Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszönjük szépen, hogy eljöttek a mai kormányinfóra. Ketten próbálunk szembenézni a kihívással. Tegnap a gazdaság újraindításáról tettem néhány bejelentést, és azt gondolom, hogy ezekről érdemes lenne ismét szót váltani, illetve a kormány a tegnapi ülésén hozott néhány járványügyre vonatkozó döntést is, és ezeket is szeretném magam ismertetni, tekintettel arra, hogy a védekezés egy teljesen új szakaszába lép. Azért kértem meg a miniszter urat, hogy legyen jelen, mert lehetnek olyan konkrét részletkérdések, amelyekre vonatkozó tudás nála van és nem nálam.
Először is a helyzet megváltozását a legjobban az mutatja, hogy végre ismét személyesen is találkozhatunk Önökkel. A tegnapi kormányülésen a belügyminiszter ismertette a járványügyi helyzet legfrissebb adatait, és meg tudtuk állapítani, hogy az új fertőzöttek száma egyre gyorsuló ütemben csökken. A pozitív teszteknek az aránya egész mélyre süllyedt, ez jó hír, az összes teszten belül 1,32 százalékot tesz ki. Ez azt mutatja, hogy a járvány harmadik hullámát – most már kellő magabiztossággal mondhatjuk ezt – legyűrtük. Tegnap áttekintette a kormány az oltási helyzetet is. 5.311.475 embert beoltottunk, és 4.112.876-an kapták meg a meg a második oltást is. Nemzetközi összevetésben ez azt jelenti, hogy az első oltások tekintetében a második helyen, a teljes átoltottság tekintetében pedig az első helyen állunk. Nem tekintjük versenynek az oltást, mert itt emberéletekről van szó, de kétségkívül teljesítmény, jó teljesítmény kell ahhoz, hogy egy országot ilyen mértékig át lehessen oltani, ezért azt azért meg lehet állapítani, hogy Magyarország az egyetlen olyan hely az unión belül a legjobb tudásunk szerint, ahol több vakcina áll rendelkezésre, mint ahányan oltásra jelentkeztek. Ez azért fontos, mert amíg nincs elég vakcina, addig az oltás állami felelősség, hiszen egy hiányt kell megszüntetni, és az állampolgárok maguk a vakcinahiányt nem képesek megszüntetni. Ez egy állami feladat, de amikor eljön az a pillanat, hogy már több vakcina van, mint amennyien oltásra jelentkeztek, onnantól kezdve az oltás egyéni felelősség kérdésévé válik. Az oltatja be magát, aki akarja, és aki akarja, az be tudja. Ezért arra szeretnék mindenkit fölhívni, minden magyar állampolgárt, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, ugyanis a járvány nem általában ért véget. A járvány azok számára ért véget, akik beoltatták magukat. Akik nem oltatták be magukat, azok veszélyben vannak, esetenként, hogyha olyan az egészségi állapotuk, akkor életveszélyben is vannak, és ezen senki más nem tud segíteni, csak ők saját maguk. Ezért kérem őket, jelentkezzenek, és oltassák be magukat. A belügyminiszter úr tájékoztatott bennünket a vakcinatartalékok állásáról is. Nyugati vakcinából van, illetve érkezik még biztosan 17 millió adag: Pfizerből 6,1 millió, Modernaból 1 millió, AstraZenecából 5 millió és Janssenből 4 millió. Ez azt jelenti, hogy mindenkit képesek vagyunk nemcsak, hogy harmadjára, hanem, hogyha kell, akkor negyedjére is beoltani. Ezen kívül kínai vakcinánk is van még. Egyedül az orosz Szputnyik vakcinát, mondom úgy, hogy kapkodták el, úgy látom, hogy 40-50 ezer