A népszavazás céljának Magyarország megvédését nevezte, rögzítve: Magyarország büszke lehet arra, hogy az egyetlen európai állam, ahol az emberek népszavazáson elmondhatják a véleményüket. A referendum – mondta a kormányfő – nemzeti ügy, ebben a kérdésben nincs jobb- vagy baloldal, csak magyar emberek és magyar jövő van, „nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy”.
Hangsúlyozta azt is: sokat dolgoztak és küzdöttek, hogy végre megint legyen jövője az országnak, ezért azt kérte, „ne kockáztassuk Magyarország jövőjét”.
„A kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket”, amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát.
Brüsszelnek azonban ez sem elég – folytatta -, „cselre készülnek”, mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat. „Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (…) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek” – mondta Orbán Viktor, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.
A kvótareferendum nemcsak egy országos népszavazás, hanem 3200 helyi népszavazás is, mert Brüsszel terve nemcsak az országot fenyegeti, hanem a településeket is – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a modernkori népvándorlás eredményeként Nyugat-Európában az élet részévé vált a terror és az erőszak. A terror beköltözött Európába – mondta, példaként említve a nizzai és a németországi kisvárosokban történt terrorcselekményeket. Ami Belgiumban, Franciaországban, Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az Európai Unióban – hangsúlyozta.
Szerinte nem véletlenül recseg Európa hagyományos politikai ácsolata, a bajt azok a pártok és kormányok okozták, amelyek naivitással válaszoltak a bevándorlás által okozott kihívásokra.
A kormányfő hibának tartja, hogy Brüsszel naivitással válaszolt ezekre a kihívásokra, és szerinte erre a jóindulat sem mentség. „A naiv politika bódulatot okoz, elveszi a cselekvőképességünket, és végül bajt hoz a fejünkre. Ma ez a naivitás Brüsszelben általános” – fogalmazott.
Hozzátette: Brüsszelt ködként üli meg a hiú remény, hogy a dolgok maguktól visszazökkenek a korábbi jómódú és biztonságos állapotukba. Azt gondolják – folytatta -, hogy a 440 milliós Európának meg sem kottyan néhány milliónyi muszlim migráns. „Tévednek. Ez a remény hiú ábránd, délibáb és naiv önáltatás, a dolgok maguktól nem javulnak meg, hanem súlyosbodnak” – hangoztatta.
Orbán Viktor úgy összegzett: az Európai Uniónak fel kell végre ébrednie.
A miniszterelnök ezért – mint mondta – a pozsonyi EU-csúcson is fel fog lépni „a naiv és veszélyes” bevándorláspolitika ellen, amely helyett reális, valóságismereten alapuló, erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol. A brüsszeli politika ugyanis civilizációs katasztrófához vezet – indokolta -, amely lassan, de feltartóztathatatlanul halad, és „úgy veszíthetjük el európai értékeinket, mivoltunkat, ahogyan a békát főzik meg a lassan felforrósodó vízben”. Egyre több lesz a muszlim, és Európára többé nem lehet ráismerni – vetítette előre, jelezve, „ha most nem leszünk képesek változtatni, akkor (…) matematikai pontossággal meg tudjuk mondani, milyenek lesznek Európa nagyvárosai két-három évtized múlva”.
„Amit eddig láttunk a népvándorlásból, csak a bemelegítő körök voltak, az igazi mérkőzés még előttünk áll” – hívta fel a figyelmet, utalva a várható jelentős afrikai népességnövekedésre.
Azt is hangoztatta ugyanakkor, hogy a migránsok maguk is áldozatok, a helyi konfliktusok és a hamis ígéretekkel kecsegtető politika áldozatai. Szerinte azonban a magyar migrációs politika az észszerűsége mellett erkölcsileg is megalapozott, hiszen „nincs kő a szívünk helyén”. A segítséget kell odavinni, ahonnan a bevándorlók jönnek, nem pedig a bajt idehozni – fogalmazta meg a magyar álláspontot.
Kijelentette továbbá: a tagállamok szintjén kell megerősíteni az Európai Uniót, annak alapját ugyanis a tagállamok és nem a brüsszeli intézmények adják. „Térjünk vissza a nemzetek Európája koncepcióhoz” – szavai szerint ez lesz a magyar javaslat a szlovák fővárosban, az uniós csúcson.
A kormányfő hangsúlyozta: gazdaságilag is meg kell erősíteni a közösséget, amelynek versenyképessége globális szinten hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben. Nem kilépni akarunk, hanem meg akarjuk javítani – mondta az unióról, hozzátéve: ma a magyarok és a lengyelek hisznek leginkább az EU-ban.
Jelezte, Magyarország egy európai hadsereg felállításának gondolatát is támogatja.
A miniszterelnök kitért a Brexitre is, úgy fogalmazva: nem az uniós kilépés mellett szavazó Nagy-Britanniáért kell aggódni, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkező ország biztos lábakon áll, és tudja, mit akar.
„Nekünk nem London okozza a fejtörést, hanem Brüsszel” – fogalmazott, hozzátéve, értelmezése szerint a Brexit „az európai politika kudarca, Brüsszel csődje”.
Orbán Viktor azt is szóvá tette, hogy az EU önvizsgálat helyett a sértődöttet játssza, holott az uniós vezetőknek minden eszközük megvolt ahhoz, hogy együtt tartsák az európai közösséget.
Megjegyezte, „népszerű és olcsó dolog lenne elverni a port” Jean-Claude Junckeren, az Európai Bizottság elnökén – akinek kinevezését Magyarország nem is támogatta -, de most nem belső leszámolásra, hanem értelmes vitákra, azok értelmes lezárására és egységre van szükség Európában.
A kormányfő szerint nemcsak a britek elégedetlenek, hanem egész Európa „vitatkozik, ágál és forrong”.
A miniszterelnök az őszi ülésszak első napján az előző parlamenti ciklus közepe óta elvégzett kormányzati munkáról is számot adott. Úgy fogalmazott: „sokat dolgoztunk, és ennek eredményeként jó úton, jó pályán haladunk, végre megint van jövőnk, van miben reménykedni”. Előrébb tartunk, mint négy éve, „munkás évek állnak mögöttünk”, a magyar emberek közös építményének alkatrészei jól vannak összeillesztve, „ismét egy közösség, egy nemzet vagyunk” – értékelt.
Az eredmények közül kiemelte: az ország pénzügyeit rendbe tették, az áremelkedéseket és a munkanélküliséget megfékezték, emelkedik a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, megvédték a rezsicsökkentést, és az iskolakezdés is egyre kevésbé terheli meg a családokat. „A gazdasági mutatóink jól alakulnak, ennek még az IMF is örülne, ha nem küldtük volna őket haza” – fogalmazott, célul tűzve, hogy egyetlen családnak se jelentsen gondot a megélhetési költségek előteremtése, mindenki léphessen egyet előre évről évre.
A miniszterelnök beszélt az olimpiai sikerekről is; azt mondta: „megemeljük a kalapunkat minden magyar versenyző előtt, a bajnokok előtt pedig fel is dobáljuk”. Büszkék vagyunk rájuk, köszönjük, hogy ismét megmutatták nekünk, milyen nagyszerű érzés magyarnak lenni – közölte.