hozzátette: mondhatná, hogy „nem jószántunkból tesszük, hiszen megnőttek a kamatok” és így a kamattámogatás, de mindenki tudja, hogy „nehéz év áll előttünk”, így az a döntés is születhetett volna, hogy nem invesztálnak ekkora összeget a támogatásba.

Kitért arra: emellett még 220 milliárd forintot adnak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek az energiaintenzív kategóriába esnek, továbbá gyármentő programot hirdetnek meg.

A miniszterelnök kifejtette: ez az évforduló nem következett volna el Demján Sándor nélkül. Az alapítótól megtanulhatták, hogy a leginkább lehetetlenre érdemes vállalkozni, ő is csak a lehetetlen dolgokra vállalkozott, és ehhez keresett magának társakat, „így csalt aztán lépre engem is a kártya megalapításával” – fogalmazott.

Elmondta: a külföldi nagyberuházások a városokat célozzák meg és külföldi nagyberuházások nélkül nem lehet Magyarország sikeres. De kellenek mellettük sikeres magyar vállalkozások is, mert akkor lesz Magyarország magyar ország – jelentette ki. Hozzátette: a nagy külföldi cégek mellett mindig kell lennie széles, erős, biztos lábakon álló magyar vállalkozói rétegnek is.

Orbán Viktor közölte: „igazunk volt abban”, hogy a háborút nem szabadott volna elkezdeni, hogy aki fegyvert szállít, egyre közelebb sodródik a háborúhoz, hogy a szankciók meg fogják rendíteni az európai gazdaságot és hogy az energiaszankciók inflációt hoznak magukkal.

Ugyanakkor örömet okozhat, hogy ki lehet maradni a recesszióból és ki lehet maradni a háborúból – mondta. Hozzáfűzte: „örömmel tölthet el bennünket az is”, hogy megcélozható az egyszámjegyű infláció elérése 2023 év végére.

Megjegyezte: örömet okozhat az is, hogy lehetséges ilyen helyzetben is a családokat megvédése a hatalmas rezsiköltségektől.

A kormányfő arról is beszélt: nem hiszi, hogy a piac szent és sérthetetlen, megvannak a törvényei, de nem érinthetetlen és igenis kellhet az állami beavatkozás. Olyan év előtt állunk, amikor erős, kellő időben és helyesen cselekvő állam nélkül a magyar gazdaság nem lesz sikeres – mutatott rá.

Úgy vélte, olyan energiaválságba kerültünk, amely az egész európai ipar rohamos leépülésével fenyeget. Most Európának ki kell találnia, hogy az idén felszámolt európai gazdasági struktúrát milyen új rendszerrel akarja felváltani – mondta.

A miniszterelnök kiemelte: bár már elfogadták a 2023-as költségvetést, azóta történtek fejlemények, így azt hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez. Nem lehet másra hagyatkozni, saját mentőcsónakot kell találni, olyan mentőcsónakot, amely egyszerre képes megvédeni a lakosságot és fenntartani a magyar cégek működőképességét – magyarázta.

Elmondta: 2015- és 2021 között az EU növekedését rendszeresen meghaladtuk, vagyis van dinamika a magyar gazdaságban, de az energiaárak, az infláció és a kamatok Magyarországot is sújtják.

Úgy látja, az energia jelenti a legnehezebb kihívást, mert a mai megváltozatott rezsitámogatási rendszerben minden hónapban a magyar költségvetés minden háztartásnak ad 180 ezer forintot, ugyanis ha nem tenné, minden magyar családnak ennyivel lenne nagyobb az energiaszámlája. Fontos, hogy ezt a támogatást meg kell őrizni – jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta: 2023 mindenkitől komoly erőfeszítést igénylő időszak lesz. A magyarok karaktere olyan, hogy amikor jól mennek a dolgok, szétszélednek, de bajban rájönnek, hogy csak fegyelmezett együttműködéssel élhetnek túl – jelentette ki. Hozzátette: erre lehet építeni 2023-ban is.