„Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy” – válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, mit jelent számára jó európainak lenni.
Kifejtette, hogy a magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek.
A magyarok ezt a „centralizmust” a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik – mondta.
A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és „nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, elmondta, hogy „jobb nekünk az unióban”, a Brexit pedig „nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni”.
Kifejtette, hogy elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól.
„Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat” – mondta.
Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot.
„Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország természetesen teljes mértékben elfogadja.
Ezeket az értékeket a magyar alaptörvény is tartalmazza – mutatott rá. Hozzátette: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy fegyveres védelemre szorul egy zsidó intézmény.
Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és „társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson” – mondta Orbán Viktor.
Kiemelte: a Magyarországot ma kormányzó erők az „antikommunista jogállami mozgalomból” érkeztek.
„Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam” – mondta Orbán Viktor.
„Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról”, és „méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz” – mondta.
A sajtó helyzetéről a többi között elmondta: „objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van”. Hozzátette, hogy a kormány „nem szól bele” médiaügyekbe.
Családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a család nő és férfi köteléke, és ez nem jelent intoleranciát.
Azzal kapcsolatban, hogy egy mesekönyv körüli vitában kijelentette, hogy „hagyják békén a gyerekeinket”, elmondta, hogy a kötet „szexuális propagandát” tartalmazó meséket tartalmaz, amelyek célja a gyermekek személyiségének befolyásolása.
„Magyarországon valóban van egy határ, és az emberek nagyon nagy része egyet is ért azzal, amit mondtam. Türelmesek vagyunk, de biztosítani kell, hogy a gyermekek nyugalomban fejlődhessenek” – emelte ki Orbán Viktor.
Az alkotással szembeni „heves tiltakozás nagyon is indokolt”, ugyanakkor nem helyes „a fasizmus vagy a kommunizmus világába” visszavezető jelképek használata – mondta azzal kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nevű párt egyik vezetője nyilvánosan megsemmisítette a mű egy példányát.
Az iszlámhoz fűződő viszonyról elmondta: a magyarok nem szeretnék, hogy muszlim vallású emberek nagy számban megjelenjenek országukban és „kulturális változást” okozzanak életükben. A Magyarországon tartózkodó muszlimokat „mi magunk engedtük be”, és ők „elfogadták, hogy egy keresztény-zsidó országban élnek, és betartják törvényeinket”.
Ez az alapállás nem csak a muszlimokra vonatkozik. Így például „kitűnő viszonyban vagyunk a kínaiakkal, de nem szeretnénk, hogy holnap bejöjjön ötmillió kínai” – fogalmazott a kormányfő.
A menedékkérők elhelyezése körüli EU-s jogi vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „alapvetően ellenezzük az illegális bevándorlást”, ugyanakkor a menedékkérők „rendes ellátást” kaptak, kifogás csak azzal szemben volt, hogy nem mozoghattak szabadon a befogadóközpontokon kívül.
Ezért állították fel a Szerbia vagy Horvátország felé nyitott tranzitzónákat, de „az unió sajnos ezt sem fogadta el”. Így bezárták a tranzitzónákat, de az Európai Bizottság azt a megoldást sem fogadta el, hogy a biztonságos harmadik országokban működő magyar külképviseleteken kell benyújtani a menedékjogi kérelmeket. Ezért most egy újabb bírósági döntésre kell várni ebben a „macska-egér játékban” – fejtette ki Orbán Viktor.
Kiemelte, hogy ellenez minden politikát, amely azt az érzést kelti a segítségre szorulókban, hogy a megoldás a bevándorlás Európába, hiszen így mindenki nekivágna az életveszélyes és megpróbáltatásokkal teli útnak.
Mint mondta, Magyarország betartja azt a nemzetközi szerződésekben lefektetett szabályt, amely előírja, hogy az otthonukból alapos okból menekülő embereket megilleti a befogadás joga egy biztonságos országban. Azonban nincs olyan nemzetközi jog, miszerint ki lehet választani ezt az országot.
A magyar hozzáállás szerint a segítséget kell eljuttatni a rászorulókhoz, és nem „a problémákat behozni”, ezért alapították meg a Hungary Helps segélyszervezetet, amely az ország nagyságához képest igen tekintélyes méretű – fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „egyfajta Marshall-tervet” kell elindítani „az afrikai és közel-keleti országoknak, amelyekből a migránsok jönnek”.
Kiemelte, hogy az EU felfogása a menekültek befogadásáról jóval túlterjeszkedik a menekültek helyzetéről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett jogoknál.
Sajnos, ez a felfogás lett „a politikai mérce, és azonnal fekete báránnyá lesz, aki nem osztja ezt a politikát” – mondta.
A többi között hozzátette, hogy a következő húsz évben a migráció lesz az „európai civilizáció nagy kérdése”, és ebben a kérdésben a nemzeti parlamenteknek kell dönteni.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország kulturális és vallási értelemben „nagyon sokszínű” ország, amelyben konfliktusok nélkül, harmonikusan élnek együtt vallások és világnézetek.
„Szeretjük a sokszínűséget a saját kultúránkon belül, de ami kívülről jön, azzal nagyon óvatosak vagyunk, azért is, mert kis ország vagyunk” – mondta Orbán Viktor.
Az interjú készítői által a németek ellen irányuló világháborús retorikaként jellemzett beszédmódjáról Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy szavai soha nem irányulnak a németek ellen, és mivel nem is a németek, hanem a magyarok választják meg hivatalába, nem a németeknek, hanem a magyaroknak címezi szavait.
Vezető német politikusok Magyarországról tett kijelentéseit idézve hozzátette, hogy általában véve javítani kellene a politikusok szóhasználatán, és „verbális leszerelésre” lenne szükség.
Kiemelte: a 2015-ös menekültválságban megmutatkozott, hogy „a német politika egy posztkeresztény és posztnemzeti Európában hisz”, amelyben a magyarok nem hisznek.
Ebben a helyzetben „toleránsnak kellene lennünk egymással és ki kellene mondanunk, hogy ti úgy gondolkodtok, mi meg így, de ettől még lehetünk barátok”. A németek azonban azt mondták, hogy úgy kell gondolkodni a migrációról, mint a németek többsége. A magyarok ezt nem akarják, ami visszatérő feszültséget okoz a kétoldalú kapcsolatokban. „Ez a magyar olvasat az utóbbi öt évről” – mondta Orbán Viktor.
Mások mellett szólt Angela Merkel német kancellárról is. Szavai szerint a politikus „erős asszony, aki két keresztet cipel: a német és az európai politikát”, mégis mindig egyenesen jár, amiért tisztelet illeti.
