Nagy Katalin: Elérte a beoltottak száma a három és félmillió főt, sokan dolgoztak érte, így a tervek szerint a hét végén megnyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt! A WHO európai igazgatója nem tartja korainak a nyitást vagy ezt a lépést?
Jó reggelt kívánok mindenkinek! Nem kérdeztem meg tőle, megmondom őszintén, mert izgalmas beszélgetés volt ugyan, amit folytathattam vele, de inkább a pozitívumokat emelte ki, tehát hogy Magyarország példaértékűen halad előre. Engem meg az érdekelt, hogy kell-e a következő néhány évben számítani a koronavírushoz hasonló más világjárványokra, mit tudnak erről, van-e valami korai figyelmeztető rendszerük, tehát ha még egyszer ilyen járványveszély alakul ki a világban, akkor okosabbak vagyunk-e, mármint az emberiség okosabb-e, és jobban fel tud készülni, mint most tette. A nyitást nem a WHO véleményétől tettük függővé, hanem egy saját ütemezés szerint haladunk. A ma hajnalban tartott operatívtörzs-ülésen azt közölték velem, hogy 3.508.846 személyt oltottunk be, ez pedig azt jelenti, hogy a teraszok holnap reggeltől kinyithatnak. Rám is vár egy korsó sör a teraszomon, alig várom, hogy odaérjünk végre, mert megmondom őszintén ez az egy év most már tényleg nehezen kibírható volt, mindannyian fáradtak vagyunk, meg rosszkedvünk tele most már egy éve tart. Nos, tehát egy-két szabályt meg is kellett változtatni, mert ahhoz, hogy a teraszokat este fél tízkor bezárhassuk, ez a terv, hogy addig lehetnek nyitva, ugye, 10-ig nem fognak hazaérni az emberek, mert azt gondolom, hogy jobb kedvűek lesznek, mint szoktak lenni, meg talán jobban is szeretik egymást, tehát több idő kell a hazaéréshez. Ez azt jelenti, hogy a kijárási tilalom holnap, vagyis szombaton nem tízkor, hanem tizenegy órakor kezdődik, tehát elég lesz 11 órára hazaérni. Ez most a helyzet. De én már túl vagyok a három és félmillión is, már azon gondolkodom, hogy jövő hét közepén meg lesz a 4 millió, erről tájékoztattak a járványügyi szakemberek a mai operatív törzs ülésén.
Megvan már a következő nyitási lépés?
Igen, megvagyunk azzal is, ahogy ígértem, mindig itt a rádióban néhány nappal az újraindítás következő lépése előtt el tudom mondani, hogy mire számíthatnak a magyarok. Négymillió beoltottnál, és ez szerintem olyan szerda-csütörtök a jövő héten, megnyitjuk a szolgáltatások széles körét azok előtt, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Tehát most jön el a pillanat, amikor értelme és jelentősége lesz annak, hogy az emberek beoltatták magukat, vagy korábban átestek, és erről van védettségi igazolványuk. Felírtam ide, hogy ne tévedjek, senkit se hagyjak ki, hogy milyen szolgáltatásokat lehet majd elérni a jövő héten már a védettségi igazolvánnyal, jövő hét közepén, szerda-csütörtök környékén. Látogathatók lesznek védettségi igazolvánnyal a színházak, tánc- és zeneművészeti események, a cirkusz, a mozik, az edző- és fitnesztermek, az uszodák, a közfürdők, a jégpályák, az állatkertek, a vadasparkok, a kalandparkok, a vidámparkok, játszóházak, múzeumok, könyvtárak és a sportesemények.
De jó!
Úgy hangzik, mint egy normális élet.
Így van. Egyébként a tapasztalatok…
Bocsánat, ezen túl pedig kinyithatnak a szállodák, tehát a védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek szállodákba, és ki fognak nyitni az éttermek teraszai után az éttermek belső helyiségei is azok számára, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal.
Ezen a héten kinyitottak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatos osztályai. Mik a tapasztalatok?
