A magyar kormányfő Varsóban Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh, valamint Robert Fico szlovák kormányfővel egyeztetett. Lengyelország július 1-jétől tölti be a V4 soros elnökségét.
Szydlo a sajtótájékoztató elején azt mondta, hogy a varsói csúcstalálkozó az Európai Tanács szeptember 15-én esedékes, az unióból való kiválást (Brexit) támogató brit népszavazás utáni helyzettel foglalkozó pozsonyi informális ülésének előzménye volt, melyen a V4-ek a közös álláspontjukat egyeztették, és Pozsonyban már közös javaslattal lépnek fel a Brexittel kapcsolatban.
Orbán Viktor szerint a találkozó megteremtette az alapját annak, hogy a szeptemberi pozsonyi EU-csúcstalálkozón a V4-ek közös európai programmal lépjenek fel. Az alapvető értékek terén, mint például a nemzeti hagyományok, kereszténység, biztonság, alapvetően eddig is egyetértés volt a visegrádi országok között – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a V4-ek ezt az Európát megpróbálják közösen képviselni Pozsonyban. Ennek érdekében a következő hetekben komoly munkát kell még végezni, „de a kezdő lépést megtettük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Úgy értékelte: az EU „drámai helyzetbe” jutott, és visszaminősült regionális szereplővé, mert az Európai Bizottság (EB) a migráció kérdésében a lehető legrosszabb válaszokat adta, és ezzel aláásta az egyik uniós állam tagsági viszonyát. A magyar miniszterelnök szerint most azt kell megmondani, mit kell tennie az uniónak annak érdekében, hogy ismét globális szereplővé válhasson.
Orbán Viktor továbbá megállapította: az Európai Uniónak tisztáznia kell álláspontját a migráció ügyében, mert jelenleg nem beszél őszintén és tisztán, nem mondja meg, hogy mi a célja. A magyar álláspont világos: az illegális bevándorlást európai területen kívül kell megállítani, ott kell felállítani a menekülttáborokat, és ott kell benyújtani a menedékkérelmeket – folytatta Orbán Viktor.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak (EB) a menekülthelyzet reformjára tett új hétpontos javaslata – szögezte le. „Nem akarunk lemondani a szuverenitásról, a határvédelemről” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy az EB javaslatai „szisztematikusan felszámolják ezeket”.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a migráció és a terrorveszély növekedése között egyértelmű összefüggés van. Hozzátette: aki tagadja ezt, az árt az európai polgárok biztonságának.
A migránsok valójában áldozatok, de a migráció veszélyforrás – fogalmazott a kormányfő.
Elmondta: csütörtökön arra kérte fel visegrádi partnereit, hogy a július elején bevezetett, a mélységi őrizettel járó magyar határellenőrzési rendszert újabb kontingensekkel támogassák.
Robert Fico szlovák kormányfő erre úgy válaszolt: a magyar kormány számíthat Szlovákia segítségére a határvédelemben. A két ország között eddig is nagyon hasznos volt az együttműködés e téren – mutatott rá Fico.
A szlovák kormányfő a migránsválsággal kapcsolatban, a bevándorlással járó biztonsági kockázatok növekedésére utalva úgy vélekedett, hogy a veszélyekről végre nyíltan kellene beszélni.
Beata Szydlo lengyel kormányfő úgy foglalta össze a Brexit utáni helyzetre vonatkozó közös visegrádi álláspontot, hogy az Európai Unió intézményrendszere ma nem teljesíti az európaiak elvárásait, ezért a brit kilépésről szóló népszavazás után erről Európában új vitát kell nyitni.
A V4-ek nagyon aktívak lesznek az EU előtt álló változások során, olyan javaslatokkal állnak elő, melyek révén az európai közösség erősebbé válik – helyezte kilátásba Szydlo.
„Az EU érték az európaiak számára, melyet őrizni kell, de változtatni is kell rajta” – hangsúlyozta a lengyel kormányfő. Úgy vélte, hogy a brit népszavazás eredménye lehetőséget jelent az EU működésének megváltoztatására úgy, hogy „jobban figyelembe vegye a szuverén nemzeti parlamentek döntéseit, és kevésbé foglalkozzon saját intézményes működésének kérdéseivel”.
A szükséges változások közül Szydlo kiemelte „a tagállamok erősebb felügyeletét az uniós döntéshozatali folyamatokban”, és ezzel ellentétes példaként az Európai Bizottság szerdai döntését hozta fel, miszerint a testület a tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát.
Bohuslav Sobotka a pozsonyi uniós csúcsot illetően elmondta: Csehország azt várja, hogy azon olyan döntések születnek, amelyek következtében az EU emberibb arculatot kap. A cseh miniszterelnök szerint Prága számára három téma – a biztonságpolitika, a gazdasági növekedés bebiztosítása és az uniós intézmények eredeti szerepének betöltése – kiemelten fontos. „Az Európai Uniónak meghatározó szerepet kell játszania az Európa jövőjéről szóló vitában, az EU-nak irányítania kell ezt a vitát” – szögezte le a cseh kormányfő.
