Tudomásul kell venni, hogy az európai politika pártpolitikai alapon működik, márpedig a magyar kormányzó pártok – a Fidesz és a kereszténydemokraták is – az Európai Néppárthoz (EPP) tartoznak, ezért annak egyetlen jelöltjét támogatta Magyarország – fogalmazott Orbán.
A kormányfő elmondta, nem tudta megtartani a lengyel kormánypártot vezető Jaroslaw Kaczynskinak tett ígéretét, mert Varsó ellenjelöltje, Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő még az ülés előtt kilépett a néppártból, és Tusk személyében így már csak egyetlen EPP-s jelölt maradt. Hozzátette, a helyzetről napokkal az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt levélben tájékoztatta lengyel kollégáját, Beata Szydlót, „tehát senkit semmilyen meglepetés nem érhetett”. Mint mondta, „mindent megtettünk, hogy ésszerű kompromisszumot tudjunk létrehozni, de személyi döntésekben nagyon nehéz kompromisszumot, különösen ésszerű kompromisszumot tető alá hozni”.
A miniszterelnök szerint ez olyan csata volt, amely nem volt megnyerhető lengyel részről, azonban bele kell törődni a döntésbe akkor is, ha van olyan tagállam, amely számára az nem fogadható el.
„A mostani döntés nem befolyásolja a lengyel-magyar szövetséget, továbbra is szilárdon állunk Lengyelország mellett minden olyan ügyben, amely méltánytalan támadásokat jelent Lengyelország ellenében, ilyenből szép számmal vannak itt az Európai Unióban” – szögezte le a kormányfő. Ettől függetlenül tehát Lengyelország számíthat Magyarország szolidaritására, „a lengyelek iránti megbecsülésünk és Kaczynski elnök úr iránti baráti érzelmeink változatlanok” – mondta.
Pénteken már csak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó „huszonhetek” vezetői maradtak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű unió jövőjéről, illetve az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római találkozó előkészítéséről egyeztessenek. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, definiálni kell, hol van Európa helye az új világrendben azután, hogy Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, mit jelent mindez a számunkra, milyen következményei lesznek.
Európa minden nehézség ellenére továbbra is a világ legjobb helye, s ennek a pozíciónak a megőrzése a cél. Az európai kultúra, civilizáció és gazdaság a második világháború óta eltelt időszakban példátlan eredményeket ért el, Európa jó eséllyel pályázik arra a címre, hogy hol lehet a világon a legjobban, legboldogabban élni – vélekedett. Az EU jövőjéről szólva leszögezte ugyanakkor, hogy világossá kell tenni: az uniós tagállamok jogai nem vonhatók el.
A találkozón a többsebességes Európa gondolata is terítékre került. Erről szólva Orbán hangsúlyozta: „Kétsebességes Európa nem jöhet létre, tehát nincs elsőrendű és másodrendű Európa, nincs mag és periféria, egyáltalán, ez a kétsebességes Európa a legellenszenvesebb gondolatok közé tartozik számunkra, ugyanakkor a megerősített együttműködés eszközrendszerét felhasználva mi azt nem ellenezzük, hogy egyes országok különböző ügyekben előrébb haladjanak, előrébb jussanak, mint mások.”
„Hagyjuk egymást, hogy mindenki a saját érdekének megfelelően bizonyos keretek között előrébb mozdulhasson mint a többiek” – fűzte hozzá.
A migránsok őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással
A migránsok idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni az ügyének lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy az új magyar migrációs jogszabályról folyatott megbeszélésen a tagállami vezetők nem emeltek kifogást az új magyar szabályozás ellen, hiszen a jogszabály megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket Németország és Ausztria is sürgetett.
Ez azt jelenti, hogy a jogszabály értelmében Magyarország területéről nem érkezhet olyan migráns Németországba, nem mozoghat szabadon Európában, aki nem tisztázta belélépésének okát. Mindenki őrizetben marad mindaddig, amíg nem egyértelmű jövetelének szándéka – tette hozzá.
A magyar álláspont konzekvens és egybeesik a magyar mellett a német és az osztrák érdekekkel is, „a helyzet ugyanis nem oldható meg másként, minthogy jogilag lezárt eljárással, az Európai Unió területén kívül választjuk szét a menekülteket és azokat, akik gazdasági okokból érkeztek az unióba” – mondta.
Kijelentette: siker, hogy a tagállamok vezetői megértették a magyar szabályozást. „Hogy a brüsszeli bürokratákkal mire megyünk, az egy másik történet, hiszen nekik szoktak lenni kifogásaik és nekik vannak jogköreik, amelyekkel megpróbálják Magyarországot arra kényszeríteni, hogy a nekik nem tetsző esetekben változtassuk meg a döntésünket és a szabályainkat. Ez a csata még előttünk van” – fogalmazott.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a migrációt nem „humánusan és jól” kell kezelni, hanem ellen kell állni a migrációs nyomásnak. Magyarország célja, hogy ne jöjjenek be a migránsokat Európába. Ha valamely ország beengedi őket, akkor ne küldje tovább, hiszen Magyarország nem kíván migránsokat befogadni, és nem kívánja megváltoztatni sem kulturális, sem etnikai összetételét.
A migránsok sebesüléseit illetően kijelentette, nem ismert egyetlen olyan eset sem, amelyek Magyarország területén történtek volna. Az ilyen jellegű, feltárt esetek mindegyike Szerbia területén voltak – húzta alá.
Kijelentette, megvédi a rendőröket és a katonákat, „akiknek az a dolguk, hogy megvédenek bennünket”, a lehető legnagyobb szigorral és jól végezzék a feladatukat. Orbán Viktor tájékoztatóján bejelentette, Magyarország létrehoz egy monitorozó, nyomonkövető bizottságot annak figyelésére, hogy romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában az ott tervezett jogszabályváltozások hatására.
Elmondta, hogy Brüsszelben kétoldalú megbeszélést folytatott Christian Kern osztrák kancellárral, és értésére adta, hogy ha Magyarország romlást tapasztal az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetében, „ezzel arányos helyzet fog bekövetkezni” a másik oldalon is. Hozzátette, Magyarország uniós fórumokon is fel fog lépni annak érdekében, hogy az osztrák helyzet térjen vissza az uniós jog keretei közé.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, az osztrák-magyar kapcsolatok a legutóbbi időkig jól működtek és nincs ok arra, hogy ezen változtatni kellene. Elmondta, egyetértettek abban, hogy el kell kerülni az általános kapcsolatromlást a két ország között, és a konfliktusokat az adott témára kell korlátozni. Orbán Viktor kijelentette, Magyarország úgy látja, az Európai Uniónak nincsen Balkán-stratégiája, és nem használja ki legfontosabb eszközét, a bővítés lehetőségét.
Véleménye szerint a Balkán azért volt stabil a legutóbbi időkig, mert Szlovénia és Horvátország példáján a térség országai azt látták, hogy az unió valódi lehetőség. A jelenlegi lelassult folyamatok aláássák a bővítés hitelességét, amelyet mihamarabb helyre kellene állítani annak ellenére, hogy több ország húzódozik a bővítés gondolatától. Sajnos az álláspontok ezen a téren nem közelednek – tette hozzá a miniszterelnök.
