A kormányfő a public affairs és public relation tevékenységre specializálódott cég rendezvényén felhívta a figyelmet arra, hogy a Németország és a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolat gyorsabban nő, mint a német-kínai.

Ez alátámasztja azt, hogy „itt van a dinamika, itt van a jövő, itt van a növekedés”, és ezt a pillanatot a V4-eknek meg kell ragadniuk – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy a politikában és a kultúrában jó a magyar-lengyel együttműködés, de a gazdasági kapcsolatok rendkívül szegényesek, aminek szerinte alapvetően az az oka, hogy a két nemzet nem beszéli egymás nyelvét.

A magyarok nem tanulnak lengyelül, magyarul tanulni „elég reménytelen kísérlet”, „oroszul nem akarunk beszélni, az már volt”, „ők németül sem akarnak”, így marad az angol – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar és a lengyel üzleti élet elitjének előbb-utóbb angol nyelven kell felépítenie a politikaihoz hasonló szoros kapcsolatrendszert.

Örömét fejezte ki az R4S magyarországi megjelenése miatt, reméli ugyanis, hogy a vállalat létre fogja ezt hozni például tanácsadói munkájával.

A személyes gazdasági kapcsolatokra nagy szükség van – folytatta -, mert „a most zajló játszma tétje nagy”.

Ugyanis az orosz és a német világ közötti térséget vagy az itt élő népek szervezik meg közösen, vagy valaki más fogja, és jelentkező mindig van rá – mondta a kormányfő.

Arról is beszélt, hogy a „miből akarunk megélni” kérdésére a nyugat-európaiak azt felelik, hitelből, a közép-európaiak viszont azt, hogy munkából.

„Ha a V4-ek ezt a választ meg tudják formulázni, akkor akármilyen válságok is ütik fel a fejüket az európai gazdaságban, a V4 sikeres lesz” – emelte ki.

A „hogyan akarunk élni” kérdésére is más a nyugat- és a közép-európai válasz – folytatta Orbán Viktor -, de a nyugatiak úgy érzik, most még olyan erőfölényben vannak, hogy megadhatják a választ erre a kérdésre a közép-európaiak helyett.

Értékelése szerint „kétségkívül van egy intellektuális elnyomási kísérlet ma Európában”, amelyet a migráción, a sajtószabadság- és jogállamiság-vitákon keresztül nyomon lehet követni.

És „ha mi nem fogunk össze, és nem mondjuk együtt, hogy mi úgy akarunk élni, ahogyan az következik a lengyel meg a magyar történelemből, ha nem mondjuk ki világosan, hogy meg akarjuk őrizni nemzeti alapon a kultúránkat, az ország etnikai összetételét (…), hogy a nemzetet és a családot tekintjük a jövő alapjának”, akkor mások fogják megmondani, hogyan éljünk másképpen – fogalmazott.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy van közös közép-európai válasz a miből és a hogyan éljünk kérdésére is, és ha megszervezik magukat és ezt együtt képviselik, akkor képesek lesznek ezt megvalósítani, és a térség marad a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő régiója.

A miniszterelnök szavait azzal zárta: a magyaroknak azt tudomásul kell venniük, hogy ha Közép-Európa megszervezésében részt akarnak venni, akkor egy „lengyel zászlóshajó” körül kell elrendeződni, a lengyeleknek pedig vállalniuk kell az ebből fakadó felelősséget, mégpedig úgy, hogy az erejükből jusson egész Közép-Európának.