még abból is van, de az fog először kifutni. A kormány tegnap döntött arról, hogy engedélyezi a 12 és 16 év közöttiek oltását. Kampányt erre nem szervezünk, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenek, hogy be akarják oltatni a gyermekeiket, akkor a szokott rendben lehet jelentkezni, és a szokott rendben az oltópontokon az oltásokat fel lehet venni. Van 137 ezer olyan honfitársunk, aki nem vette fel a második oltást. Az elsőt már fölvette, a másodikat fel kellett volna vennie, mert a határidő elérkezett, és ezt mégsem tette meg. Az a kérdés, hogy mit tegyünk velük, és azt a döntést hoztuk, hogy akinek lejárt a második oltásra kijelölt határideje, és nem veszi fel az oltást, őt törölni fogjuk a védettségi igazolvány nyilvántartásából. Tehát el fogja veszíteni az első oltás után kiadott védettségi igazolványát, és nem tud elmenni olyan helyekre, ahova el tudna egyébként, hogyha a második oltását is felvette volna. Ezek után döntött a kormány, illetve mindezeknek figyelembe vételével döntött úgy a kormány, hogy a jövő héttől áttérünk a készenléti oltási rendre. Tehát az eddigi tömeges oltási rend helyett készenléti oltási rend lesz. Ez az alkalmas pillanat, hogy mindenkinek köszönetet mondjak, aki a védekezésben részt vett. Nem sorolok föl mindenkit, az orvosoktól az ápolónőkön keresztül a szállítómunkásokig, államigazgatásban dolgozókig, de mindenkinek szeretnék köszönetet mondani, aki segített abban, hogy idáig eljuthassunk.
Ha az ország újraindításának sebességéről mondhatok Önöknek néhány szót, akkor azt kell mondanom, hogy óvatos becslés szerint is egy-másfél hónappal előrébb járunk a nyitásban, mint az összes többi európai ország, de legalábbis azok többsége. Korábban tudtunk kinyitni mindent. Ez az egy-másfél hónapos előny, ami – még egyszer mondom – egy konzervatív számításon nyugszik, tehát egy-másfél hónapos előny az oltásban, az a nemzeti össztermékben, a GDP-ben 1 százalékos többletet jelent, két hónap pedig közel 2 százalékos többletet jelent. A nemzetközi összevetésben még azt kellett tegnap a kormánynak megállapítania, hogy a munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalékos, Magyarországon pedig 4,3, tehát jobban állunk a munkahelyek újranyitásában és újraindításában, mint az eurózónás tagállamok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Azt vállaltuk, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit mi létre fogunk hozni. Ma úgy látom, hogy nemcsak ez fog megtörténni az előttünk álló negyedévben, hanem lehetőség lesz az év végéig arra, hogy kétszer annyi munkahelyet hozzunk létre, mint amennyit a vírus tönkretett. Ebből pedig az következik, hogy a gazdaságvédelem helyét átveszi az újraindítás. Itt is a gazdaságvédelem ügyében sok mindenkinek kellene köszönetet mondanom a pénzügyminisztertől a jegybank elnökén keresztül a Pénzügyminisztérium és a jegybank munkatársainak, a bankrendszer képviselőinek, a vállalatok vezetőinek, és azoknak a munkásoknak is, akik egyébként az utolsó pillanatig ragaszkodtak ahhoz, hogy bejárjanak dolgozni, és megőrizzék a munkahelyeiket. Azoknak is köszönetet mondok, akik – habár erre nem vállalkoztak, azért – home office-ban, otthonról elvégezték a munkájukat.
