A csaknem 250 hektáros területen épülő beruházás kapcsán a miniszterelnök kijelentette: „Magyarország felkerül a járműipari kutatás-fejlesztés és tesztelés világtérképére, mi magyarok pedig teszünk egy lépést, hogy Közép-Európa egyik járműipari fellegvárává váljunk”. Ez egyszerre nyújt lehetőséget a Magyarországon dolgozó járműipari vállaltoknak, az ebben az iparágban dolgozó, elhelyezkedni akaró szakembereknek, a kutatóműhelyeknek és a beszállítóknak – jelezte a kormányfő.
A magyar kisebbrendűségi érzés egyik állandó megnyilvánulásának nevezte, amikor azt lehet hallani, hogy európai uniós támogatás nélkül nem is lenne gazdasági fejlődés Magyarországon. A tesztpálya az élő bizonyíték arra, hogy „mi nem mankón és mankóval közlekedünk, nem más lábán állunk”, vannak saját erőforrásaink, saját képességeink, és kizárólag saját erőből is képesek vagyunk európai és világszintű teljesítményre.
Emlékeztetett arra, hogy kormánya már 1998 és 2002 között is – amikor nem volt tagja az ország az Európai Uniónak – képes volt olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amivel 4 százalék fölé emelkedett a gazdasági növekedés.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Zalaegerszeg mellett más helyszínek is szóba kerültek a tesztpálya helyszíneként. Hozzátette, hogy a zalai születésű Palkovics László oktatási államtitkár, Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László országgyűlési képviselő erőteljesen képviselték szülőföldjük érdekeit, hogy olyan nagyberuházást találjanak, ami azt üzeni, hogy Zalaegerszegnek, hogy van jövője.
A miniszterelnök kijelentette: „az ipari forradalmat engedjük be ebbe a térségbe”. Ebben Németország jár az élen, amely „egyben a legfontosabb és leghűségesebb gazdasági partnere Magyarországnak, a vele való együttműködés tette lehetővé a magyar gazdaságnak, hogy az egyik húzóereje a járműipar legyen”.
A járműipar teljesítménye is tekintélyes százalékban járult hozzá ahhoz, hogy az első negyedéves adatok alapján az EU első öt leggyorsabban fejlődő országa közé kerüljünk, de „szeretnénk, ha év végére a három leggyorsabban növekvő állam közé tudnánk tartozni” – mondta.
Megítélése szerint „büszkének kell lennünk arra, hogy tudunk Mercedest, Audit és Suzukit gyártani, de azt szeretnénk, hogy legalább részben itt terveznék és fejlesztenék, de ha lehet, akkor teljes egészében itt is tesztelnék őket”. Hozzátette, hogy kapcsolódó beruházásként napokon belül döntés születik a Zalaegerszeget és az M7-es autópályát összekötő gyorsforgalmi út még hiányzó forrásairól, a tervezés már megindult, a határidőket tartani lehet.
A kormányfő arra is kitért, hogy az ipari forradalomnak és a digitalizációnak nemcsak lehetőségei, de kockázatai is vannak, amelyek következményeit ma még látjuk világosan.
A mi jövőképünk a hagyományos európai élet, ami a „munkára, az innovációra és a teljesítményre akarja építeni az európai jövőt”, de a fejlődés mellett az értékek megőrzéséről is gondoskodni kell. Ki kell állni „a családok, a nemzeti közösségeink, az egyházi közösségeink, a gyermeknevelés hagyományos formái, a hagyományos családmodell mellett, amit össze lehet illeszteni azzal a hatalmas lendületű ipari fejlődéssel, amit nem tudunk elkerülni”.
Mi „magyar Magyarországot akarunk, a mi munkaerő-tartalékainkat akarjuk mozgósítani, nem akarunk bevándorlókat, migránsokat”. A mi szemünk előtt egy teljesítményre, munkára, innovációra és hagyományos értékekre épülő európai jövő áll, meggyőződésünk, hogy egy ilyen Európában mi magyarunk helyt tudunk majd állni – fogalmazott Orbán Viktor.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, a pálya miniszteri biztosaként arról beszélt, hogy napra pontosan egy évvel ezelőtt jelentette be a kormányfő a Műegyetemen tartott, a Jövő autói című konferencián a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építését. Hangsúlyozta, hogy a tesztpálya kapcsán a hazai ipar, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés a szakmai értelmiséggel „Magyarország járműipari Szilícum-völgyét” teremtheti meg.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt emelte ki, hogy a városban 2015-ben 1800 új munkahely jött létre, tavaly további 1200-zal nőtt az álláshelyek száma, idén pedig a vállalkozások jelzései és a befektetői tárgyalások alapján várhatóan újabb ezer munkahelyet hoznak létre.
Utalt arra is, hogy a következő években elindulhat a 8-as főúttal és Vasvárral összekötő gyorsforgalmi út tervezése, ami majd Ausztria, Németország, és Nyugat-Európa felé jelent kapcsolatot a zalai vállalkozásoknak. A remények szerint hamarosan kormányhatározat születik a Modern Városok Programban szereplő zalaegerszegi logisztikai központ és konténerterminál építéséről, ami a koperi nemzetközi tengeri kikötő közelségét használja ki.
A zalaegerszegi rendezvényen résztvevő több száz meghívott között ott volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lepsényi István az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára és további politikusok mellett a Bosch, a Continental, az Ericsson, a General Electric, a Flextronics, a Huawei vagy a Nokia képviselője, valamint a brit, a japán, a német és az osztrák nagykövet.
