A kormányfő azt mondta, a harmadik oltás felvételére a másodikat követően négy hónap elteltével lesz lehetőség, de az orvosok ettől eltérhetnek. Azt is az orvosok döntik el, hogy melyik oltóanyagot adják be – tette hozzá.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország még mindig az egyik vagy talán a legbiztonságosabb ország átoltottság tekintetében Európában, magasabb azok aránya, akik a teljes védettséget adó második oltást is megkapták, mint Németországban vagy Nagy-Britanniában.
Az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz a koronavírus elleni oltás – közölte.
Az eddigieknél fertőzőbb delta variáns megjelenése miatt az, aki nem vette föl az oltást, nagyobb veszélyben van, mint a járvány idején eddig bármikor. Ezért azokat a 65 évesnél idősebbeket, akik nem kaptak eddig oltást, személyesen meg fogják keresni – hangsúlyozta.
Orbán Viktor azt is bejelentette: az iskolakezdés előtt két nappal minden oktatási intézményben lehetővé teszik, hogy a 12 évesnél idősebb gyerekek felvegyék a koronavírus elleni oltást, ha a szüleik ezt megengedik.
A kormányfő azt mondta, a 12-15 év közötti korosztály 13-14 százaléka már megkapta az oltást. A 16-18 év közöttiek oltása nagy sebességgel halad, az átoltottság közöttük 45 százalék körül van – közölte.
Orbán Viktor azt javasolta, hogy csak azok utazzanak külföldre nyaralni, akik mindkét oltást megkapták.
Kifejtette: minden olyan vélemény, amely bizonytalanságot kelt egy válságban, baj; minden, ami a közös, egymást támogató cselekvést gyengíti, ártalmas. Ez különösen így van járvány idején, mert emberéletekről van szó – tette hozzá.
Úgy látja, az igazi veszélyt nem az álorvosok jelentik, hanem az, ha politikusok járványügyi tanácsokat adnak tesztelésről, oltásról.
A gyermekvédelmi törvényről azt mondta: az Európai Bizottság által küldött dokumentumot illetően „jogi huliganizmussal” állunk szemben, mert a családjog és az oktatás kizárólagos nemzeti hatáskör, mégis ebben az ügyben akarnak eljárást indítani. A bizottság álláspontja szégyenletes, nyilvánvaló, hogy az oktatási törvény módosítását kérik azzal a céllal, hogy Magyarországon beengedjék az LMBTQ-aktivistákat az iskolákba – magyarázta.
A miniszterelnök kijelentette: ezt nem fogják megtenni, mert a gyermekek szexuális neveléséről a szülő dönt és európai dokumentumok is megerősítik ezt. Az iskolában lehet szexuális felvilágosítást tartani, ha a szülő azzal egyetért, de nem lehet erre beengedni mást a tanáron és az igazgató által jóváhagyott személyeken kívül – mutatott rá. Hozzátette: úgy érezzük, hogy „el akarják venni tőlünk a gyerekeinket”.
Kitért arra, hogy most a magyarok egy sajátos látószögből vethetnek egy pillantást Európára, láthatják, máshol hogy mennek a dolgok. De nem lehet elvárni, hogy a magyarok úgy neveljék a gyermekeiket, ahogy mások gondolják – jelentette ki.
Úgy vélte, a vita nyelvezete és kerete jogi természetű, de a lényege politikai és Brüsszel visszaél a hatalmával, ránk akarja kényszeríteni azt, amit mi nem akarunk.
Itt a gyermeknevelés jogához való szabadságról van szó – mutatott rá. Hozzátette: a gyerek szent dolog Magyarországon és nem engedhetjük, hogy szexuális propagandisták „grasszáljanak” az iskoláinkban.
Megjegyezte: Nyugaton kiskorúakon is végrehajthatnak nemváltó műtétet úgy, hogy a szülő nem ért vele egyet, ilyen helyzet Magyarországon nem állhat elő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy őt nem hívták az Európai Parlament vitájára, de menni csak akkor szokott, amikor döntő jelentőségű a helyzet. A kormányfő mindenkit arra kért, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt és erősítse meg a kormány álláspontját.
Arról is beszélt, hogy ez a vita nem csak magyar jelenség: Olaszországban, Romániában és Litvániában is volt hasonló. Litvánia megvédte az érdekeit és ha neki sikerült, a magyaroknak is sikerülni fog – vélekedett.
Megjegyezte: a kettős mérce általánossá vált Európában, ezt mutatja az UEFA Magyarországot érintő döntése is.
A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan az uniós pénzek összekötése egy jogvitával, mert az uniós támogatások nem adományok, hanem járnak a magyaroknak, megdolgoztak értük. A helyreállítás nem várhat, épp az a lényeg, hogy gyorsan megérkezzenek az összegek, ezért a programokat akkor is megindítják, ha az uniós pénz nem áll rendelkezésre, majd a költségvetésből finanszírozzák azokat – magyarázta.