Meghallgattuk ma reggel Maruzsa államtitkár urunkat, és azt mondta, hogy a dolgok a vártnál zökkenőmentesebben alakultak, hiszen nehéz a szülőknek visszaállni egy olyan helyzetre, amikor a gyereküket, akiket teljes védettség alatt tudtak otthon, újra vissza kell engedni az óvodába vagy az iskolába. De messze 50 százalék fölött történt ez mind az óvodákban, mind az iskolákban, és úgy látom, hogy ez a szám szépen lassan emelkedik, és a jövő héten szerintem még magasabb is lesz. Ugye, mindig van vita a vakcinák hatékonyságáról, meg ezekről a kérdésekről, és ma is hallottam erről egy referátumot, ahol világossá tették, hogy az egy oltással rendelkezők visszabetegedési aránya az valahol az 1 százalék körül van. Tehát, aki egy oltást kapott, az már lényegében védettnek tekinthető, ezért a gyerekeink is biztonságban vannak.
Meg kell hosszabbítani a kormány szerint a veszélyhelyzetet. Úgy tűnik, hogy az ellenzék most megint nem fogja ezt támogatni. Tudjuk, hogy az első hullámban is ellenezte, a második hullámban elfogadta, most megint ellenzi. Nem tudom, hogy ez a sorminta szerint van így, vagy miért?
Először is mindenkit továbbra is arra kérek, bár ezek a számok biztatóak, meg most már érezzük a szabadságnak a fuvallatát, hogy azért az oltás továbbra is fontos, persze jó, hogy be fogunk oltani 4 millió embert, de az a nyolcmillióból csak négy, 50 százalék, jó, átestek, igazoltan PCR-teszttel igazoltan körülbelül félmilliónyian, az 4,5. Tehát a felnőtt lakosság több mint fele már védettnek nyilvánítható lesz a következő hét közepén, de azért még mindig sokan nincsenek beoltva. Az oltás önkéntes Magyarországon, ezért regisztrálni kell, mindenkit arra biztatok, hogy regisztráljon, és oltassa be magát. Könnyebbé is tettük a dolgot, most indítottunk egy új internetes felületet, amin keresztül időpontot lehet kérni, tehát most már nem is egészségügyi vészellátás van, hanem szolgáltatás. Az ember felmegy a gépére, és akkor kér egy időpontot, és ha arra az időpontra bemegy, akkor ott meg fogja kapni az oltását. Tehát továbbra is fontos, hogy az oltás pártján maradjunk, és fontos, hogy az oltásellenesek hangját meg valahogyan túlkiabáljuk, mert az oltáselleneseknek a hangja erős. Az egész ellenzék, a teljes baloldal lényegében ide tartozik, most egy másik oltásellenességi ravaszkodásnak vagyunk a tanúi. Korábban nyíltan voltak oltásellenesek, most azt mondják, hogy kétségek vannak a felől, hogy a beadott vakcinák hatékonyak-e vagy sem. Ezért említettem az előbb, hogy a mi vizsgálataink szerint az első oltás utáni visszabetegedés aránya 1 százalék körüli, és mindegyik vakcina egyformán hatékony. Úgyhogy az oltásellenességnek azt a formáját is vissza kell utasítani, amely azt kérdőjelezi meg, hogy a vakcinák hatékonyak-e. Nagy mennyiségben érkeznek vakcinák a következő két-három hétben, meg tudjuk duplázni néhány hét alatt az eddig beoltottak számát. Az azt jelenti, dátumot nem merek mondani, de valamikor május közepén előállhat az a helyzet – szerintem elő is áll majd –, hogy a regisztráltak száma és a beoltottak száma elmetszi egymást. Tehát mindenkit beoltottunk, aki regisztrált. Ekkor jönnek a világban élő magyarok, mert vakcinánk meg lesz. Ezért majd indítunk egy akciót arra, hogyha a Magyarországon élő magyarokat beoltottuk, akkor a világ bármely pontjáról lehet jönni annak, aki magyar, és meg fogja kapni a vakcinát. Még egy ponton bővítjük a beoltottak körét, most meghallgathattam az egészségügyi miniszter jelentését a 16-18 éves kor közöttiek olthatóságáról. Nagy nemzetközi vita van, szakmai vita arról, hogy szabad-e őket oltani, vagy nem, s ha igen, hogyan, mivel. Ma az az álláspontja a magyar járványügyi hatóságnak és az egészségügyi miniszternek, hogy a 16 és 18 év közöttiek beolthatóak. Pfizerrel merjük őket beoltani csak, ezért ma utasítást is adtam arra, hogy annyi Pfizert különítsenek el, annyi Pfizer oltóanyagot különítsenek el, amennyi a 16 és 18 év közöttiek számára szükséges lehet, és ők ezt megkaphatják. Az ő oltásuknak a rendjéről majd később, néhány nap múlva teszünk közé információkat. Aztán folyik a vita arról, Izraelben már nemcsak vita, hanem az oltás is folyik, hogy a 12 évnél idősebbek, tehát a 12 és 16 év közöttieket lehet-e oltani. Mi még ezt nem merjük vállalni, nekünk még kell néhány vizsgálatot elvégeznünk, hogy állást foglalhassunk ebben a kérdésben, de a 16-18 éveseket már eldöntöttük. Amikor majd szállodákba, sporteseményekre, színházba, moziba vagy koncertre mennek a szülők, akkor a kiskorú gyermekeket természetesen magukkal vihetik, hiszen a védettségi igazolvánnyal látogatható helyszíneken csak védett emberek lesznek, és ott a gyerekeink nem lesznek veszélyben.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása nem jelenti azt, hogy a kormány összpontosítja továbbra is a hatalmat a kezében? Merthogy az ellenzék ezt állítja.
