Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott.
Az ország által nyújtott rendkívüli teljesítmények közé sorolta a tavaszi országgyűlési választást, az ország háborúból történő kimaradását, azt, hogy az ország a migrációval szemben „állta a sarat”, képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat és ugyancsak ide sorolta a munkaalapú társadalom megőrzését, az Európai Unióval történő megállapodást.
A kormányfő kiemelte, 2023-ban is az lesz a legfontosabb Magyarország számára, hogy kimaradjon a háborúból. A másik fontos cél, hogy kimaradjunk az európai recesszióból, tehát Magyarországon a gazdasági növekedés ne mínusz legyen, hanem plusz – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Szavai szerint az egész európai kontinens és benne Magyarország egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett. Hozzátette: a nehéz években nyújtott teljesítményt mindig kétszeres súllyal értékelik.
A miniszterelnök – aki alkotmányos szokásnak nevezte az év végén vagy év elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatót – a tavaszi országgyűlési választást úgy értékelte, a magyarok „nem kértek a külföldi beavatkozásból, nem kértek a dollárbaloldalból és nem hiszem, hogy ez egyhamar megváltozik Magyarországon”.
Hozzátette: a választás valódi szabadságharc volt, meg kellett védeni az ország függetlenségét és szuverenitását, mert a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a magyar parlamenti választáson, mint korábban sohasem. Mintegy hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval, és az utóbbiak győztek – mondta a kormányfő.
A kormányfő szerint a legfontosabbat hozták létre a magyar választók, egy stabil cselekvőképes és kiszámítható kormányzatot, és ez nehéz időben a legnagyobb érték.
Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy folytatódik az 1990 óta tartó hagyomány, amely megkülönbözteti Magyarországot a többi európai államtól: Magyarországon kívül ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol 1990 óta ne tartottak volna előre hozott választást.
Stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából egész Magyarország az első helyen áll – mondta.
Szerinte felértékeli a választási teljesítményt, hogy a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart.
Úgy látta, azért nem jöttek létre a szerződések az Európai Unióval már 2021 nyarán, holott már akkor meg lehetett volna kötni azokat, mert az EU kormányváltást akart, és nem akart a választások előtt pénzt adni. Megjegyezte, ugyanez a cél most Lengyelország esetében is, ahol ugyancsak baloldali kormányt szeretne látni Brüsszel.
A háborúból Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia – emelte ki Orbán Viktor. Részben azért kell kimaradnia Magyarországnak a háborúból, mert Ukrajnában sok magyar él, részben pedig azért, mert a háború mindig rossz, a háborúban emberek halnak meg, és több száz magyar is meghalt már, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is.
Súlyos gazdasági veszteséget szenvedünk el, szankciós felárakat fizetünk – jelezte a kormányfő. Hozzátette: a 2023-as év szinte minden európai ország számára azt a kihívást hozza, hogy el tudja-e kerülni a gazdasági visszaesést illetve a recessziót, amely egyenesen a háborúból, valamint a háborúban való európai részvételből fakad, amit szankcióknak neveznek.
Úgy fogalmazott: a magyar felfogás szerint ha el akarod kerülni, hogy részt vegyél egy háborúban, akkor ne engedd, hogy belesodorjanak. A miniszterelnök szerint azonban Európa nagy része már „benne van” a háborúban, belesodródott.
Aki fegyvert szállít, az benne van a háborúban legalább bokáig, aki az egyik hadviselő fél katonáit kiképzi, az benne van térdig, aki még műveleti, irányítási képzést is ad, az benne van kötésig a háborúban – mondta.
Ha pedig az egyik hadviselő felet teljes egészében finanszírozza, most már nemcsak a hadi kiadásokat, hanem az állam működését is, mint ahogy az EU teszi 18 milliárd euró erejéig, az szügyig van benne a háborúban. Orbán Viktor reményeit fejezte ki, hogy nem keveredik bele Európa „nyakig a háborúba”.
