A kormányfő kiemelte: Magyarországon kifejezhették akaratukat az emberek, és most a kormánynak meg kell mutatni, hogy kötelezi az emberek akarata. Jó ok a büszkeségre, hogy egyedül itt merték megkérdezni az embereket, és ez azt jelenti, hogy „Magyarországon a demokrácia mércéje magas” – értékelt.
Orbán Viktor az alkotmánymódosítással kapcsolatos egyeztetésekről kifejtette: az ajtaja nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt, mert nem lehet úgy jó politikát csinálni, hogy az emberek nem beszélnek egymással. De az ügyeknek van egy fontossági sorrendje, és Magyarország napirendjén most a kényszerbetelepítés megakadályozása a legfontosabb, ehhez kell az alkotmánymódosítás, erről időszerű most beszélni – magyarázta.
Emlékeztetett: a népszavazáson 3,3 millió ember akarta egy irányba mutatott, és ez a tömeg nagyobb, mint amennyit Magyarországon valaha bármilyen politikai párt kapott bizalomként. A voksolók 98 százaléka azt mondta, hogy Magyarország nem engedhet a szuverenitásából, és itt kell eldönteni, kikkel éljünk együtt. Ez egyértelmű helyzet, ezt kell rögzíteni az alkotmányban – mutatott rá.
A kormányfő kifejtette: a parlament arra való, hogy megvitasson kérdéseket, és ilyen az alkotmánymódosítás szövege is, amelyet egyébként pontos és méltó szövegnek jellemzett. Hétfőn elmondja expozéját az Országgyűlésnek, megfontolják az ellenzék javaslatait, és ha van köztük olyan, amelyet érdemes és méltó befogadni, akkor azt megteszik – közölte.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a nemzetközi jog egyértelmű: „aki az életéért fut, azt be kell engedni”, így tettek a Jugoszlávia szétesésekor ideérkezőkkel is. Magyarországnak van gyakorlata abban, hogy miként kell emberségesen, igazságosan, és a nemzetközi jognak megfelelően eljárni – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: Magyarországon létrejött egy új egység, az emberek világosan elmondták, mit akarnak, és a kormány kötelessége megpróbálni érvényt szerezni ennek, „meg is fogok tenni mindent, hogy ennek érvényt szerezhessünk, és látok is rá esélyt”. Magyarország álláspontja szerint vannak olyan kérdések – az identitáskérdések -, amelyeket senki, így az EU jogalkotása sem érinthet; ezek nemzeti létezésünk alapkérdései, és ha valaki ezeket érinti, akkor nem mi vagyunk az urai sorsunknak, márpedig ezt nem fogadhatjuk el – mondta.
A kényszerbetelepítést le kell venni a Bizottság napirendjéről
A miniszterelnök a svéd kritikákra úgy reagált: kikérjük magunknak, hogy a svédek fizetnek nekünk, Magyarország hozzájárul a vámok nélküli kereskedelemhez, beengedtük a svéd tőkét, ezért „arcátlanság” azt állítani, hogy pénzt adnak nekünk.
Orbán Viktor elmondta: azt remélte, a csütörtöki uniós belügyminiszteri találkozó egyértelműbb helyzetet teremt, de nem került le a kényszerbetelepítés a napirendről. Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza a kényszerbetelepítést, de remélhetőleg a bizottság még az Európai Bíróság ítélete előtt belátja, hogy az uniós miniszterelnökök döntésével ellenkező javaslatot tett, és „ezt le kell venni a napirendről, mert ez szétveri az Európai Uniót” – közölte. Hozzátette: mivel csütörtökön nem alakult ki egyetértés a kérdésben, a vita jövő héten az Európai Tanácsra vár.
A miniszterelnök felidézte: az európai miniszterelnökök márciusban arról döntöttek, hogy november közepére vissza kell állítani a tömeges migrációt megelőzően élvezett szabad belső mozgás szabályait, és ennek feltétele a külső határok megvédése. Magyarország a külső határok megvédése szempontjából „üdítő kivétel”, mert itt „még a madár se tud átrepülni anélkül, hogy ne töltene ki egy kérdőívet, hogy kicsoda, miféle, hova akar menni, és milyen célból jön”, de nem mindenhol áll ilyen jól a helyzet – fogalmazott.
1956 a szabadságról szól
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1956 a szabadságról szól, amelyre sok minden lehet veszélyes, így az is, ha „mindenfajta ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg egy ország területén, akiknek a szokásai, elképzelései az életről egészen különbözők, mint a mieink”, és a mi szabad társadalmunkat átalakítják az akaratunk ellenére. Nehéz úgy beszélni 1956-ról és a szabadságról, hogy közben kiszakítjuk ezt a mai világ összefüggésrendszeréből – mondta.
Hozzátette, hálás a lengyel elnöknek, amiért eljön a budapesti október 23-i ünnepségre, mert 1956 ugyan magyar szabadságharc volt, de benne voltak a lengyelek is, és ezt nem felejtettük el.
Megállapodást kell kötni a versenyképességről
Orbán Viktor kifejtette: Magyarországon magángazdaság van, vagyis a kormány önmagában nem képes jó gazdaságpolitikát csinálni és javítani a versenyképességet, ehhez meg kell egyezni a magángazdaság szereplőivel.
A kormány olyan megállapodást akar kötni velük, amelynek fontos eleme a szakképzés iránya, a bérpolitika, az adórendszer, de kulcskérdés a fiatalok jövője, az oktatás is – mutatott rá a miniszterelnök.
Kifejtette: mindig heves vita volt arról, hogy a gazdaság jó irányba tart-e, ez elkerülhetetlen része a demokráciának. Fontos annak értékelése, hogy az a munka, amelyet végzünk, értelmes-e, szolgálja-e az embereket – tette hozzá.
Kiemelte: látványos változás, hogy külső, a magyar politikán kívüli szereplők mondták a magyar gazdaságról, hogy jó állapotban van, és azt javasolják a befektetőknek, hogy „ismét forduljanak bizalommal” Magyarországhoz. Ez azt jelenti, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei kibővültek, javultak, ezt kell a nemzetgazdasági miniszternek értékelnie és javaslatokat tennie, hogy miként lépjünk tovább – mutatott rá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a cél a munkaalapú gazdasági rendszer, és ennek lényeges, központi eleme a teljes foglalkoztatottság. Magyarországon 5 százalék alatti a munkanélküliség, így lassan inkább a munkaerő hiányával kell megküzdenünk – közölte. Emlékeztetett: korábban azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet hoznak létre, most 660-670 ezernél tartanak, és eltelt hat év, vagyis nem rosszak az esélyek.
A miniszterelnök kiemelte: ahogy van új többség Magyarországért a bevándorláspolitika ellen vagy a népvándorlás ügyében, fontos lenne ez a gazdaságpolitikát illetően is, ezért tárgyalni kell, ahogyan a szakképzési rendszer átalakítása ügyében is tették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
Úgy látja, a kormány és a magyar gazdaság szereplői érzékelik a problémákat, jól azonosítják be az igazi kihívásokat, és közösen keresik a jó válaszokat. A kormány pedig a közös gondolatokat átülteti jogszabályokba – magyarázta.