Lehet így is fogalmazni, de nem a hatalmat, hanem a cselekvőképességet kell nézni itt. Tehát az a fontos, hogy az ország működőképes és cselekvőképes legyen. A járványveszély nem múlt el. Tehát egy veszélyes helyzetben vagyunk, az ország nem lehet cselekvőképtelen. A parlament elmegy nyári szünetre, és akkor mi lesz? Tehát szerintem szükséges, hogy a nyári időszakban a kormány cselekvőképes maradjon, széles felhatalmazottsággal, erős felhatalmazással rendelkezzen, és minden szükséges döntést meg tudjon hozni akkor is, hogyha a honatyák és honanyák nincsenek éppen a parlamentben, mert nyári szünetet tart a parlament. Szerintem jól döntöttünk, hogy beadtuk ezt az indítványt, és meghosszabbítjuk a szükséges intézkedésekhez való jogát a kormánynak. De látható, hogy lépésről lépésre egyébként újraindítjuk az országot, tehát egyre kevesebb korlátozás lesz a mindennapi életben, ettől még a kormánynak akcióképesnek kell maradnia, tehát a két dolog nem zárja ki egymást. Nem arról van szó, hogy zárva marad az ország, hanem hogy újraindítjuk az országot lépésről lépésre, és közben a kormánynak a cselekvőképességhez szükséges jogai meglesznek.
Alakulnak a számok, sikerül elérni menetrendszerűen a beoltottak számának emelését. Most az ellenzék azt a taktikát választotta, hogy naponta háromszor elmondják, hogy kerek nagyvilágon nálunk halnak meg a legtöbben a járványban, ahogy ezt az első hullámban is elmondták, például Szabó Tímea mondta így. De most Gyurcsány Ferencék is ezt mondják. Közben itt vannak az Eurostat adatai, hogy a többlethalálozásban Magyarország abszolút a középmezőnyben van, plusz 6,6 százalékkal.
Valahogy az emberben van egy rossz érzés, amikor a halottak számával vívnak politikai csatát. Valahogy ez olyan kínos. Tehát az emberek meghalnak, együtt kell érezni szerintem a hozzátartozókkal, el kell temetni a halottainkat, szóval több tiszteletet az embereknek, talán ezt mondanám, nem politikai verseny tárgya a halottak száma. Épp elég baj, ha egy is meghal. Tehát lehet, hogy statisztikákban ki lehet mutatni, hogy elől, hátul vagy középen vagyunk, de énnekem egyetlen olyan magyarnak a halála is fáj, aki egyébként, ha nem lett volna ilyen betegség, akkor életben tudott volna maradni. Neki is van apja, anyja, vagy ő maga éppen édesapa, édesanya, valakinek a gyermeke. Szóval ezek sokkal mélyebb dolgok, mint a politika, de valahogy mégis csak beszélni kell erről, és a politika világa meg olyan, hogyha beszélünk róla, akkor vitatkozunk is rögtön. De mégis ezt valami több decensséggel vagy méltósággal is tehetnénk. Tehát én nem szívesen veszek részt abban az adok-kapokban, amik a halálozási statisztikák körül zajlanak, csak azt tudom Önnek elmondani, hogy én mit nézek. Tehát én eddig is ezt tettem, ezután is ezt teszem, hogy van az Európai Uniónak egy minden tagállamra kiterjedő adatszolgáltatási felülete, ahol közlik, hogy az utolsó békeévhez képest a COVID-os évben mennyien halnak meg. Ezt közlik havi bontásban is meg negyedéves bontásban is, talán időnként heti bontásban is. Ez azt jelenti, hogy ez egy valóságos szám, ami azt mutatja, hogy mennyi életet veszítettünk el az utolsó békeévhez képest. S ha így nézzük, akkor Magyarország, hát itt nem lehet jól állni, de Magyarország egy tartható pozícióban van. Inkább a jobban teljesítő országok közé tartozik, tehát ahol inkább kevesebben haltak meg. A magyar adatszolgáltatás egy másik logikát követ: Magyarországon nem teszünk különbséget a között, hogy valaki COVID-ban halt meg, vagy COVID-dal halt meg. Tehát mi nem teszünk különbséget a között, hogy valaki azért halt meg, mert megkapta a fertőzést, vagy