A kormányfő a magyarországi szabad pálinkafőzés tízéves évfordulóját ünneplő rendezvényen beszélt arról, hogy ennek a gondolata vidéken született meg 2010-ben, amikor „kétharmados alkotmányos forradalommal lehetőséget adtunk magunknak, hogy mindent megváltoztassunk, amit megváltoztatásra alkalmasnak vagy szükségesnek láttunk”.

A 2010 szeptemberi parlamenti bejelentésben „nagy dolgok szerepeltek” a bankadótól kezdve a multik megadóztatásáig, és ebbe a 29 pontos programba V. Németh Zsolt képviselő felvetésére került be a szabad pálinkafőzés megteremtésének lehetősége – jelezte a miniszterelnök.

„Az a tartós és az a fontos, amit valahol a magyar életben a terepről hoznak fel, rögzítenek, ápolnak, visznek tovább” a döntéshozók elé – fogalmazott Orbán Viktor, aki arra biztatta a jelenlévőket, „ne várakozzanak arra, hogy megmondják felülről, hogy mikor, hogy és miképpen”.

Mindent, ami fontos, „ami a helyi élet szempontjából nélkülözhetetlen, amit érdemes átvinni magunkkal a jövőbe, átadni a gyerekeinknek, annak a megőrzésével kapcsolatos összes dolgot gyűjtsék össze, adják oda a képviselőjüknek”, hogy legyen belőle jogszabály, „ami aztán garantálja, hogy szabadon élhessük az életünket úgy, ahogy a magyarok a saját életüket szeretik élni” – fejtette ki a miniszterelnök.

A szabad pálinkafőzés esetét iskolapéldának nevezte, amely nemcsak a múltnak egy példája, de egy minta a jövőre nézve is. „Semmit sem ér a szabadságharc, ha csak egy tábornokunk van és nincsenek katonáink” – jelentette ki Orbán Viktor.