Nagy Katalin: A két elismert nemzetközi statisztika, a Johns Hopkins Egyetem és a londoni Our World in Data adatai szerint az átoltottság tekintetében az élbolyban vagyunk, a világon a tizedikek, az Európai Unióban pedig az első helyen ezen a héten – ezt írja az Index. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt! Elégedett a számokkal?
Magyar vagyok, ezért sosem leszek elégedett, de szép eredménynek mondhatjuk ezt. De végül is, ha magyar vagy, mi mást akarnál, minthogy első legyél?! Olimpiára is készülünk, egyáltalán: a versenyszellem a magyartól nem idegen, sőt jól álljuk a versenyt általában, nem idegenkedünk attól. Ez egy kicsit speciális verseny azért, tehát nem szabad úgy tekinteni rá, minthogyha nem a magyar emberek életéért folyna ez a verseny, és nem szabad engedni, hogy maga a versenyszellem itt fontosabb legyen, mint ami a verseny tétje, a verseny tétje meg az emberélet, embereket kell megmenteni, emberéleteket kell megmentenünk. És nem is sikerült mindenkiét, mert akiknek olyan komoly alapbetegsége volt, hogy azt megtetézve a koronavírussal már nem bírta el a szervezete, meghaltak, tehát veszteségeink vannak. Komoly veszteségeink vannak. Miközben arról beszélünk, hogy az oltásban elsők vagyunk, aközben az együttérzésnek meg a fájdalom elviseléséhez nyújtott segítségnek továbbra is első helyen kell maradnia.
Tegnap Karikó Katalinnal találkozott, a világhírű biokémikussal. Mit mondott, hány százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy túl legyünk ezen?
Csomó érdekes dolgot mondott, orvos-biológiai szakmai dolgokat is, volt, amit megértettem, azért egy ilyen beszélgetés egy magamfajta jogász számára nem olyan egyszerű. A legfontosabb mégiscsak az, hogy itt ismét egy nagy magyar teljesítménnyel állunk szemben. Van abban valami nagyszerű, hogy valaki Kisújszállásról elindulva a ma élő legismertebb magyarrá válik. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Karikó Katalin a ma élők között a legismertebb magyar. Ráadásul egy olyan teljesítménnyel jut el a világhírnévig, amellyel emberek életének a millióit, sok millió ember életét lehet megmenteni. Ez szerintem nagy dolog, én is úgy éreztem, hogy van valami okom arra, hogy én is büszke legyek rá, pedig nem voltam ott a kémcsöveknél, amikor a kísérleteket folytatta Karikó professzor asszony, de mégis úgy magunkénak érezzük. A magyar szeret többes szám első személyben fogalmazni. Az államot is mi alapítottuk, a Szent István-i törvényeket is mi hoztuk, az angolokat is mi vertük meg a Wembleyben, meg Mátyás királynál is a mi seregünket nyögte Bécsnek büszke vára, tehát mi úgy benne vagyunk ebben, mert mi egy közösség vagyunk, egy nemzeti közösség, és egymás sikerébe is belelátjuk magunkat, meg persze egymás kudarcába is. Ráadásul az én édesanyám mezőtúri, a feleségem pedig szolnoki, tehát én Magyarországnak azt a részét, amit Hunniának lehet nevezni, azt is elég jól ismerem, az egy szálkásabb világ, mint a pannon világ a Dunától nyugatra, ott keményebb harc folyik az életért, de az jót tesz a küzdőszellemnek, és nyugodtan mondhatjuk, hogy egy olyan professzor asszonyunk van, aki ebben a mostani veszélyes világban erről a járványról, a járvány kivédéséhez szükséges védőoltásról mindent tud. Én úgy éreztem, hogy biztonságban vagyok, mert van egy magyar ember, aki, ha bármi baj van, elérhető, felhívható, és tud nekünk tanácsot adni, hogy mit tegyünk, úgyhogy nagyon érdekes élmény volt. Ráadásul, ha már Kisújszállásról van szó, ha jól emlékszem, akkor hentes családból is származik a professzor asszony, úgyhogy a kémcsövek és a védőoltás mellett meg tudtunk vitatni szakmai kérdéseket, mint a disznósajt és hasonló ügyeket. A „paprikát csak Szegedről” – mondta, én is így tudom. Egy nagyon barátságos és a saját gyökereire és magyarságára büszke, világhírű magyar professzor asszonnyal találkoztam.
