A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: Soros György embereket, szervezeteket vásárolt, Brüsszel a befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába milliószám a bevándorlókat, majd kötelezően szét akarják osztani őket, aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni.
Brüsszelben a történések pontosan úgy haladnak – folytatta -, ahogy azt Soros György közzétette, „ez egy tervszerű dolog”, Magyarország pedig „nem a hülyék országa”, nem lehet úgy tenni, „mintha véletlenül történnének a dolgok”.
„Felszínre hoztuk, hogy létezik egy Soros-terv, amit egyébként maga a szerző is bevallott”, és „beállítottuk a politikai élet középpontjába” – fogalmazott.
A „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom véleménynyilvánításra hajlandó részének nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett, amit a kormány is képvisel.
Az EU jövőjével kapcsolatos reformelképzeléseket kommentálva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az unió jövőjéről szőnek terveket, aközben „a kezeink között porlad szét a schengeni rendszer”, a külső határvédelem helyett belső határok épülnek. Ezt alátámasztandó idézte azt a javaslatot, amely alapján a tagállamoknak három évre joguk lenne visszaállítani a határellenőrzést Schengenen belül. Ugyanígy „éppen most szorítjuk megint korlátok közé” a munkaerő mozgását – jelezte.
A rádióinterjúban szó volt a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárásról is. Orbán Viktor politikai ügynek nevezte a jogszabály miatti eljárást. Valójában arról van szó – folytatta -, hogy a brüsszeli bürokraták egy politikai döntést akarnak rákényszeríteni – jogi eszközzel – Magyarországra. A törvénnyel kapcsolatos brüsszeli beadvány szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, „értelmes jogász még kézbe sem veszi, mert megégeti a kezét”, az „közröhej tárgya mindenhol Európában”, „annyira nevetséges, hogy azzal nem lehet mit kezdeni”. „Ha elfogadnánk, mi is nevetségessé válnánk” – tette hozzá.
„Arról van szó, hogy ha valaki külföldről pénzt fogad el, akkor azt be kell vallani. Pont. Mit sért ez?” – kérdezte a kormányfő.
Szavai szerint az a kérdés, hogy meddig bírja Brüsszel „ezt a köznevetség tárgyává válást”. Az egész EU azért van bajban, azért nincs becsülete az európai vezetésnek, mert ilyen döntéseket hoznak az ottani bürokraták, „ilyen dolgokkal inzultálják, sértegetik a tagállamokat” – jegyezte meg.
CEU-ügyben Orbán Viktor megismételte: a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak, az amerikai-magyar kettős állampolgároknak és az általuk pénzelt szervezeteknek is, be kell tartaniuk. A szóban forgó bonyolult ügy pedig jelenleg szakértői szinten van – mondta a CEU-ról.
Az Európai Parlament jogállami eljárásával kapcsolatban a miniszterelnök azt idézte fel, hogy „múltkor is járt itt egy delegáció Brüsszelből”, amelyik a magyarországi beruházásokat ellenőrizte, és megállapította, hogy azok léteznek, Magyarország semmilyen értelemben nem lóg ki a sorból.
„Ami ezen túl van”, az ismét csak politikai természetű támadás, „nyilván arról van szó, hogy el kell foglalniuk magukat a képviselőknek, amíg mi helyettük is védjük Európát”. Miközben a magyar kormány ezt a munkát végzi, „ők ott bent kényelmesen (…), a tutiban finnyáskodnak”, de „lerázzuk ezt magunkról, mint kutya a vizet” – fogalmazott.
Szerinte egyébként a Magyarországról jelentést készítők is mind „Soros emberei”, „az ő tenyeréből esznek”, a jelentésük pedig arról szól majd, hogy jobb lenne, ha nem lenne kerítés, jobb lenne beengedni a migránsokat, és pénzt adni nekik.
Orbán Viktor megerősítette, hogy a visegrádi négyek miniszterelnökei a legközelebbi brüsszeli csúcstalálkozó előestéjén találkoznak Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, és egy „baráti beszélgetést” folytatnak majd.
A marosvásárhelyi iskolaügyet és az új ukrán oktatási törvényt firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Romániában „előrébb vagyunk, mint voltunk”, mert a kormánypárt elnökével, Liviu Dragneával sikerült személyes kapcsolatot kialakítani, ami „mintha rejtegetne valami reményt a jövőre nézve”. Ukrajnával viszont nem így áll a helyzet, egyelőre az oktatási törvény miatt kisebbségi jogsérelmet elszenvedett országok együttműködését próbálják létrehozni – mondta. Úgy fogalmazott: nem fenyegetni akarják Ukrajnát, hanem meg akarják vele értetni, hogy miközben „háborúban állnak” vagy legalábbis „határkonfliktusuk” van Oroszországgal, a gazdaságuk bajban van, az EU-n kívül pedig nem számíthatnak senkire, aközben nem lehet a kisebbségek már elért jogaiból elvenni.
A magyar belpolitikai helyzetet úgy kommentálta: az, hogy egyszer csak sok miniszterelnök-jelölt tűnik fel, mint eső után a gomba, abból nem következik, hogy a kampány megkezdődik. A kormánynak nem áll módjában részt venni a kampányban egyelőre, mert dolgozni kell – jelentette ki, hozzátéve: kampány akkor lesz, ha a kormány – a választások előtt 2,5-3 hónappal – elvégezte négyéves munkáját.
Arra a felvetésre, hogy az Alapjogokért Központ szerint az ügyészség kérheti a Jobbik megszüntetését, ha az nem működik együtt az Állami Számvevőszékkel, Orbán Viktor úgy reagált: ezt a kérdést nem szeretné beemelni a politikai térbe, mert ez egy technikai, jogi, ellenőrzési, pénzügyi kérdés. A törvényeket be kellene tartani, és akkor nem lenne baj – mondta.
