Orbán Viktor a tanácskozáson kifejtette: Magyarország azért csatlakozott első EU-tagállamként az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, mert 68 éve jó politikai kapcsolatokat ápol Kínával, ráadásul a magyarok Keletről vándoroltak Nyugatra, így „a génjeink miatt mindig is izgatott bennünket a kérdés, hogyan válthatjuk föl a Kelet és Nyugat közötti konfrontációt az együttműködéssel”. Harmadszor – folytatta a kormányfő – „elegünk lett a globalizáció megszokott formájából, amely két kategóriára osztotta az országokat: tanárokra és diákokra”.
Jelezte: ha jól értette a kínai elnök, Hszi Csin-ping szavait és a fórum célkitűzését, akkor lezárták a globalizáció régi modelljét, Magyarország pedig büszke arra, hogy a részese lehetett ennek a pillanatnak.
„A globalizáció régi modelljének lelki, gazdasági és társadalmi energiái kimerültek, ezzel egy időben pedig megszületett a globalizáció új modellje. Pontosan ez volt a célunk a kezdeményezéshez való csatlakozással” – összegzett.
Orbán Viktor hozzátette, a globalizáció új modellje még a kialakítás fázisában van, de a sikert és a versenyképességet meghatározó tényezők alapjaiban változtak meg.
„Örömmel vettük tudomásul Hszi elnök úr álláspontját, melynek értelmében az országoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás szuverenitását, méltóságát és területi integritását, egymás különböző fejlődési útvonalait és társadalmi berendezkedését, valamint egymás alapvető érdekeit és legfontosabb aggodalmait” – hangoztatta Orbán Viktor.
Azt mondta, az európaiaknak nagy szükségük van arra a lendületre, amit a globalizáció új modellje hoz létre, amely az Egy övezet, egy út kezdeményezésben ölt testet. „Nekünk, európaiaknak fel kell ismernünk, hogy a régi igazságnak vége van” – fejtette ki, rámutatva: a tőke olcsó munkaerő után kutatva már nemcsak Nyugatról vándorol Keletre, hanem a Keleten felgyülemlett tőke is elkezdett Nyugat felé áramlani. Eközben Ázsia legsikeresebb cégei gyors ütemben növelik piaci részesedésüket Európában, valamint csökkentik logisztikai költségeiket, és növelik termelékenységüket, miközben tengerentúli gyártási és fejlesztési helyszínek után kutatnak – jegyezte meg.
A miniszterelnök a kerekasztal résztvevőinek azt mondta, egy olyan régió országát képviseli, amely már elkezdett alkalmazkodni az új realitásokhoz.
„Régiónk lett az Európai Unió növekedési motorja” – fogalmazott, kifejtve: Közép-Európa országai ésszerű gazdaság- és társadalompolitikát követnek. A zsinórmértékünk a józan ész, ezért fejlesztik az együttműködést a Kínai Népköztársasággal a kölcsönös tiszteletre és kölcsönös előnyökre alapozva – hangoztatta.
Hangsúlyozta: a közép-európai országok, beleértve Magyarországot is mélyreható reformokat vezettek be annak érdekében, hogy az új, megváltozott feltételek mellett is versenyképesek maradhassanak. „A munkaalapú társadalom koncepciójával – melynek alapját az alacsony adók, az ésszerű szabályozások, a jól képzett munkaerő és a kedvező befektetői környezet jelentik – ideális oszlopai vagyunk az Egy övezet, egy út megvalósításának” – jelentette ki.
Orbán Viktor meggyőződését fejezte ki, hogy a 16+1 formátumú Kína – Kelet-Közép-Európa együttműködés fontos pillére lehet az Egy övezet, egy út stratégiának. „Készen állunk rá, hogy otthont adjunk a következő 16+1 formátumú csúcstalálkozónak” – fűzte.
„Büszkék vagyunk rá, hogy részesei lehetünk a nemzetközi kapcsolatok megújításának, ahogyan az az Egy övezet, egy út kezdeményezésben szerepel” – zárta felszólalását a kormányfő a pekingi fórumon, a Magyar Krónika megjelent beszédleirat szerint.