Ő is úgy látja, hogy most megtört a harmadik hullám, és van arra esély, hogy ne jöjjön egy negyedik.
Nem tudom, Önnek milyen gyakran nyílik alkalma tudósokkal beszélni, de a tudomány egy olyan világ, hogy miután nincsen benne véglegesség, hanem állandóan új és új dolgok jönnek elő, ezért igent, nemet és határozott mondatokat kutatóorvosokból előcsalni rendkívül nehéz.
Óvatosak.
Igen, a dolgok mostani állása szerint, az emberiség mostani tudása szerint, a rendelkezésünkre álló adatok szerint – ezek a szófordulatok, amivel ők érvelnek. Azt biztosan állította a professzor asszony, hogy az, amit ő, illetve az ő kutatócsoportja – amiben még más magyarok vannak, szintén kisújszállásiak egyébként –, tehát amit ők kifejlesztettek, az egy olyan módszer, amely alkalmassá teszi az emberiséget arra, hogyha új mutánsok jönnek elő, akkor ebből a módszerből kiindulva, azt fölhasználva gyorsan tudunk újabb válaszokat adni. Tehát a biztonságérzetemet és az ország biztonságérzetét növeli mindaz a tudás, amit megszerezhettünk tőle, vagy megszerezhettem tőle tegnap.
Magyarországon most már négyfajta oltásra lehet időpontot foglalni. Nem nagyon van még egy hely Európában, ahol ezt meg lehet tenni. Ennek ellenére a baloldal mégis azt mondja, hogy a keleti vakcinával óvatosnak kell lenni, és annak ellenére, hogy a WHO ajánlotta a Sinopharm vakcinát, sőt tegnap az ENSZ főtitkára Moszkvában dicsérte a Szputnyik V-t, például Németországban is azt mondják, hogy ők nem fogják elfogadni, csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyeztetett oltásokat.
Engedje meg, hogy a baloldalra most itt az értékes időnkből sok szót ne vesztegessek, csak annyit, hogy most már teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar baloldal a járványügyben csúfosan leszerepelt, túlságosan messzire mentek, nem segítettek, hanem csak ártottak. Szerintem egy járványhelyzetben a védekezés nemzeti ügy, ilyenkor abban nem részt venni több, mint hiba. Ilyenkor kamuvideókat gyártani több, mint hiba, embereket lebeszélni az oltásról, bizalmatlanságot gerjeszteni egyes vakcinafajtákkal szemben több, mint hiba. Tehát azt hiszem, hogy erről nem érdemes többet beszélni, azt kell megjegyeznünk mindannyiunknak, ha baj van, a baloldalra nem lehet számítani. Ami a választható vakcinák ügyét érinti. Portóban jártam a múlt héten, európai uniós csúcs volt, és ott nem találtam olyan országot, ahol ilyen plázaszerű kiszolgálás lenne, hogy bemegy az ember, és akkor azt mondja, hogy ezt kérek, vagy azt kérek, és ha nincs, akkor inkább várok. Tehát úgy látom, hogy a nyugat-európai országok egy, inkább talán két hónappal mögöttünk vannak. Tehát örülnek, ha egyáltalán haladnak előre. Tehát az, hogy nálunk a 16-18 éveseket oltjuk, amiért egyébként szeretnék köszönetet mondani a fiataloknak, mert a korosztálynak több mint fele jelentkezett, regisztrált oltásra, és ez komoly felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot, hiszen ők fiatalok, könnyebben átvészelik ezt, mint az idősebbek, mégis kértek vakcinát, mert tudják, hogy megfertőzhetnek másokat, akik esetleg belehalhatnak, tehát le a kalappal a fiataljaink előtt. Miközben mi már őket oltjuk, aközben Nyugat-Európában még a nyugdíjasokat oltják. Az pedig, hogy Magyarországon választani lehet, az még engem is meglep, mert amikor először hallottam ezt, hogy azt mondták, hogy úgy kell csinálni, hogy több vakcina is van, és miután, ugye, mi nem teszünk különbséget vakcinák