Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Kedves Törökországból érkezett Barátaink!
Ha az elnök úr megengedi, először a sajtó számára szeretném elmondani az együttműködésünknek a keretét. 2013-ban Ankarában kötöttünk egy megállapodást az elnök úrral, amely arról szólt, hogy létrehozzuk a legfelsőbb szintű stratégiai tanácsot, amely összefogja a török–magyar együttműködést, és ott állapodtunk meg arról, hogy minden évben egyszer a két ország vezetőjének vezetésével ez a testület találkozik. Ennek a 2019-ben esedékes soros ülése történt meg most Magyarországon.
Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Magyarország egy olyan földrajzi térben található, amely három nagy főváros által jelöltetett ki, ez Sztambul vagy Ankara, Moszkva és Berlin. Néhány nappal ezelőtt járt itt nálunk az Orosz Föderáció elnöke, egy vagy két napja járt itt a német külügyminiszter, és ma pedig Törökország elnökét köszönthetjük. Ez pontosan az a külpolitika, amelyet szeretnénk a jövőben is folytatni: a Magyarország számára meghatározó országokkal szoros együttműködésre törekszünk.
Ami a török–magyar kapcsolatokat illeti, mélyen tisztelt Elnök úr, a magyar külpolitikai gondolkodás abból a mondatból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt. Ebből pedig az következik, hogy Törökország Magyarországnak stratégiai partnere a biztonsági kérdésekben és a migráció kérdésében is. Ennek megfelelően a mai megbeszélésen át is tekintettük a biztonsággal és migrációval összefüggő kérdéseket. Elismerésünket fejeztük ki Törökországnak, amely csak az idei évben október közepéig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel. Ha nem tette volna, ezek már mind itt lennének valahol Magyarország déli határának környékén. Mindkét ország tagja a NATO-nak, ezért katonai szövetségese is vagyunk egymásnak, sőt Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, ebből is látszik, hogy másik ligában foglal helyet, mint Magyarország, de miután katonai szövetségesről van szó, ezért törekszünk a katonapolitikai és a hadiipari együttműködésre is, és meg is állapíthattuk, hogy a két ország közötti hadiipari együttműködés megindult, és jó ütemben halad.
Szeretném tájékoztatni az érdeklődőket arról is, hogy Törökországnak és Magyarországnak korábban kötött megállapodások alapján közös programjai vagy – ahogy szokás ezt mondani – projektjei vannak Afrikában. Erről a magyar nyilvánosságban sohasem beszéltünk eddig. Szeretném elmondani, hogy közös finanszírozási programunk van Afrikában, ahova orvosmissziót küldtünk, mármint Kenyába, és most küszöbön áll egy újabb együttműködési program, amely két lábon áll: vízügyi és egészségügyi segítséget fogunk nyújtani majd Ghánának.
Ami a kereskedelmi és gazdasági együttműködést illeti, még 2013-ban vagy 2014-ben mondta Erdoğan elnök úr, hogy nem elégedhetünk meg a kereskedelmi forgalomnak az alacsony szintű méretével, és akkor ő úgy határozott, mi ezt elfogadtuk, hogy 5 milliárd euróra növeljük a két ország közötti kereskedelmi forgalmat, majd később, miután belelkesedtünk, ezt 6 milliárdra emeltük. Úgyhogy jelen pillanatban a cél, amit kitűztünk, 6 milliárd euró. Most meg kell állapítanunk, hogy az elszánás nagy, az optimizmusunk is töretlen, de éppen csak a látóhatáron belül található ez a cél, tekintettel arra, hogy bár a két statisztikai rendszer nem pontosan illeszthető össze, de a lényeg, hogy valahol 3 milliárd, 3,1-3,2 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat tudhat ma a két ország magáénak. Ezt kell megnövelnünk 6 milliárdra. Ennek érdekében a sajtótájékoztató után lesz is egy magas szintű üzleti fórum, ahol 15 török és 15 magyar nagyvállalatnak a képviselői találkoznak az elnök úrral és velem, hogy megbeszéljük, hogy hogyan lehet a gazdasági fejlődés következő lépéseit megtenni. Egyúttal szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy az Exim Banknál egy több mint 200 millió dolláros hitelkeretet nyitottunk meg török–magyar vállalatközi együttműködés finanszírozására.
És végezetül szeretnék még egy, a magyar nyilvánosságban ritkán figyelmet kapó dolgot is megemlíteni, mert Törökország nemcsak a migrációban és nemcsak a biztonság kérdésében stratégiai partnerünk, hanem az energetikában is. Tehát ha Magyarország energetikai függetlenséget, szuverenitást akar magának, márpedig ez a kormány célja, ahhoz nekünk szükségünk van a Törökországgal való együttműködésre is, aminek az az oka, hogy Törökország felől is érkeznie kell energiának, leginkább gáznak Magyarország területére. Itt jó hírrel szolgálhatok, a törökök a maguk munkáját elvégezték, a bulgárok és a szerbek dolgoznak, és mi is eleget teszünk a ránk kirótt feladatoknak, és ezért hamarosan létrejön az a gázvezeték, amely Törökországból képes a gázt Közép-Európába szállítani. Határidőről most engedjék meg, hogy nagyon konkrétan ne beszéljek, mert ezek nehéz munkálatok, de úgy számolunk, hogy 2021 végére, azt gondoljuk, hogy legkésőbb 2021-nek a végére ezen az ágon is érkezhet Magyarországra gáz. És végezetül itt szeretném megemlíteni, hogy az elmúlt napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése, amit magyar cég, a Mol hajtott végre. Egy nagyon nagy értékű üzletrészt vásárolt meg egy azerbajdzsáni gázmezőben és egy ahhoz kapcsolódó csővezetékben, amely egyébként Törökországig megy, és ahhoz, hogy az ügylet végleg teljesülésbe mehessen, ahhoz még a török hatóságoknak, versenyhivatalnak a jóváhagyása is szükséges. Nagyon reméljük, hogy mihamarabb meg is fogjuk ezt majd kapni.
És lezárásképpen még annyit szeretnék mondani, hogy 150 török ösztöndíjas tanul ma Magyarországon a magyar állam által biztosított ösztöndíjon. Megállapodtunk abban, hogy ezeknek az ösztöndíjaknak a szakmák közötti felosztásában a török fél szabad kezet kap a jövőben, tehát olyan egyetemekre iskolázzuk be az onnan érkező diákokat, amiket egyébként Törökország meghatároz. Örülünk annak, hogy a következő nemzedékek tagjai részei a török–magyar barátsági folyamatnak, és ezért a jövőben is számíthatunk arra, hogy a két ország közötti együttműködés a következő nemzedék számára is olyan fontos lesz, mint a mi számunkra.
Elnök úr, köszönjük szépen, hogy meglátogatott bennünket. Köszönjük szépen a figyelmet a sajtónak! Parancsoljon, Elnök úr!