Két operatív törzs alakul meg a napokban, erről tegnap már beszéltem. Az egyik operatív törzs a gazdaság újraindításával, a másik pedig a társadalmi élet újraindításával foglalkozik. Szijjártó Péter miniszter úr és Novák Katalin miniszter asszony fogják ezeket vezetni, a költségvetés pedig rendelkezésükre áll ehhez a munkához.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezek után a kormány tegnap ismét áttekintette a gazdaság újraindításának legfontosabb kérdéseit, ezekről is szeretném Önöket tájékoztatni. Először is a kormány azt állapította meg, hogy 15 év alatt három nagyon súlyos válság rázta meg egész Európát és benne Magyarországot. A 2008-2009-es pénzügyi válság, a még mindig velünk élő migrációs válság és most a koronavírus-járvány, ezért amikor a kormány az újraindításról dönt, akkor nem ugyanazt a gazdaságot akarja létrehozni, nem ugyanazt a gazdaságot akarja látni, nem ugyanazt a gazdaságot képzeli el a válság után, mint amilyen a magyar gazdaság a válság előtt volt, hanem már le akarja vonni azokat a tanulságokat, amelyek ezekből a válságokból adódnak. Ez azt is jelenti, hogy a kormány nem hiszi, hogy a járványok és a népvándorlás, általában a krízisek sorozata véget ért volna. Tehát egy olyan évtizedre készülünk, amelyet a járványok és a népvándorlások korszakának nevezhetünk. És nekünk egy olyan gazdaságra lesz szükségünk, amely nem egyszerűen csak békeidőben, hanem a járványok és a népvándorlások korában is képes kiegyensúlyozott, stabil, biztonságos lehetőséget nyújtani Magyarország polgárai számára. Ez a kiindulópontunk. Ezért fogunk hozni néhány olyan döntést, amely korábban nem volt része a magyar gazdaságpolitikának.
Itt szeretném bejelenteni, hogy nemzeti konzultációt fogunk indítani, mert minden egyes ilyen válságkezelésnél azt csináltuk, amikor hozzá kellett igazítani Magyarországot a megváltozott körülményekhez, hogy a legfontosabb kérdésekről tartottunk nemzeti konzultációkat. Így volt ez a pénzügyi válság utáni időszakban, így volt a migrációnál, és így lesz most is a koronavírus végezetével. Meg akarunk hozni a konzultáció segítségével néhány döntést, de azt szeretnénk, hogyha ezek a döntések, ezek a későbbi kormányzati döntések a lehető legnagyobb egyetértést élveznék, és a lehető legbiztosabb lábakon állnának. A nemzeti konzultáció arra való, hogy egyetértési pontokat hozzunk létre a legfontosabb kérdésekben. Most ezért a gazdasági újraindításról, a stabil gazdaság megteremtéséről és a magyar gazdaság megerősítéséről nemzeti konzultációt fogunk indítani, ideértve azokat a javaslatokat is, amelyeket egyébként tegnap a Világgazdaság fórumán, konferenciáján bejelentettem.
Fontos, hogy egyetértés legyen közöttünk a minimálbér tekintetében. Szeretnénk az emberek véleménye által megerősíteni azt a döntésünket, hogy vállaljuk annak a nehézségét, hogy a minimálbért egy vagy több lépésben 200 ezer forintos szintre emeljük azzal, hogy tudjuk, hogy ennek ellentételezéseképpen, hogy ne menjenek tönkre a kis- és középvállalkozások, amelyek nem bírnak el egy ekkora minimálbér-emelést, meg kell állapodnunk a gazdasági kamarával, a kereskedelmi és iparkamarával, és valószínűleg egy ilyen magas, nagyarányú minimálbér-emelés érdekében adókedvezményeket kell adnunk a kis- és középvállalkozásoknak, valószínűleg jelentős mértékűeket. A tárgyalásokra szóló felhívást tegnap már eljuttattam a kereskedelmi és iparkamara elnökéhez.
Hasonlóképpen szeretnénk egy megerősítést, egy vitát, egy egyetértést a tekintetben, hogy az a gondolatunk, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakapják a 2021-ben befizetett adójukat a 2022-es év során, tehát mikor lezárul a 2021-es adóév, akkor a 2022-es évben visszaadjuk azt az adót a gyermekeseknek, az ő szüleiknek, akik azt befizették, azzal a fölső határral, hogy az átlagbér adószintjéig mindenkinek visszaadjuk ezt az összeget, afölött pedig nem. Hogy ez egy helyes lépés-e, ebben az ügyben is várjuk a konzultációban résztvevőknek a véleményét.
