„Ezért mi megvédjük a határokat, megfékezzük a migránsokat, az áldozatok oldalán állunk, elítéljük és felszámoljuk a börtönbizniszt, gyermekeinket egészséges családi és nemzeti öntudatra neveljük, rendőreinket támogatjuk, és büszkék vagyunk a sikereikre” – mondta a kormányfő.
Úgy fogalmazott: a liberális és globális illúziók kora után „itt kopogtat az ajtónkon” a kijózanodás kora, látható ez például az Európában is változó, keményebb migrációs politikában, a koronavírus elleni erőteljes állami fellépésben, valamint az állami szervek általános európai megerősítésében is.
Kifejtette: a bűnüldözés terén is megfigyelhető, filozófiai mélységű vita arról szól, hogy léteznek-e egyáltalán közösségek, s ha igen, azok jó vagy rossz dolgok, helyes vagy helytelen védeni őket. Az erre adott választól függ, hogy a rendőrséget a közös élet biztonságát garantáló testületnek tekintik vagy az egyéni kibontakozás útját a törvény erejével elálló állami erőszakszervezetnek.
A mai magyar állam válasza az – mondta Orbán Viktor -, hogy értéknek és tiszteletre méltó tettnek tartja, ha valaki képes önző hajlamait a közösségi érdek alá rendelni, „önuralmat mutatni gátlástalanság helyett, alázatot a féktelenség helyett”. Ezért a mai alkotmányos szabályok, az államrend és a kormányzati berendezkedés szükségszerűnek tartja a rendőrség létezését és munkáját, amely a közösség érdekében megfékezi, letöri „az időnként felülkerekedő rosszabbik énünket” – közölte.
Ennek a csak látszólag elvont vitának az egyik gyakorlati következménye – folytatta -, hogy akik a közösségi érdeket és a védelmező jogszabályokat az egyén szükségtelen korlátainak tartják, azok általában támogatják a migrációt, a kábítószer-liberalizálást, az áldozatok helyett a bűnözők jogait részesítik előnyben, a gyermek természetes nembeli identitásának erősítése helyett inkább gyengítenék azt, és a fegyveres testületek munkáját is inkább korlátozni akarják.
„Mi azonban, a vita másik résztvevői az egyén és a közösség egyensúlyának vagyunk a hívei. Számunkra a közösségeink, például a család és a nemzet, nem nyűgöt, nem korlátot, hanem a jó és szép élet lehetőségét jelentik” – mondta a miniszterelnök, kijelentve: „az idő is minket igazol” ebben a vitában.
Orbán Viktor kiemelte: a 100 éves rendőrség egykori és mai tagjait a szolgálatban való helytállás köti össze.
Megjegyezte ugyanakkor azt is: nincs olyan 100 év a magyar történelemben, amelynek minden pillanatára büszkének lehet lenni, és nincs olyan szakma sem – különösen nem az állami szolgálat világában -, amelynek erkölcsi tartását ne próbálta volna meg ez a 100 év. Ez alól a rendőrség sem kivétel, erről személyes élményei is vannak az évtizedekkel ezelőtti antikommunista ellenállás rendőri eljárás alá vont résztvevőjeként – fűzte hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a „sötét tónusok” és „kétes időszakok” sem írják felül azt az alapvető tény, miszerint a magyar rendőrség és a magyar rendőrök az elmúlt 100 évben megállták a helyüket, és ma büszkén vallhatják magukat egy nagyszerű, nemzeti teljesítményt nyújtó testület tagjainak.
Arról is beszélt, hogy a kormány értékeli és anyagilag kiemelkedő helyen akarja elismerni a rendőrök munkáját, noha ő is tudja, hogy itt még akad tennivaló, de nem a szándék hiányzik.
Orbán Viktor végül hangsúlyozta: a rendőrök munkája nemcsak belföldön fontos, tevékenységük komoly szerepet játszik a nemzetközi életben is.
A mai felbolydult világban a rend, a rendezettség, a biztonság különösen értékes „portékává” vált, és az árfolyamuk még emelkedni is fog – mondta. Hozzátette: Magyarország mára kivívott erős világgazdasági és diplomáciai pozíciói annak is köszönhetőek, hogy az ország rendezett és biztonságos körülmények között működhet, a gazdaság pedig ilyen körülmények között teljesíthet.
Ez is oka, hogy a rendőrök minden nap tapasztalhatják a magyar emberek bizalmát – zárta szavait a kormányfő.
