Mindezt Magyarország szempontjából különösen előnytelennek nevezte, jelezve ugyanakkor, hogy csak az európai parlamenti (EP) választás után vár minőségi változást.
Az úgynevezett migránskártyákról a kormányfő azt mondta: miközben a pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan „szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok” – rögzítik a tranzakciókat, a neveket -, aközben valakik – úgy tűnik, az Európai Bizottság – névtelen bankkártyákat osztogatnak olyanoknak, akiket nem ismerünk, nem tudni, mit akarnak, és akik közül sokan válnak terroristává, bűnözővé, tehát fenyegetik az európai emberek biztonságát.
[1]Jogos a kérdés, hogy ez miért történik, honnan van a pénz, az EU esetleg a saját – a magyarok által is befizetett – pénzét adja-e – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Fidesz EP-képviselői az ügyet nem hagyják annyiban, fel akarják deríteni. A „migránsvízumot” úgy kommentálta: ez egy olyan kapunyitás, amelyen keresztül az ár ismét betörhet Európába.
Az EP egyszer már leszavazta a humanitárius okokra hivatkozva adandó uniós belépési engedélyt, de most újra napirendre vetetik, és „le akarják nyomni a torkunkon” – mondta Orbán Viktor.
Szerinte egyébként a mandátumukat hamarosan elveszítő európai politikusok közül sokan „kapuzárási pánikban” vannak, és a szívüknek kedves ügyeket, köztük a migránskérdést még gyorsan le akarják zárni.
A brit uniós kilépéssel, a Brexittel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: miután Brüsszel nem tudta kívül tartani a migránsokat Európán, így nem tudta benntartani Nagy-Britanniát az Európai Unióban.
Brüsszel komoly politikai hibákat vétett, amelyek elvezettek a Brexithez –
mondta a kormányfő. Ugyanakkor az a dokumentum, amelyet a vasárnap esedékes rendkívüli EU-csúcs előtt kézhez vett, magyar szempontból kielégítő, megvédi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit – közölte Orbán Viktor, kijelentve: a magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni.
Arról is beszélt, hogy két országban szokták megkérdezni az emberek véleményét EU-s ügyekben: Magyarországon és Nagy-Britanniában.
[2]Több nemzeti szuverenitás, kevesebb Brüsszel
A magyarországi konzultáción és népszavazáson a magyarok azt a választ adták, hogy „több nemzeti szuverenitás, kevesebb Brüsszel”, a britek pedig még ennél is tovább mentek, azt mondták, „kifelé Brüsszelből” – fejtette ki. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a magyar kormány még újsághirdetést is adott fel – meg is feddte érte a brit választási iroda – a britek unióban maradásáért.
Gruevszki nélkül nehezebb lett volna megvédeni a határt
A rádióinterjúban téma volt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültstátuszának ügye is, amelyről a kormányfő azt mondta: a bevándorláspártiak és az ezt az ügyet támadók személyi és szervezeti szinten is „pontosan egybeesnek”.
Szerinte azok a szervezetek, amelyek az ügyet leginkább a magyar kormány szemére hányják, mind Soros György szervezetei, és miután Macedóniában miniszterelnökként Gruevszki lépett fel a legkeményebben a Soros-féle hálózatokkal szemben, ezért „nyomon követik az életét”.
Kifejtette: Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként a migráció szempontjából egy kulcsországot vezetett, és nélküle sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt, ezért mindig is szövetségesként tekintettek rá és országára. Felidézte: Gruevszki volt az első balkáni politikus, aki kerítést épített, elkezdte feltartóztatni a migránsokat, amihez Magyarország segítséget adott.
„Az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel. Ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás” – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve azt is: örül annak, hogy nem ez az első eset, amikor egy másik állam volt vezetője úgy gondolja, Magyarországon tisztességes eljárásban lehet része.
