A kormányfő azt mondta, a koronavírus delta variánsa gyorsabban terjed és súlyosabb megbetegedést okoz.
Az oltottak nincsenek veszélyben, az oltatlanok életveszélyben vannak. Aki nincs beoltva, annak nemcsak arra kell számítania, hogy megtalálja a vírus, hanem arra is, hogy súlyos állapotba fog kerülni, nagy valószínűséggel kórházba – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki mindenkit arra kér, oltassa be magát.
Orbán Viktor azt mondta: amíg mindenki nincs beoltva, ez a vírus újra fertőzni fog; a beoltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, az oltatlanok kockázata tízszer nagyobb. Hozzátette: előfordul, hogy beoltott is elkapja újra a koronavírust, de közülük „sokkal-sokkal alacsonyabb” az aránya azoknak, akik nagyon komolyan megbetegednek, mint az oltatlanoknál.
Hangsúlyozta: a védelmi intézkedések, mint például a maszkhasználat lassítja a terjedést, de nem véd meg. „Tehát nem szabad abba az illúzióba ringatni magunkat, hogy ha elzárjuk magunkat, ha szeparáljuk magunkat, ha maszkot húzunk, akkor védve vagyunk, nem vagyunk védve, csak az oltás véd meg” – jelentette ki.
Közölte, év végéig 15 millió beadható vakcina áll majd rendelkezésre Magyarországon.
Jelezte: a járvány nem egyformán terjed az ország minden pontján, ezért vonták be a munkaadókat a védekezésbe, lehetőséget adva nekik, hogy elrendelhessék az oltást, illetve fizetés nélküli szabadságra küldjék azt a munkavállaót, aki nem oltatja be magát.
A kormányfő elismerte, hogy ez egy „nagy vitát kiváltó intézkedés”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy általános kötelező oltás elrendelése „túl van azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak”, azt viszont elfogadják, hogy a munkahelyi közösség döntsön ebben a kérdésben.
A kormányfő bejelentette: azon állami alkalmazottak esetében, akik sok emberrel találkoznak, például ügyfélszolgálaton dolgoznak, azonnali hatállyal döntenek arról, hogy fizetés nélküli szabadságra küldik azt, aki nem veszi fel az oltást. Hozzátette: ezt követően haladnak majd „befelé”, így minden állami alkalmazott előbb-utóbb sorra fog kerülni, és szembekerül azzal a dilemmával, hogy vagy oltat, vagy elmegy fizetés nélküli szabadságra.
A miniszterelnök a rezsiköltségekről szólva kijelentette: a baloldal világosan fogalmazott, ha ők nyernek, piaci szintre emelik az áram és a gáz árát.
A kormányfő azt mondta, a baloldal álláspontja világos: ha a piacon nőnek az árak, az emberek is fizessenek többet. A nemzeti kormány a családok, a nyugdíjasok érdekében rögzítette az árakat a háztartások számára. Hiába nőtt az elmúlt néhány hónapban kétszeresére, háromszorosára az áram és a gáz ára Európában, Magyarországon a háztartásokban nem megy föl a rezsi. Amíg a nemzeti kormány irányítja az országot, ez így lesz – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő „bolond dolognak” nevezte, hogy Brüsszel, miközben emelkednek az árak, egy olyan klímavédelemnek nevezett kezdeményezéssel áll elő, amely tovább növeli az árakat. A kormányoknak van mozgástere, lehet úgy is klímát védeni, hogy ennek költségét a szennyező, klímaromboló cégekkel fizettetjük meg, nem az emberekkel – szögezte le.
Értékelése szerint a legnagyobb csata ma Brüsszelben épp e körül a kérdés körül zajlik: a gazdag nyugat-európaiak meg akarják adóztatni a lakásokat, és a gépjárműveket, a közép-európaiak pedig ennek ellenállnak. Jelezte: decemberben lesz legközelebb miniszterelnöki csúcs, és ezen az lesz a nagy kérdés, hogy melyik fél kerekedik felül.
A miniszterelnök a minimálbér 200 ezer forintra emelését nagyon nagy lépésként említette, hozzátéve, nem tudja, hogy a nemzetközi gyakorlatban van-e példa arra, hogy egy év alatt 20 százalékot emeljenek. Kitért arra, hogy a kormány ennek érdekében jelentős adócsökkentésben állapodott meg a munkadókkal.
Kiemelte: tíz évvel ezelőtt, amikor még a Gyurcsány-Bajnai-kormány volt Magyarországon, az átlagbér volt annyi, mint most, 10 évvel később lesz a minimálbér.
A migrációról szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet: a 2015 óta eltelt hat évben Magyarország mellett határkerítést épített még Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország, vagyis a 2015-ben „még szólóban” lévő magyar álláspont lassan többségi állásponttá válik Európában.
Kiemelte: idén októberig 92 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg, az egy évvel ezelőtti számokhoz képest háromszor, négyszer akkora lett a migrációs nyomás ereje.
Arra is kitért: Magyarország nagyságrendileg annyit – közel 600 milliárd forintot – költött a határvédelemre, mint amennyit jövőre adóvisszatérítés formájában a gyerekesek számára visszaad a kormány. Ezért szerinte méltányos igény Magyarország részéről, hogy ennek legalább egy részét fizesse ki az EU.
Orbán Viktor arra is figyelmeztetett: a migráció felpörgeti, növeli a járvány mértékét, az illegális migránsok behurcolják a fertőzéseket.
Kijelentette: Magyarország készen áll arra, hogy korridort nyisson, ahol a migránsok „fölmasírozhatnak Ausztriáig, Németországig, meg Svédországig”, de azt visszautasítja, hogy Brüsszel Magyarországra kényszerítse a saját véleményét.
Azt, hogy Magyarországnak mi jó, ki léphet be az országba, kivel akarunk együtt élni, majd eldöntik a magyar emberek – jelentette ki.
Szerinte ez a vita még évekig itt marad, mert a járványok és a migráció korát éljük. Azt kívánta Magyarországnak, hogy mindig olyan kormánya legyen, amely ebben a kérdésben egy tapodtat sem enged, és mindig érvényesíti a magyar nemzeti érdekeket a brüsszeli bürokratákkal szemben.
