A kormányfő köszöntő beszédében kifejtette, a világ népességnek 0,2 százalékát adják a magyarok; a fővárost ezer év alatt ötvenszer ostromolták; két, három nemzedékenként pedig így vagy úgy el szokták venni a felhalmozott vagyont. „Szóval, ha magyar vagy észnél kell lenned, nem csak magadra gondolhatsz, segítened kell a hazának is” – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint észnél kell lenni a gazdaságban is, ahol az látható, hogy amíg a kizárólag magyar tulajdonú vállalkozások az élelmiszeripari cégek 90 százalékát teszik ki és a foglalkoztatás 70 százalékáért felelnek, addig az ágazat árbevételének és nyereségének csak a fele kapcsolódik hozzájuk.
A miniszterelnök ezért nemzeti érdeknek nevezte, hogy 2030-ra a magyar vállalatoké legyen a hazai élelmiszeripar árbevételének és nyereségének döntő hányada.
Kiemelte: nemzeti érdek az is, hogy a tőkeerős magyar vállalatok átlépjék Magyarország határait. „Legyenek izmosak és erősek, használják ki a régió, Európa, de az egész világ gazdasági lehetőségeit is, amivel aztán Magyarországot gyarapíthatják” – fejtette ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor aláhúzta, a Picket soha nem a sikerbe belekényelmesedett emberek vezették, hanem olyanok dolgoztak érte korábban és ma is, akik tudták, tudják: a siker olyan dolog, amihez minden egyes napon hozzá is kell tenni valamit. Ennek szellemében állhatott talpra a gyár két világháború, gazdasági válságok, kommunista államosítás, majd a rendszerváltás után is – tette hozzá.
A kormányfő beszélt arról is, az értelmes vezetők tudják, hogy az időben érkező figyelmeztetés aranyat ér, sőt megbecsülik azokat a munkatársakat és beosztottakat, akik a cég sikere érdekében nyers hangot mernek megütni velük szemben. Példaként említett erre egy anekdotát, amely szerint, amikor Pick Jenő megpróbálta beleütni az orrát egy gyártási folyamatba, akkor Szokolay Szilárd szalámimester azt mondta: „Jenő úr az irodában dirigáljon, itt én dirigálok!”.
Orbán Viktor elárulta, azért figyeli a sikeres vezetőket, hátha tanulhat tőlük valamit, amit aztán felhasználhat a munkájában. Elmondta, a Bonafarm csoport tulajdonosának, Csányi Sándornak a munkájában is hosszú ideje keresi a tanulás lehetőségét. „Azt hiszem – talán egyedüliként – kifigyeltem az ő vezetői sikerének a titkát” – mondta.
A miniszterelnök szerint Csányi Sándor „azon kevesek közé tartozik, akik tudják, hogy a rájuk dobott köveket nem érdemes visszadobni, okosabb, ha lépcsőt építünk belőlük”. „Ehhez persze idegrendszer, önfegyelem, ravaszság és türelem is kell” – hangsúlyozta. Hozzátette: azt látja, hogy minden felé hajított kő erősítette Csányi Sándort és előrébb vitte a cégeit.
„Próbálom utánozni, hátha ez előrébb viszi Magyarországot, mert hát dobálnak itt is rendesen, mindig akad miből építkezni” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Pick esetében a szegediek teremtették meg azt a biztonságot nyújtó otthont, amire minden sikeres vállalkozásnak szüksége van. „Ha nincsenek szegedi emberek, akkor a Pick sem létezik ma. Elismerés a hosszú hűségért!” – mondta.
Kiemelte továbbá, hogy a Bonafarm csoport 2009 óta új lendületet adott Magyarország legpatinásabb cégének és olyan eredményeket tudhat magáénak, amelyek előtt illendő kalapot emelni. „Harminc év telt a szocializmus végórája óta és itt van egy modern, innovatív magyar tulajdonú vállalatcsoport, amely már most túlnőtt az ország határain. Régóta vártunk már egy ilyen cégre a magyar élelmiszeriparban” – jelentette ki.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, „nekünk, magyaroknak kiváló termőföldünk van, értünk az állatok tartásához, és valahol minden magyarban ott lakik a gazdaszellem is”. Hangsúlyozta ugyanakkor: ahhoz, hogy ez a tehetség késztermékekben is testet öltsön, olyan magyar vállalatok kellenek, amelyek az élelmiszeriparban szükséges kultúrával is rendelkeznek. A Bonafarm pedig pontosan ilyen vállalat, biztos hátteret teremt két magyar hungarikumnak: a Pick és a Hertz szalámiknak – jelentette ki.