Kitért továbbá arra, hogy a menekülteljárást nem a kormány folytatja le, hanem a hatóság, és „minél messzebb tartja magát a kormány az ilyen eljárásoktól, az annál jobb”. A kormánynak csak az a dolga – közölte -, hogy biztosítsa a fair eljárás kereteit, majd elfogadja a hatósági döntést, „most is ez történt”.
Nikola Gruevszki Magyarországra utazásáról annyit mondott: „van az egésznek egy izgalmas története”, „minden krimi izgalmas”. A volt macedón miniszterelnökkel szembeni bírósági ítéletekkel kapcsolatban azt mondta: fontosnak tartja, hogy a magyar kormány ezeket ne kommentálja. Annyit megjegyzett, hogy Macedóniában bonyolult politikai csaták zajlanak, és az igazságszolgáltatás ennek része, de ő maga sem tudja, hogy mi igaz és mi nem, mert ezt szinte lehetetlen eldönteni.
„Bennünket nem befolyásolnak macedóniai eljárások, bennünket az érdekel, hogy az ide beadott kérelem jogilag megalapozott-e, a hatóságok tisztességes eljárást folytattak-e le, betartották-e a szabályokat, és ha meghozták a döntésüket, azt tiszteletben kell tartani” – fejtette ki, kijelentve: garantálni fogják a menekültstátuszt megkapott emberek biztonságát Magyarországon.
A macedónok által benyújtott kiadatási kérelemről szólva hozzátette: annak is van egy jogi menete, a magyar hatóságok megvizsgálják majd, és véleményt mondanak.
[3]Véget ért a száz év magyar magány
A diaszpóratanács és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) múlt heti ülésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy véget ért a száz év magyar magány korszaka, mindenki rájött arra, hogy „velünk együttműködni nem természetellenes, sőt értelmes dolog, sőt megéri”.
Szerbiának ebben kitüntetett szerepe van, a horvátokkal 800 éves a barátság, a szlovákokkal sikerült közös bizalmon nyugvó kapcsolatrendszert kialakítani, és a románok esetében is látható előrelépés – sorolta. Aki a magyarokkal együttműködik, jól jár – hangoztatta a kormányfő. Hozzáfűzte, a közös gazdaságfejlesztési programok nemcsak Magyarországnak és a mai államhatáron kívül élő magyaroknak jók, hanem a szomszédos államok nem magyar állampolgárainak is. Egy forint határon túli gazdaságfejlesztésre elköltött forrás két forint nemzeti össztermék-növekedést állít elő – hívta fel a figyelmet.
Ukrajna és az ott élő magyarok ügyében azt mondta: Magyarország segíteni próbálja Ukrajnát, érti nehéz helyzetét, „a területi integritásukat nemcsak hogy elfogadjuk, hanem mi is követeljük Oroszországgal szemben”. A magyar kormány Kárpátalján sem akar különbséget tenni a magyarok és más nemzetiségűek között, mindenkinek segíteni akar – közölte. Ám erre az ukránbarát álláspontra „egy magyarellenes ukrán politikát kaptunk válaszképpen” – mutatott rá, jelezve, hogy a megbeszélések ellenére tényleges eredmények nincsenek, de reméli, hogy a következő ukrán elnökkel a magyarellenes helyett ismét magyarbarát politikát tudnak kialakítani.
Orbán Viktor kiemelte: Kijev NATO- és EU-csatlakozása csak Magyarország közreműködésével és segítségével lehetséges, ezért „önsorsrontó dolog” magyarellenes politikát folytatni Ukrajnában.
Végül szó volt a kormány és a főváros között létrejött megállapodásról, amelyről a miniszterelnök azt közölte: Tarlós István főpolgármester elérte, hogy közös döntés szülessen a budapesti fejlesztésekre szánt kormánypénzekről. Hozzátette: Budapest olyan pénz fölött kapott döntési jogot, amely nem az övé, hanem a központi kormányzati költségvetésből származik, ezért „Tarlós István nem feladott, hanem megszerzett jogokat a fővárosnak”. Hangsúlyozta: most, hogy a magyar gazdaság lendületben van, az újonnan létrejött Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa beválhat Budapestnek.