Elmondta, hogy a csütörtöki csúcsértekezlet előtt a visegrádi országok közös álláspontban szögezték le a három legfontosabb dolgot: meg kell védeni a határokat; akik bejöttek, azokat ki kell vinni; akik pedig be akarnak jönni, azokat az EU-n kívül kell őrizni és különválogatni. Ez az a három pillér, amelyen a V4-ek álláspontja nyugszik – közölte.
Orbán Viktor aláhúzta, hogy Magyarország zárja a határait, Görögország viszont erre nem képes, Olaszország pedig vagy nem tudja vagy nem akarja zárni a határt. „Európai nézőpontból tekintve a helyzet Olaszországban drámai” – tette hozzá.
A miniszterelnök rámutatott, hogy függetlenül Recep Tayyip Erdogan török államfő szándékaitól, a törökországi helyzet törékeny, és ez bizonytalansági tényezőt jelent, ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy nem indulhat-e újra a jövőben a menekültáradat a nyugat-balkáni útvonalon.
Mint mondta, ez nem zárható ki, Magyarország azonban egymagában is képes rá, hogy megfékezzen és megállítson bármekkora migránsáradatot a saját határainál, és megvédje Európa belsejét.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte Brüsszelt terheli a felelősség, amiért az elutasított menedékkérők szabadon elhagyhatják nyugat felé Magyarországot. Kiemelte, Brüsszel segíthetne annak az „életszerűtlen” szabálynak a megváltoztatásával, hogy az elutasított, de bíróságon jogorvoslatot kérő menedékkérőket nem lehet őrizetben tartani. Hozzátette, ezt a javaslatot nem fogadták el a miniszterelnökök előző napi tanácskozásán.
A kormányfő fontos eredménynek tartja, hogy a csúcstalálkozón megegyeztek arról: az uniónak olyan típusú megállapodásokat kell kötnie az afrikai országokkal, mint Törökországgal. „Megállapítható, hogy ahol ilyen megállapodásokat kötöttünk, és a helyi kormányzatokkal sikerült együttműködést kialakítani, és több ilyen példa is van, ott komoly eredményeket értünk el az onnan érkezők számának csökkentésében” – mondta Orbán Viktor, külön kiemelve, elengedhetetlennek tartja, hogy Egyiptommal is migrációs egyezményt kössön majd az Európai Unió.
Hangsúlyozta, mára polgárjogot nyert az a korábban „embertelennek, lehetetlennek és őrültnek minősített” magyar javaslat, amelynek értelmében az unió területén kívül kellene menekülttáborokat létrehozni és működtetni, valahol Líbia partjainál vagy Afrika más, erre alkalmas pontján. „Ma arról beszélünk már, hogy hogyan tudnánk megoldani ezt a feladatot, kivel lehetne megegyezni, és hol lehetne ilyesmit létrehozni” – mutatott rá.
Azonnali vízummentességet kellene adni Ukrajnának
Mit tesz az Európai Unió az azonnali vízummentesség megadása nélkül ténylegesen Ukrajnáért? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. A miniszterelnök az éjszaka befejeződött csúcsértekezleten történteket ismertetve arról beszélt: hogyan akarna az unió Európától távol katonai erőt alkalmazni közös haderő nélkül, ha az ukrajnai katonai eseményeket sem tudja befolyásolni, és arra is képtelen, hogy megadja az azonnali vízummentességet, ami nem katonai kérdés, semmilyen jogi akadálya nincs, és senki nem mer ellene nyíltan érvelni.
Elmondta, hogy az ukrán vízummentesség kérdésében a visegrádi országok erőteljesen Ukrajnát támogató álláspontot fejtettek ki, függetlenül az Oroszországgal folytatható, esetlegesen eltérő, de ésszerű és helyes politikáról vallott nézőpontoktól.
Sok még a tennivaló az európai biztonság terén
Az Aleppóban kialakult helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, Szíria példáján látszik, hogy sok még a tennivaló az európai biztonság terén. Ha nincs Európának megfelelő katonai ereje, akkor katonailag nem tud győzni, és a szíriai ügyek elintézése, az ott élők tényleges megsegítése helyett csak jó szándékú szólamokat tud mondani – fejtette ki.
„A csúcstalálkozó vendége volt a NATO főtitkára azzal a céllal, hogy elkerüljük a NATO és az Európai Unió leendő védelmi rendszere közötti fölösleges párhuzamosságokat, nehogy az európai védelem valamilyen NATO-ellenes vagy a NATO melletti alternatív összefüggésbe kerüljön” – fogalmazott. Véleménye szerint a szíriai helyzettel kapcsolatban – nemzetközi mércékkel mérve – határozott, illetve durva nyilatkozatokat tettek a miniszterelnökök a csúcs után.
„A közös nyilatkozatban is erőteljes megfogalmazásokat találhatunk, de be kell látnunk, hogy van jó szívünk, van erős hangunk, de nincs erőnk” – szögezte le. Ennek a három dolognak a kombinációjából fakadó tehetetlenségérzés tükröződött minden nyilatkozatban – tette hozzá.
A bajba jutott embereken segíteni kell, „minden okoskodás és moralizálás későbbre való” – fogalmazott. Jelenleg egy feladat van: ameddig lehet, menteni kell az életeket – hangsúlyozta.
A jó szándék kinyilvánítása természetesen fontos, mert önbecsülési kérdés is Európának, a szíriaiaknak pedig azért, mert ha már katonailag nem is, de legalább a diplomácia és a nemzetközi büntetőjog eszközeivel ott van Európa az ő oldalukon. A jó szándékú szólamok azonban, sajnos, nem oldják meg azt a helyzetet, amelyet most Szíriában mások katonai erővel megoldanak – mondta Orbán Viktor.
Újságírói kérdésre válaszolva, a jövőre esedékes államfőválasztással összefüggésben a miniszterelnök kijelentette, Áder János köztársasági elnököt és munkáját nagyra értékeli. Kifejtette: a fontos lehetőségek között van, hogy a jelenlegi államfő folytassa a munkáját, amennyiben erre vállalkozik. Hozzátette, tisztelettel van Áder János iránt, és megtiszteltetésnek venné, ha támogathatná.
Orbán Viktor a tanácsülés témáit sorolva beszélt arról is, hogy „a rezsicsökkentés betiltásának európai álneve” az energiaunió, amelynek elemei még kidolgozás alatt vannak.
Mint mondta, a mostani vitában leszögezte, hogy noha hazánk vállalja az energiaunió létrehozását, az árszabályozás kérdésében megegyezésre kell jutni. Magyarország mellett más országok is vannak, amelyek lehetetlennek tartják, hogy Brüsszel megtiltsa a rezsicsökkentést, azaz az állami árszabályozás lehetőségét, amely több százezer magyar családot érint – szögezte le Orbán Viktor.