egyébként is olyan betegsége volt, ami elvitte volna, de közben megkapta a COVID-ot is. Teljesen egyszerű példát mondok: hogyha valaki kap egy heveny gyomorvérzést, és meghal, de közben kiderül, hogy COVID-fertőzött volt, a kettő dolognak nincs köze egymáshoz, mi beírjuk COVID-halálozási esetként, mert ilyen a magyar egészségügyi statisztika. Ezt a legelején is tudtuk, meg is kérdeztem az ezzel foglalkozó szakembereinket, hogy miért ilyen, amire az a nagyon világos válasz volt, hogy mindig is ilyen volt. Egy nagyon konzervatív módon vezetjük az adatokat, és ezen a rendszeren nem kívántak változtatni a szakemberek, tehát továbbra is így fut. Tehát még egyszer: a COVID-ban és a COVID-dal meghalók közötti különbség nem jelenik meg nálunk. Az európai statisztikákban igen, ezért én inkább azokat követem.
A vakcina kérdést, hogyha nézzük, az örömteli, hogy milyen sok vakcina érkezik Magyarországra ezen a héten is meg a következő héten is. De azért az elgondolkodtató, hogy most jelent meg az a hír, hogy a WHO együtt fogja vizsgálni a Szputnyik V vakcinát az Európai Gyógyszerügynökséggel. Úgy felmerül a kérdés, hogy eddig mit csinált az Európai Gyógyszerügynökség? Miért kell ahhoz az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, hogy elkezdje az európai ügynökség vizsgálni ezt a vakcinát, miközben Angela Merkel is, már nem tudom, két hónapja azt mondta, hogy tessék ennek nekilátni?
Ezek bonyolult dolgok. Tehát túl sok érdek van itt a háttérben, és összekeveredtek ezek a szempontok egymással. Mert egyfelől itt van a gyógyszergyárak érdeke. Tehát én nem tudom, hogy amikor egy-egy vakcinával szembeni világkampányt látok, hogy megkérdőjelezik a hatékonyságát, a mögött tényleges tudományos eredmények vannak vagy csak gyógyszergyári kommunikációs stratégiák. Első dolog: pénz, pénz, pénz. Ezek globális multicégek. A második, hogy a politikát belekeverték Európában a vakcina-ügybe. Geopolitikát, hogy a nyugati vakcina jó, keleti vakcina rossz, négy láb jó, két láb rossz, mint Orwellnél. Ezért a politika felülírta az emberség szempontját. Ez egy probléma szerintem. Magyarország ebből a sorból kilóg. Itt az elején nagyon világosan megmondtuk, hogy számunkra csak ember van meg emberélet. Nincs nyugati meg keleti vakcina, van jó meg hatékony, amivel megmentjük az emberek életét, és van olyan, ami nem alkalmas, meg valamikor nincs vakcina egyáltalán. S mi ezen a szemüvegen keresztül néztük a dolgot. Engem nem érdekel – ahogy korábban is mondtam már Önnek –, hogy a macska fehér vagy fekete, az érdekel, hogy fogja meg az egeret. Nem lehet összekeverni dolgokat. Tehát ha életről van szó, életet kell menteni, ha egészségről van szó, ha járványról van szó, akkor abból nem szabad politikát csinálni. Itthon sem szabadna úgy, ahogy a baloldal teszi, de világméretekben sem szabadna úgy, ahogy a nyugati országok közül jó néhányan tették. Ott is repedezik persze ez a dolog, mert mint a németeknél látjuk, egyre többen mondják azt, hogy tegyük félre a politikai szempontokat, aztán vegyünk orosz vakcinát, aztán majd azt fogják mondani, hogy vegyünk kínait is. Tehát ismerjük ezt a dolgot. Az a kérdés, hogy mi a tanulsága mindennek a magyarok számára? A magyarok számára szerintem az a tanulság, hogy most azért állunk nagyon jól az oltásokkal, mert Magyarország egy olyan ország, akinek senki sem mondhatja meg, hogy mit tegyen, vagy mit ne tegyen. Mi egyetlen szempont alapján fogunk dönteni, ha cselekedni kell: a nemzeti érdekeink szerint. S ha így teszünk, akkor nagyobb esélyünk van, hogy jó döntéseket hozzunk, mintha hagyjuk, hogy mások mondják meg nekünk, hogy mit tegyünk.