között, lesz keleti meg nyugati, tegyük azt választhatóvá, és valóban nem szabad ideológiai kérdést csinálni a vakcinából, hiszen emberéletekről van szó, és az fölötte áll minden pártpolitikai megközelítésnek, mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, fogja meg az egeret, ez a vakcinára is igaz, mindegy, honnan jön, csak védjen meg bennünket; szóval amikor ezt először mondták, én azt mondtam: és azt nem akarják esetleg szintén javasolni, hogy hogyan nézzen ki, aki beadja, tehát milyen típusú ápolónőtől szeretnék elfogadni az oltást? Az első pillantásra, amikor ezt először mondta nekem a belügyminiszter, hogy ez lehetséges, abszurdnak tartottam. Mondtam, hogy, kedves Belügyminiszter úr, kedves Sándor, oldjuk meg valahogy, örüljünk, hogy egy jut. De azt mondta, hogy higgyem el, a megrendelésekből világosan látszik, hogyha jól szervezzük a dolgokat, és az informatikai háttér is létrejön, ami nem egy egyszerű dolog, de ha azt is meg tudjuk teremteni, akkor eljuthatunk oda, hogy nemcsak lesz elegendő vakcina, hanem Ön megmondhatja, hogy egyébként melyikben bízik inkább, és milyet kér. Azt persze nem tudjuk megígérni, hogy mindenből azonnal lesz, de lesz. Most is például látom, hogy van nekünk összesen még 944 ezer olyan honfitársunk, aki regisztrált, van elérhető vakcina, de nem vette föl. Ebből arra lehet következtetni, hogy olyanra vár, ami nincs. Most leginkább Pfizer nincsen. Most, ma az operatív törzzsel kezdtünk hajnalban, és ott azt láttam, hogy átlagosan hetente olyan 330 ezer Pfizer oltás érkezik. Ebből általában második oltásként be kell adni olyan 180-185 ezret, és így heti átlagban, ha túl vagyunk a középiskolásaink beoltásán, mármint a 16-18 év közöttiek beoltásán, akkor hetente olyan 150 ezer 18 év fölötti magyar ember kérhet Pfizert, ennyi fog jutni. Ennyi jut majd a következő hetekben. Tehát ilyen is lesz. Egyébként pedig orosz vakcina is van, AstraZeneca is van, Sinopharm is van, és még érkeznek más típusú vakcinák is, igaz, kisebb mennyiségben. Tehát az, amit abszurdnak láttam néhány hónappal ezelőtt, az valósággá vált, nem szabad kishitűnek lenni, időnként én is ezt a leckét kapom.
A nyitásnak milyenek a tapasztalatai? Nagyon sokan aggódtak, hogy a teraszok megnyíltak, amikor az alsósok meg az óvodások visszamentek az intézménybe, most már, ugye, a középiskolások is ott vannak. Egyáltalán mikor érünk oda, hogy a következő korlátozást megszüntető lépésekről beszélhetünk?
Azt tudom mondani, hogy Magyarország az az ország, amely legkorábban térhet vissza Európában a normális élethez, de ez nem jelenti azt, hogy a járvány megszűnt volna, tehát járvány még van, járványhelyzet van, járvánnyal szembeni intézkedések még vannak. Tehát mindenkit arra kérek, hogy azért tartsa be azokat a szabályokat, amelyek a biztonságos élethez szükségesek. A következő időpont, amikor újabb korlátozásokat tudunk feloldani, az 5 milliónál lesz. A ma reggeli jelentés szerint 4.483.598 magyar ember kapta meg az első oltást, ebből arra következtetünk, hogy el fogjuk érni még május hónapban az 5 milliót, egyesek szerint már pünkösd környékén is, előtte vagy talán egy-két nappal utána, ez bekövetkezhet. Ötmilliónál be fogok jelenteni majd az operatív törzs döntése alapján újabb feloldásokat. Ezek az esküvőkre vonatkoznak, ezek a nagyobb rendezvényekre vonatkoznak, kijárási tilalomra vonatkoznak. Amit nem fogok tudni bejelenteni, tehát előre szeretném világossá tenni, az, hogy