Orbán Viktor A magyar függetlenség napja című szombati konferencián mondott beszédében kifejtette: ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal az EU jövőjéről szóló vitában.
Úgy vélte, Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan, az európai kultúrát próbálják sok helyen meghonosítani, de nem érhetnek fel az eredetihez. Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök – mondta.
Emlékeztetett: az Európai Unió viszont egy ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre országok, hogy megvédjék a gazdasági és katonai érdekeiket, hogy válaszoljanak arra a politikai tényre, hogy a második világháború után Európa egyik felét az amerikaiak, a másikat pedig a szovjetek foglalták el. Az uniót azért alkották meg, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról ismét az európaiak dönthetnek majd – idézte fel.
Megjegyezte: Václav Klaus szerint azonban ma az ember, a család és a nemzet egyszerre áll támadás alatt, veszélyeztetve Európa jövőjét, az Európai Bizottság egyik alelnöke szerint pedig Magyarország beteg demokrácia.
A kormányfő gazdasági adatokat sorolva beszélt az EU csökkenő gazdasági erejéről. Az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2019-ben 18 százalékát, 2008-ban a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta, 2019-ben a 15 százalékát – közölte. Hozzátette: a világ 50 legnagyobb cége között 14 európai volt 2001-ben, ma csak hét.
Kitért: a világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín. Az EU 30 éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína tizennégyszer annyit, mint az EU – mondta.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt 30 évben az Egyesült Államok több mint 30 százalékkal növelte a katonai kiadásait, Kína a kilencszeresére emelte, azonban az EU ott áll, ahol 30 éve.
Közölte: az EU polgárainak csak negyede gondolja, hogy a következő nemzedék jobban fog élni, mint a jelenlegi.
Orbán Viktor kiemelte: ma van a magyar szabadság napja, harminc éve, hogy a hidegháborút megnyertük, és bebizonyosodott: a szocialista tábort összetartó egyetlen eszközt, a hadsereget és az erőszakot már nincs erejük bevetni a szovjeteknek. A közép-európai népek megnyerték a hidegháború utolsó csatáját – tette hozzá.
Hangsúlyozta: akkor „a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk, a kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük, a berlini fal nem leomlott, hanem ledöntöttük, a szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket”.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, „ma is ugyanazok vagyunk, akik voltunk, Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai”, és Európa története nem megváltozott, hanem mi változtattuk meg.
Orbán Viktor szerint most sem magától javul meg, alakul át Európa, hanem nekünk kell megjavítani, átalakítani és visszavezetni a helyes, egykor sikeres ösvényre. Az Európai Uniónak ma újra a „magunkfajta szabadságharcosokra” van szüksége – jelentette ki.
A miniszterelnök beszédében a kormány hét tézisét sorolta fel.
Közölte: az első tézis az, „robogunk” egy birodalmi jellegű Európai Unió felé, a nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást.
Kijelentette: európai démosz nincs, csak nemzetek vannak, démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni. Ezért – folytatta – a brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához. „Amit mi szeretnénk, az valami egészen más. Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják. Ne féljünk kimondani, mi nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.” – fogalmazott.
A második tézisként azt nevezte meg, hogy szerinte Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik, és ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Úgy vélte: az EU jogrendszerei és intézményei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik.
A kormányfő szerint ezért van az, hogy politikai ellenfeleik az európai kultúra alapját képező természetes közösségek meggyengítésére törekednek. „Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok” – hangsúlyozta.
Kijelentette: ezért mondja a magyar kormány, hogy az Unió alapszerződéséből, az „ever closer union” kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni.
Orbán Viktor szerint a kormány harmadik tézise, hogy Brüsszel a hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek.
Kifejtette: ez úgy történik, hogy első lépésként a bizottságot, a szerződések őrének politikailag pártatlan pozíciójából elmozdították és politikai testületté alakították. Szerinte ez nem is titokban, hanem Jean-Claude Juncker elnök nyilvános bejelentésével vette kezdetét. Megjegyezte: ezért is nem támogatták a britek és a magyarok Juncker elnökké választását, és végső soron ez vezetett el a Brexithez is.
A második lépés – folytatta – hogy a politikai testületté alakított bizottság úgy készít jogállami jelentéseket az unió tagállamairól, hogy ezt a munkát kiszervezi a tagállamokban működő álcivil szervezetekhez, amelyek szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak az egész kontinensen. A harmadik lépés pedig a kormányfő szerint az, hogy az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik a demokratikusan megválasztott tagállami kormányzatokat, és büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek.
Kijelentette: ez visszaélés a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra.
Orbán Viktor a kormány negyedik téziseként azt közölte: közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni.
Mint mondta, az unió gondolata arra a feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint külön-külön, ugyanakkor ha kiderül, hogy külön gazdaságilag sikeresebbek vagyunk vagy lehetünk, akkor vége az Európai Uniónak.
„Ezért nekünk, akik az Európai Unió hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít” – mondta. Úgy vélte: ma Brüsszel ehelyett saját magával, a saját tagállamaival harcol, kioktat, fenyeget, kényszerít és büntet, vagyis visszaél a hatalmával és ezzel szétveri saját magát.
Az ötödik tézis a miniszterelnök szerint az, hogy a következő évtized a veszélyes kihívások, a népvándorlások, a migráció, járványok és pandémia korszaka lesz, és ebben a veszélyes korszakban kell biztonságot teremteni és sikeresnek lenni a világgazdaságban.
Hangsúlyozta: a siker előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása. A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.
A hatodik tézisként kijelentette: az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, csak a saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. Azt javasolta: az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára, valamint a nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.
A miniszterelnök hetedik tézisként leszögezte: Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről.
Orbán Viktor rámutatott: megkezdődött a vita az Európai Unió jövőjéről, végre nyíltan beszélhetnek a bajokról, mindenről, ami sérelmes és bántja a tagállamok polgárait.
„A pódiumot is megácsolták a számunkra. Remélem, annak látom, ami. Csak kellő intellektuális bátorság kell, és a saját céljainkra használhatjuk” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: az Európai Unió jövőjéről szóló vitával Magyarország kapott egy lehetőséget, hogy megállítsa az „Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását”.
„Mi tudjuk, milyen veszély fenyeget, hiszen csak harminc éve élünk szabadon” – tette hozzá a kormányfő, aki szerint mindig is „mi voltunk Európa szabadságharcosai”.
Hangsúlyozta: a magyarok kiharcolták a szabadságot, a nyugatiak pedig megörökölték. „Micsoda különbség!” – fogalmazott. Hozzátette, az idők azonban megváltoztak: harminc évvel ezelőtt azt hittük, Európa a jövőnk, ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője.
Azt üzente: merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz.