Nemsokára parlament előtt lesz a 2021-es költségvetés módosítása, és aztán utána következik a 2022-es költségvetés. Lehet azt már biztosan tudni, hogy azt nem kell majd módosítani? Hogyan terveznek? Nyilván a jövőbe senki nem lát, de a tervekről mit mutatott Varga Mihály?
Nem panaszkodhatok abból a szempontból, hogy a magyar jogrendszer nagyvonalú és bölcs, hagy mozgásteret a kormánynak és a parlamentnek is arra, hogy a költségvetést módosíthassa. Ez ilyenkor vész- és válsághelyzet idején szerintem különösen jól jön. Persze van egy átláthatósági követelmény, meg kell egy költségvetési fegyelem, de rugalmasság is kell. Jól ötvözi ezt a két szempontot a magyar rendszer. Nem tudom azt ígérni Önnek, hogy a következő hónapokban nem kell majd egy-egy rendeletünkkel egy-egy költségvetési tételt módosítani, ezt majd az élet dönti el. Mi alkalmazkodni fogunk a változó helyzethez, de a lehetőségünk mindenesetre megvan. A 2021-es év, tehát az idei év most beadott költségvetést módosító javaslata a gazdaság újraindítását célozza. És a 2022-es év, aminek a költségvetését hamarosan beadjuk, szintén a gazdaság újraindításáról szól majd. Most még persze az egészségre figyelek én is elsősorban meg a halálozások statisztikájára, kórházak állapota meg az oltások száma az én gondolkodásomnak is a 80 százalékát ez viszi el. De szép lassan módosul az arány, és elő fog jönni a mindannyiunk gondolkodásában a gazdaság újraindításának kérdése. S azért módosítottuk a 2021-es költségvetést, hogy a gazdaság újraindítását jobban tudja szolgálni. Hiszen megindítottunk hatalmas lakásfelújítási, lakásépítési programokat, a bajba jutott vállalkozásoknak komoly segítséget adtunk, több százmilliárd forint elérhető a számukra újraindítási hitel formájában, van, ami kamatmentes a kicsik számára. Tehát nagyon sok minden megindult. A bértámogatást ki fogjuk fizetni a vendéglátósoknak májusra is, habár – mint az előbb mondtam – már megkezdhetik a működésüket ennek a hónapnak a végén nemcsak a teraszokon, hanem a belső helyiségekben és a szállodákban is. De mégis a májust ki fogjuk fizetni. Tehát most már a gazdaság újraindításának a logikája is helyet követel magának az életünkben.
Ma tárgyal Brüsszelben a helyreállítási tervről. Egyeztettek az ellenzékkel? Mert Karácsony Gergely már előre megírta levelét a bizottságnak, miszerint a kormány nem egyeztet minden érintett féllel ebben a kérdésben.
