A kormányfő úgy fogalmazott: 1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen.
„És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt” – mondta.
Orbán Viktor kifejtette: amikor 1956 hőseire gondolunk, először fiatalokat látunk magunk előtt, „pesti srácokat és leányokat”, akik bátran emeltek szót és fegyvert a megszállók és helytartóik ellen.
„Vitte őket fiatalságuk, vitte őket a hit, hogy fordíthatnak hazájuk sorsán” – fogalmazott.
Közölte: a fiatalok érezték, „ha folytatódik a szovjet világ, akkor a magyar életből semmi sem marad”, ezer év története foszlik semmivé, mindent „felemészt a vörös iszap, hitet, kultúrát, családot, barátokat”.
Mindent felforgat, ami az életnek értelmet ad, amiből otthont és hazát építhet az ember – tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: tenniük kellett valamit, fegyvert fogtak, mert úgy látták, nem lesz más kiút.
Tették ezt annak az embernek az elszántságával, akit kiszorítottak a szakadék szélére, és tudja, már nincs hova hátrálnia, csak egyetlen út maradt: „harcolni a talpalatnyi földért, ami még az övé” – közölte.
Kijelentette: „nekünk, magyaroknak csak ez az egy hazánk van”, nincs máshol helyünk a Nap alatt.
„A mi álmaink csak itt születhetnek meg, és csak itt, a Kárpát-medencében hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk” – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „a haza mi vagyunk mind”, ez a törvény, ahogy az is törvény, hogy „haza csak addig van, amíg van, aki szeresse”, aki áldozatot hozzon érte.
„Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak”. „A hitványság mindig összeadódik”, a kérdés az, hogy „a hazafiak hajlandóak-e összeadódni” – mondta.
Úgy látja, 1956-ban „összeadódtunk”, és „hát csodát is tettünk”, soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk.
Nagy árat fizettünk érte, de „a magyar csodát nem adják olcsón” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő szerint a szabadságharcosok a legszebbet, a legtöbbet adták, amit egy ember a hazájáért áldozhat: adták az életüket, a szabadságukat, vállalták a száműzetést.
Azt mondta: sem Európa, sem Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul, és szembemegy mindazzal, ami élteti, ha saját múltja és ősei ellen fordul, ha szakít a szabadság, függetlenség és keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette.
Orbán Viktor közölte: hálával tartozunk elődeinknek, hogy „a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok hosszú során át forrhatott ki”, amely „nagyszerű és lovagias néppé” tett minket.
Úgy vélte, a történelem folytonos kihívás, megmérettetés, alkalmassági teszt, és a válaszokon múlik egy nép sorsa, egy nemzet jövője, egy állam fennmaradása vagy bukása.
Könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van egy független, szabad, nemes eszményekre épülő hazánk, de ezt a hazát nem ajándékba kaptuk – emlékeztetett Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a magyar nemzet 1956 őszén „felsőbb osztályba lépett” egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön.
Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is „megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettünk a fejünket”, mert volt mire és kikre büszkének lenni – idézte fel.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az ötvenhatosok győztek, mert utódaikra a bátorság és a hősiesség nagyságát hagyták örökül.
Megjegyezte: a mai pesti srácok és lányok is, ha kellene, ugyanolyan fényesen helyt állnának, mint elődeik.
Orbán Viktor közölte: mi magyarok ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy mindig az állandóra és a maradandóra tekintsünk, „Istenre, hazára, családra”.
„Ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot” – vélekedett.
A miniszterelnök azzal zárta szavait: Dicsőség a hősöknek!