bizonyos rendezvényekhez – nevezzük ezeket tömegrendezvényeknek – védettségi igazolvány nélkül nem lehet majd részt venni, ezeket biztosan fent fogjuk tartani augusztusig. Hogy a közepéig-e vagy a végéig, azt még nem látjuk. De úgy számoljanak a fiatalok is meg mások is, hogy zenés tömeges rendezvények vagy nagy rendezvények védettségi igazolvány nélkül nem lesznek látogathatóak augusztus elejéig-közepéig. Védettségi igazolvánnyal lehetséges, de erről majd inkább a 6 milliós számnál fogunk beszélni. A kérdés az, hogy lesz-e 6 millió ember. Most mit tudok mondani Önnek? Azt tudom mondani, hogy a regisztráltak számát figyelembe véve nem lehetetlen, hogy 6 milliót is elérhet a beoltottak száma, de ez most már tényleg csak az embereken múlik, tehát az ő egyéni döntésük és felelősségük, hogy felvegyék az oltást. Azt tudom még mondani Önnek, hogy sokat hallani arról, hogy majd esetleg ősszel kell harmadik oltás. Van egy vakcina-gazdálkodással foglalkozó, -beszerzéssel és -ütemezéssel foglalkozó munkacsoportunk, és ők azt jelentették, hogy a szükséges megrendeléseket leadtuk, a szükséges, harmadik oltáshoz szükséges tartalékmennyiséget fölbecsülték, és az esetleges harmadik oltáshoz szükséges oltóanyag már a zsákban van. Tehát mindenki biztos lehet abban, hogyha kell harmadik oltás, ezt még nem tudjuk, a tudomány még ebben nem alakított ki végleges álláspontot, de ha lesz, akkor ősszel és a következő év első negyedévében ennek eleget tudunk tenni. Sőt, ott tartunk, hogy hétfőtől szeretnénk arra biztatni a Magyarország területén kívül élő magyarokat, hogy regisztráljanak. Tehát ha valaki a világ bármely pontján Tűzföldtől vagy Patagóniától Csíkszeredáig szeretné beoltatni magát, de ott, ahol él, nem tudja, vagy jobban bízik Magyarországban, akkor jöjjön ide, hozzánk, regisztráljon az erre a célra kijelölt felületen, informatikai felületen, időpontot és helyszínt fog kapni, idejön, és megkapja az oltását.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy csak 1,1 százalékkal marad el a foglalkoztatottak száma Magyarországon a járvány előtti számtól, és éppen ezért az előrejelzését, a GDP-bővülést javította is egy fél százalékponttal. A költségvetés, amelyet most benyújtott a kormány a parlamentnek, biztosítja, hogy megvalósulhat ez a bővülés?
Nekem jobb számaim vannak ennél. Ugye, a foglalkoztatási statisztika világa az egyik legbonyolultabb világ. Ott négy-öt különböző adatot is közölnek, gyűjtenek és földolgoznak. Nagyon nehéz azt az egyet kiválasztani, ami igazán eligazodást nyújt. Én törekszem erre, és egy olyan egyszerű, primitívnek is mondható módszerrel dolgozom, hogy megnézem, hogy mennyien dolgoztak a válság előtt, és mennyien dolgoznak most. Hogy ebből aztán mennyi regisztrálta magát munkanélküliként meg álláskeresőként, ezt most figyelmen kívül hagyom, mindig azt nézem, hogy éppen mennyien dolgoznak. És azt tudom mondani, hogy elértük azt a szintet, ahol a válság előtt voltunk. Tehát Magyarországon már annyian dolgoznak, mint dolgoztak a válság előtt. Ebben van időnként kicsi ingás, 10-20-30 ezerrel kevesebben, időnként többen, de összességében az az állítás most már vállalható, hogy a magyar gazdaság embereknek munkát adó képessége és teljesítménye azon a szinten van, mint ahol a válság előtt volt. Sőt, arra számítok, hogy a munkanélküliség alacsonyabb lesz, a dolgozó emberek száma pedig magasabb lesz, mint a válság előtt voltunk. Nem győzünk hálásak lenni az orvosainknak