Az egyeztetések rendjét Magyarországon a jogszabályok világosan rendezik. Ezeknek a kormány mindig is alávetette magát, ezután is követni fogjuk ezeket. A Miniszterelnökség irányította ezeket az egyeztetéseket, szerintem ezek rendben lezajlottak. Ami a mai brüsszeli megbeszéléseket illeti, nem akarok én ott tárgyalni igazából semmiről, mert lényegében a pénzügyi kérdések rendezettnek tekinthetők. Van három-négy ügy, ami nyitva van, ezeket majd a szakértők lezárják. Engem sokkal inkább az Európai Unió jövőjével kapcsolatos kérdések izgatnak. Ne felejtsük el, hogy itt nagy változások előtt állunk, hiszen megindít az Európai Unió egy olyan közös gazdasági válságkezelő programot, ami korábban még nem volt. Szeretném tudni, hogy ez egyszeri eset, vagy ismétlődni fog, szeretném látni, hogy hogyan készül föl az unió egy esetleges, mostanihoz hasonló járványhelyzetre, milyen tanulságokat vontak le abból, amit az elmúlt hónapokban csináltak. Szeretném látni, hogy az új amerikai adminisztrációval való kapcsolattartás hogyan alakul, és hogy Magyarország, illetve az Európai Unió most akkor beszorul-e Kína meg Amerika közé, vagy ahogy Macron elnök úr mondta, lesz stratégiai szuverenitása vagy autonómiája, és nem egyszerűen az amerikaiakat követjük, hanem saját vonalunk lesz. Ezek mind nagy kérdések, én inkább ezekről kell, hogy beszéljek. Én nem akarok itt hosszan beszélni a saját szakmánkról, de a vezetésnek is megvan a maga szabályrendszere, amit mindenki könnyen megérthet, mert sok embernek van jogosítványa. Tehát amikor kiengedik az embert először, vagy a gyakorlópálya után a közúton is kipróbálja a tudását, akkor az oktató első mondata – legalább is, amikor még én szereztem a jogosítványomat, így volt – az, hogy soha ne a kerekek elé nézzek, mert akkor rángatni fogom a kormányt, és akkor össze-vissza megy az autó, és a végén meglesz a baj, hanem előre nézzek, és a szerint mozgassam a kormányt. Ez ugyanígy van a politikában, tehát azért megyek most Brüsszelbe, hogy előre láthassak, hogy a szerint mozgathassam itthon a kormányt.
Holnap Szent György napja van, a rendőrök napja. Nagyon sokat dolgoztak ők is azért, hogy a járványhelyzetben minden a helyére kerüljön, illetve ami kizökkent a helyéből, az valahogy mégis működőképes maradjon. Ön hogyan értékeli a rendőrség munkáját?
Nézze, ugye, én az utcai harcosok antikommunista világából érkezem, még a nyolcvanas évek második feléből, ahol még azt kiabáltuk a rendőröknek, hogy vettünk nektek Yamahát, és inkább úgy gondoltuk, hogy ők a diktatúra oldalán állnak, és az elnyomó hatalmat testesítik meg. Tehát azért ez nem volt olyan nagyon régen, ez harminc éve volt. S ehhez képest, ha ma magamra nézek vagy magamba, vagy egyszerűen körülnézek az országban, akkor azt látom, hogy az emberek nem egy elnyomó szervezetet látnak a rendőrségben, hanem pontosan azt látják, amit a név mond. A magyar beszédes nyelv. Ugye rend-őr, ő a rend őre. S ha már pontosan tudjuk, hogy ha nincs egy világos rend, akkor nincs szabadság sem. Aki a rendet védi, ez a rendőr, az egyben a mi szabadságunkat is védi. Harminc éve pont az ellenkezőjét gondoltuk erről. De most ez a helyzet, egy demokráciában ennek így is kell lennie. Úgyhogy szerintem a rendőrség helye a magyar emberek fejében a tiszteletreméltó foglalkozások közé van besorolva, és a személyes élményem is megegyezik ezzel. Most, különösen a válság idején kellett nagyon sok időt együtt töltenem velük. Ugye, sokat beszéltünk az orvosokról meg az ápolónőkről, kevesebbet a rendőrökről. De a határőrizetet, határrendészetet ők látják el. Egyszerre kellett a migránsokkal szembeni határvédelmet ellátni, meg közben a válság, a járványhelyzet miatt szigorúbb határrendészeti intézkedéseket is nekik kellett végrehajtani. Úgy vagyunk túl lassan ezen az egyéves félháborús állapoton, hogy a közrend nem bomlott föl Magyarországon, a bűncselekmények száma érezhetően nem nőtt, és senkinek nem volt az az érzése, hogy a káosz felé haladna Magyarország csak azért, mert egyébként kialakult egy veszélyhelyzet, vagy járványhelyzet. Hogy ez nem így volt, hogy nem a káosz felé mentünk, ilyen jeleket sem láttunk, az a rendőreinknek köszönhető. Tehát az orvosok és az ápolónők mellett, ha méltányosak vagyunk, és igazságosak vagyunk, akkor a rendőröket is mindig oda kell gondolnunk, vagy meg kell említeni, és nagy tisztelettel érdemes köszönetet mondani a munkájukért.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.