A konzultációban szeretnénk dönteni a hitelmoratórium kérdéséről is. Éles szakmai viták zajlanak a bankszövetség és a kormány között, általában a gazdaságpolitika alakítóin belül is, hogyan és miképpen folytatódjék, alakuljon át a hitelmoratórium. Erre vonatkozó kérdésben is szeretnék tisztán látni, és ezért a konzultáció kérdései között ez is szerepel majd.
Közeleg egy nagyon, sőt már kopogtat az ajtónkon egy nagyon éles vita a klímaadóról. Itt, hogyha a klímaadót ellenezzük, vagyis a családok tulajdonában lévő gépjárművekre és lakásokra kivetett adót, amit Brüsszel szeretne kivetni, ellenezzük, akkor egy nagyon komoly nemzetközi vitába kell Magyarországnak bocsátkoznia. És ezt csak akkor szabad megtenni, hogyha biztosan tudjuk, hogy az embereknek egy nagy része, minél többen, annál jobb, osztja ezt az álláspontot, és olyasmiért harcol a kormány Brüsszelben, ami egyébként élvezi a magyarok minél szélesebb támogatását. Most fognak hamarosan megjelenni azok a jogszabály-javaslatok – vagy egy tucat –, július közepéig, amiket az Európai Bizottság majd nyilvánosság elé tár, és amelyek azt tartalmazzák, hogy a klímacélok elérése érdekében ki viselje a pénzügyi terheket. A mi álláspontunk szerint a klímarombolóknak, de a javaslatokban az szerepel majd, hiszen a legutóbbi európai tanácsi miniszterelnöki vitán ez világossá vált, hogy a családok által használt gépjárművek és lakások után is klímaadót, európai klímaadót akarnak kivetni. Ezzel én nem értek személyesen egyet, de ez most nem számít. Ami igazán számít, az, hogy belebocsátkozzon-e Magyarország egy súlyos nemzetközi vitába annak érdekében, hogy megvédjük a magyarok érdekét, ha úgy tetszik, nyissunk-e, vállaljunk-e egy újabb rezsivitát Brüsszellel.
Szerepelni a fog a konzultációban, az újra napirendre kerülő, kötelező menekült-, migrációs kvóta kérdése is. A helyzet délen egyre nehezebb, a déli országok felvetették, hogy újra döntést akarnak kérni annak érdekében, hogy a náluk fölgyülemlett migránsokat szétoszthassák az európai tagállamok között. Magyarország ezt mindig is mereven ellenezte. A járvány idején szerintem nemcsak az illegális migránsokat nem szabad beengedni, szerintem a járvány idején inkább senkit sem kell beengedni, aki migrációs státuszú, úgyhogy inkább föl kéne függeszteni az egész európai migrációs befogadást szerintem legalább két évig, amíg a járványon teljes egészében túl nem jutunk. De ez is egy olyan nehéz kérdés, amely nemzetközi vitákat eredményez, és akkor szabad ezekbe belebocsátkozni, hogyha tudjuk, érezzük, hogy a választópolgárok nagy része ezt az álláspontot osztja.
A nemzeti konzultáció formája hasonló lesz ahhoz, mint amit Önök korábban már megismerhettek, tehát lesz hagyományos, postai úton, levélben elküldött konzultációs ív, és elektronikus úton is ki lehet tölteni a konzultációs íveket.
Ezek voltak a kormány legfontosabb döntései. Talán még, Miniszter úr, azt érdemes elmondani, hogy döntöttünk tegnap arról, hogy tíz napos, fizetett, rendkívüli szabadságot adunk azoknak, akik részt vettek a védekezésben. Ennek a részleteit, hogy kikre terjed ki pontosan – egészségügy, szociális szféra, államigazgatásban dolgozók, rendőrök, katonák és így tovább –, egy rendelet határozza meg. Ma meg fog jelenni ez a rendelet, hogyha a miniszter úr által vezetett munkacsoport ezt véglegesíteni tudja, és akkor tíz nap fizetett szabadságot kapnak azok, akik a védekezésben részt vettek. Ez a legkevesebb, amit egyébként megérdemelnek.
Azt hiszem, ennyi volt a kormányülés.