meg az ápolónőinknek, mert ahhoz, hogy ezek az emberek dolgozni tudjanak – mármint a munkát vállaló emberek dolgozni tudjanak –, ahhoz az orvosoknak meg az ápolónőknek kellett kiválóan végezni a munkájukat. Ma kórházban már csak 2.600 beteg van, és volt olyan, amikor ez sokkal magasabb volt, a legmagasabb talán 12.500 környékén volt. Lélegeztetőgépen is 338-an vannak most, pedig volt a legmagasabb ponton ez 1.529 is. De nagyon sok embert meggyógyítottak, azt hiszem, talán mindenkit, aki emberi számítás szerint meggyógyítható volt, az orvosaink és az ápolónőink meg is gyógyítottak. Az összes gyógyult száma, aki ebből a betegségből már kilábalt, az több, mint 600 ezer: 608 ezer, és ebből nagyon sokat kifejezetten az orvosaink mentettek meg és gyógyítottak meg. Tehát le a kalappal! Ahhoz, hogy az emberek dolgozni tudjanak, egészségesnek kell lenniük. Ugye, az egészségügyi ellátásnak a minősége, az orvosok, ápolónők áldozatos munkája egyben hozzájárul a gazdaság teljesítményéhez is, hiszen visszasegítik az embereket a munkaerőpiacra. Ami a költségvetést illeti, ez jó kis költségvetés, tehát azt kell mondanom, hogy amikor összeraktuk, akkor én sem gondoltam, hogy meg kell emelnünk a kalapunkat majd Varga Mihály pénzügyminiszter úr előtt, mert jól összerakta ezt a költségvetést. Olyasmire is vállalkozik a költségvetés, amit nem hittem, hogy egyidejűleg képesek leszünk megtenni, tehát azt, hogy például a 13. havi nyugdíj második hetének a kifizetése is beleférjen, hogy magasabb növekedés lesz, ezért fizetni fogunk majd ősszel nyugdíjprémiumot a nyugdíjasoknak, hogy emellett még beleférjen a 25 évnél fiatalabbak munkavállalása esetén a teljes adómentesség, azt azért nem gondoltam volna. Tehát ezt jól összedrótozta a pénzügyminiszter úr, és azt tudom mondani, hogy megjelölt ebben a költségvetésben egy 7.300 milliárd forintnyi keretösszeget, ami kifejezetten a gazdaság újraindításához szükséges. Mi következik ebből? Ha nem a költségvetés technokrata nyelvezetén fogalmazunk, akkor azt mondhatom Önnek, hogy ez a költségvetés alkalmas arra, hogy Magyarország európai összehasonlításban is kiemelkedő növekedési pályára álljon. Amit kanyarban előzésnek neveztünk még a válság elején, az megvalósulhat, tehát erősebben jöhetünk ki a válságból, mint ahogy belementünk, illetve jobb gazdasági pozíciónk lesz európai összevetésben a válság után, mint amilyen a válság előtt volt. Erre ma reális esély van. Ezért még nagyon sokat kell dolgozni, ez még nincs a zsákban, ennek a terve van most meg. De nemcsak a gazdaságpolitikai, hanem a pénzügyi terve is megvan, de rengeteget kell dolgoznunk azért, hogy ez megvalósuljon. Az ország újraindítását sikeresen végre kell hajtani, egy hét múlva talán most már véglegesen föláll az újraindítással foglalkozó operatív törzs. Két részből fog állni, az egyik fele a gazdaság újraindításával foglalkozik, a másik pedig a gazdaságon túli élet újraindításával foglalkozik majd két megfelelő vezetővel. Tehát úgy érzem, hogyha a munkánkat elvégezzük, a pénzügyminiszter költségvetési terve alapján a legmagasabb reményeink is teljesülhetnek.
A családok nemzetközi napja lesz, és arra gondolhat az ember, hogy Magyarországon a fiatal családosok joggal gondolhatják azt, hogy Magyarországon nemcsak egy nap irányul rájuk a figyelem, hiszen a magyar családpolitikát irigylik európai nyugati felén, sőt Amerikában is kértek erről tapasztalatot és tanácsokat is. Ön hogyan látja ezt?
