A miniszterelnök elmondta, nevetségesnek találja azt a gondolkodást, amely szerint a kultuszminiszter „jó fiú, a miniszterelnök jó fiú”, aki meg őket kinevezi – a kormányzó -, annak nincsenek ebben érdemei.
„Ez egészen egyszerűen ellentétes a józan ésszel” – fogalmazott.
Kijelentette, nem vesz részt a történelemmel kapcsolatos vitákban. Véleménye szerint ugyanakkor elég a józan ész szabályait követni, amely azt mondatja, hogy miniszterelnök akkor volt Magyarországon, ha azt a kormányzó kinevezte, és jó kultuszminiszter akkor volt, ha őt a miniszterelnök megbízta. Nem lehet az adott korszak érdemeit a szerint felosztani, hogy ki tetszik az embernek és ki nem – vélekedett.
A miniszterelnök szerdán Budapesten a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán elmondott beszédében a 20. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt „mégsem temetett maga alá minket a történelem”.
A brüsszeli sajtótájékoztatón a miniszterelnök az édesapja cégeinek állítólagos állami megrendelésére irányuló újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon a mindenkori törvényeket pontosan betartva működik minden európai uniós döntés. A törvények világosan rendelkeznek arra nézve, hogy ki mit tehet. A törvényeket be kell tartani – hangsúlyozta.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy ezeket a törvényeket és az azokból fakadó gazdasági és erkölcsi szabályokat mindenki „akkurátusan betartja”. Az újságírói kijelentésre reagálva Orbán Viktor aláhúzta, édesapjának cégei „állami megrendeléseket nem teljesítenek”.
A magyar Országgyűlésben pénteken elfogadott plakáttörvénnyel kapcsolatban elmondta, Magyarországon a törvények hatálybalépésének világos rendje van. A megalkotást követően azt meg kell szavazni, a házelnöknek alá kell írnia, majd a köztársasági elnöknek ellen kell jegyeznie és közzé kell tennie. Végül, ha nem találják az alkotmánnyal egybehangzónak az adott törtvényt, akkor különböző jogorvoslati fórumokhoz, például az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, amelynek joga van arra, ha helyt adjon a kifogásnak, visszaküldje, megsemmisítse, és az átalakítására szólítsa fel a jogalkotókat. Kijelentette, a törvényhozásnak tehát rendje van Magyarországon. „Az erről szóló politikai vitákat érdemes ebben értelmezni” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a Fidesz olyan párt, amely betartja a pártokra vonatkozó törtvényeket, az Állami Számvevőszék pedig minden évben ellenőrizte a párt gazdálkodását. „Tudtommal kifogást egyszer sem emelt nem csak a 2010-es évek után, de az azt megelőző években sem. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt és jogilag hibátlan” – fogalmazott.