Szerinte az energiaszektorban a verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem „mindenfajta háttéralkuk” miatt inkább az emelkedésükhöz. Ha Közép-Európában nincs árszabályozás, akkor a nyugdíjasoknak, a családosoknak, a nehéz helyzetben lévőknek jóval magasabb energiaárat kell fizetniük – hívta fel a figyelmet.
A kormány megvédi a rezsicsökkentést, és bár nehéz küzdelem lesz, de „van esélyünk a sikerre” – jelentette ki Orbán Viktor, aki arra számít, hogy Magyarország ellenzéki pozíciója Brüsszelben tovább erősödik.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma már 5 százalék alatti a munkanélküliség, vagyis aki akar, az dolgozhat. A helyzet azonban még nem ideális – jelezte -, mert vannak regionális különbségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, „de azt azért mondhatjuk, hogy valamilyen munkához, legrosszabb esetben közmunkához, mindenki hozzájuthat”. Most az a cél – folytatta -, hogy Magyarországon egyre jobban megérje dolgozni, a kormány döntéseinek logikája pedig az, hogy mindenki kap adócsökkentést, ha cserébe bért emel. Megjegyezte, hogy az adócsökkentés növeli a versenyképességet, a béremelés pedig hozzájárul a munkaerő minőségének javulásához.
A gazdasági helyzet – mondta Orbán Viktor – 1990 óta még egyszer sem volt olyan biztató, mint ma. „Nem arról van szó, hogy megérkeztünk, hanem arról, hogy úton vagyunk, és az irány, amely szerint haladunk, sikerrel kecsegtet” – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: „a győztes országok közé tartozunk”, amiben régóta nem volt részünk. Értékelése szerint jövőre a nyugdíjasoktól, a keresőkön át, a fiatalokig mindenki léphet egyet előre.
A kormány sorra nyerte meg azokat a csatákat, amelyeknek gazdaságfilozófiai dimenziói is voltak, „fekete bárányból Magyarország lassan, de biztosan egy sikertörténetté vált”, amit „fanyalogva” ugyan, de lassan az ellenfelek is elismernek – mondta, megjegyezve, hogy az ellenzék ugyanakkor „egyetlen ügyben sem” támogatta a kabinetet.
Arra a felvetésre, hogy a németek 2018-ig saját gazdaságuk lassulásával számolnak, Orbán Viktor úgy reagált: a világ nem csak Németországból áll, vannak más sarkai is. Erre példaként említette a keleti és a déli nyitás politikáját.
Ha lassul a világgazdaság növekedése, akkor elvárható, hogy a kormány, a gazdasági kamara és a szakszervezetek találjanak olyan irányvonalat, amely a gazdaság növekedését ilyen külgazdasági feltételek mellett is megvédi, fenntartja – mondta, kijelentve: „nem tesszük le a fegyvert, igenis nagyobb növekedést akarunk”.
Elbuknak, akik nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást
Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, idővel elbuknak azok a kormányok, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást, nem akarnak idegeneket látni maguk között.
„Ez csak idő kérdése, és ez történik, csak nekünk ki kell tartani, amíg helyreáll a demokrácia, mert ma Európában a demokrácia megbomlott, nincs demokratikus egyensúly, a nép mást gondol, mint amit a vezetői rá akarnak erőltetni” – mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A miniszterelnök szerint a demokrácia szabályai alapján ez a „különbség” el fog tűnni, „ez vastörvény, be fog következni”. Akik az elején nem ebből a „demokratikus attitűdből” indultak ki, azok is rá fognak jönni, hogy vagy demokraták lesznek, vagy elbuknak – fogalmazott, megjegyezve, hogy ez történik ma Európában sorban, lépésről lépésre, sőt ez történt az Egyesült Államokban is. „Ki kell tartanunk, amíg végül mi leszünk többen”, a bevándorlás ellenzői – mondta.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett, az uniós kvótarendszerrel összefüggő határozatát Orbán Viktor úgy kommentálta: amikor meghallotta az Ab döntését, megemelte a kalapját a testület előtt, mert „óriási segítséget” kapott a brüsszeli csatához.
„Most már zárójelbe tehetjük az ellenzék gáncsoskodását is, elfelejthetjük, hogy az ellenzék átállt Brüsszel oldalára, hogy a Jobbik keresztbefeküdt, mert most sikerült a keresztbefekvő ellenzéket is kikerülnünk” – fogalmazott.
Az Ab világossá tette, hogy a kormánynak az alaptörvény hatályos szövege alapján – alkotmánymódosítás nélkül is – joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett, vagyis a kabinet nem támogathat olyan brüsszeli döntést, amely megsérti Magyarország szuverenitását. „Nem mondhatja meg más rajtunk kívül, hogy ki éljen velünk együtt, csak a magyar Országgyűlés meg mi magunk” – magyarázta a határozatot, amely szerinte jó hír mindenkinek, aki nem akarja, hogy „elfoglaljanak bennünket”.
A december közepén esedékes európai uniós csúcstalálkozón a bevándorlás ügyében várható fejleményekről azt mondta: a mérkőzés egyelőre döntetlenre áll. Az erőviszonyokat Dávid és Góliát példájával jellemezte, azzal a megjegyzéssel, hogy a visegrádi négyek jelentik Dávidot. „Az EU döntéshozatali rendszere azonban olyan, hogy a miniszterelnökök fontos kérdésekben csak egyhangú döntéseket hozhatnak, így tehát még Dávidnak is van lehetősége” – fogalmazott.
Kérdezték őt Törökországról is, amelynek szerinte „jó esélyei” vannak arra, hogy megőrizze a stabilitását. Ez a magyarok érdeke szempontjából a legfontosabb, mert ha Törökországban „zűrzavar” van, akkor azt Európa súlyosan meg fogja szenvedni – hangsúlyozta.