Ez egy bravúr, ez egy magyar bravúr. Novák Katalinnak is sokat köszönhetünk, aki a családokkal foglalkozó miniszter asszonyunk, de már 2010-től kezdődően, akkor még Matolcsy jegybankelnök úr gazdasági miniszter volt, azt az iránytűt választottuk, hogy nincs értelme a jövőt tervezni, hogyha nincsenek gyerekek, mert akkor kinek tervezzük a jövőt? A migránsoknak, a bevándorlóknak, vagy kinek? Tehát ha nincs magyar gyerek, akkor nincs magyar jövő sem, vagy valakik fognak itt élni, de azok nem mi leszünk. Tehát azt gondoltuk, hogy akkor van értelme a gazdaságpolitikának, a növekedésnek, mindennek akkor van értelme, hogyha van gyerek, ha vannak gyermekeink. Azt is tudtuk a 2010-es év környékén, nagyon sok kiváló szociológus, közgazdász, társadalomtudományi szakember dolgozott annak az állításnak az alátámasztásán, hogy a magyar fiatalok több gyermeket akarnak, mint amennyit végül vállalnak. Tehát nem arról van szó, mint számos más ország esetében sajnos, hogy a fiatalok elfordultak volna a családi életformától, vagy ne akarnának gyermeket. Tehát az az őrület, amit számos országban hallunk, hogy a család nem jó, és a gyerek nem pozitív, az Magyarországra nem tette be a lábát, tehát itt azért rezisztensek vagyunk, normálisan gondolkodunk, talán szabad így is fogalmaznom, és a fiatalok is a gyermekekről meg a családról. Tehát azt állították a tudósok, hogyha jó gazdaságpolitikát, és jó családpolitikát csinálunk, és elhárítjuk azokat az akadályokat, amik miatt a fiatalok kevesebb gyermeket vállalnak végül, mint amit szerettek volna, akkor Magyarországnak a népesedési, biológiai, szellemi és lelki egyensúlya helyre fog állni. Nem tartunk még itt, tehát mielőtt megünnepelnénk bármit, rögtön szögezzük le, hogy nem tartunk még itt. Elindultunk ezen az úton, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy meg is érkezzünk, de már elmozdítottunk néhány akadályt. A fordulópont akkor lesz majd, és ez kőkemény matematikai, pénzügyi számítás kérdése, amikor azt tudjuk majd mondani, és nagyon várom, hogy ezt mondhassam végre, hogy aki gyermeket vállal, az anyagilag is jobban jár, mintha nem vállalt volna. Az, hogy érzelmileg az egy másik világba repíti őt, mert az ember hirtelen másképp gondolkodik a világról, sokkal emelkedettebben, tehát ott a szív felemelkedik, ha az embernek megszületik a gyereke. Egy férfi életében, hogy a hölgyeknél hogyan van, azt Ön jobban tudja, mint én, de a férfiak életében az a legfontosabb pillanat, amikor megszületik az első gyermekük. Onnantól megváltoznak a perspektívák, az időhatárok, a horizontok, ahogy tervez. Mert addig az ember a saját meg a felesége élethosszáig látja be az életet, meg azért érez felelősséget. Megszületik az első gyerek, és akkor rögtön tudtam – jó esetben –, mert a világ jó felé megy, háború nincs, a tudomány halad, én is megélhetek 80-90 évet, a gyerekeimnél is így számolok, az 2050-ben lesz, amikor én az élet végéhez érek, és kifele megyek belőle optimista számítás szerint, de a gyermekem még legalább 30 évvel túl fog élni. Tehát nekem nem 2050-ig kell gondolkodnom Magyarországról, hanem 2080-ig. Aztán az unokák még 30 évvel ezt megtolják. Tehát minden megváltozik, ha van gyermek, és akkor egy országnak a lelki egyensúlya, az értékvilága is helyreáll. Az nem egyszerűen csak egy matematikai dolog, hogy van-e elég gyerek, hanem az élet minőségét is megváltoztatja. Tehát én azt szeretném, hogyha azt mondhatnám, hogy nemcsak az életminőség, nemcsak a szívek fölemelése, nemcsak az élet szépségei tekintetében vagyunk előrébb, hogyha gyermekeink vannak, hanem hogy anyagilag is kiszámíthatóan és bizonyíthatóan jobban jár az a család, ahol több gyermeket vállalnak, mintha ezt nem tették volna meg. De még nem tartunk itt, vagy nem tart még itt az ország. Én ugyan erőltetem ezt, és a demográfiai szempontot, a családpolitikai szempontot minden költségvetésnél próbálom a pénzügyminiszternél a legerőteljesebben képviselni, de ebben a pillanatban még – bár a helyzet sokat javult – még mindig nem mondhatom azt Önnek, hogy aki gyermeket vállal, az havi költségvetése szempontjából is jobban jár, mintha nem vállalt volna. Összességében az egész életét tekintve persze jobban jár, mert az itt elmondott életminőség kérdésén túl a gyermek biztonságot is ad az idősödő szülők számára a későbbiekben, de a havi rezsipénzeknél, költségvetésnél még nem ez a helyzet. Tehát még növelni kell a családtámogatásokat, még növelni kell a gyermekek után járó adókedvezményt, és még mindenfajta egyéb támogatásokat kell adni a családoknak, hogy – ha mindent összevetünk, akkor – a havi költségvetés, családi költségvetés megszervezésekor vagy megtervezésekor azt mondhassa egy édesapa meg egy édesanya, hogy így, hogy több gyerekünk van, könnyebb is lesz az életünk.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.