Közölte: Magyarország a nagy nemzetközi nyomás ellenére is fenn tudta tartani azt az álláspontját, hogy azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra és békére van szükség.
Mindemellett Magyarország teljesítette azt az emberiességi és keresztényi kötelességet, hogy a bajbajutottakon segíteni kell, és az ország legnagyobb humanitárius akcióját indították meg a háború kitörésekor, hogy segítsenek az Ukránoknak – fejtette ki.
A migráció feltartóztatását és a rezsivédelem fenntartását is az idei év sikerei között említette Orbán Viktor. Mint mondta, az egyetlen európai ország vagyunk, amelyet egyszerre két irányból ér migrációs nyomás, hiszen a déli irány mellett Ukrajna felől milliós menekültáradat jelent meg.
Orbán Viktor fantasztikus eredménynek nevezte, hogy idén negyedmilliónál több illegális határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni.
Sikerként szólt arról is, hogy Magyarország képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, utalva arra, hogy ugyanazért a mennyiségért a tavalyi 7 helyett 17 milliárd eurót kellett fizetnie. Hangsúlyozta: úgy teremtette elő ezt az összeget az ország, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudta őrizni, és ez 2023-ra is megoldott.
Sikerült megőrizni a munkaalapú társadalmat, soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint ebben az évben – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt mondta, harmincéves csúcson van a foglalkoztatás, az emberek 74,6 százaléka dolgozik.
Bár 2022 választási év volt, mégis sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, ami nagyon ritka az európai politikában, de Magyarországon nem példátlan, 2018-ban is így történt. Közben visszakapták az idősek a 13. havi nyugdíjat, a családosok adójuk tekintélyes részét, és bevezették a 25 év alattiak adómentességét – idézte fel.
A miniszterelnök rendkívüli teljesítmények tartja azt is, hogy a liberális világban uralkodó „hungarofóbiát” leküzdve sikerült az EU-val megállapodni. Azt mondta, reményei szerint az erről szóló megállapodásokat a következő egy-két napban alá is írják.
Orbán Viktor a 2023-as év céljairól szólva kijelentette: védekezni fogunk, de a nagy céljainkat nem adjuk fel.
Közölte, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorodjon az infláció. A szerdai kormányülésen pedig várhatóan dönteni fog a kabinet arról, hogy a fiataloknak 25 éves korig járó adómentességet a gyermeket vállaló nők esetében 30 évre emeljék – mondta.
„Szuverenitás, szabadság, teljes foglalkoztatás és a családok támogatása. Ezeket a nagy célokat 2023-ban a várható nehéz körülmények közepette sem akarjuk föladni” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós botrányról kérdésre azt mondta, Magyarország is része az EU-nak, ezért nem tekinthet kívülállóként a dologra. Szerencsére magyarokat nem érint az ügy, de rossz hír ez az EU minden tagállamnak – közölte.
Elmondta, vannak vitáik az európai intézményekkel, amelyeket szeretnének is átalakítani, de az, hogy elveszítik a szavahihetőségüket, rombolja annak a közösségnek az erejét, amelyhez Magyarország is tartozik.
Szerinte az ügy igazolja a magyar parlamentnek az EU jövőjével kapcsolatban hozott döntését, miszerint az EP-t a jelenlegi formájában fel kell számolni és az EP-nek a nemzeti parlamentekből delegált képviselőkből kell állnia. Ezt a véleményt Orbán Viktor azzal indokolta, hogy a nemzeti parlamentekben sokkal erőteljesebb ellenőrzési rendszerek működnek a képviselők irányába. Utalt arra is, hogy korábban már volt arra példa, hogy a nemzeti parlamentek delegálták az EP tagjait, érdemes lenne ehhez visszatérni.
A mocsarasodás ellen egyetlen orvosság van, a mocsarat le kell csapolni – összegezte politikai álláspontját.
Nem lehet azt mondani, hogy a törvénytelenül elfogadott pénzek gyakorlata és az ezért nyújtott politikai ellenszolgáltatás kizárólag a politikai spektrum baloldalán létezik – utalt arra, hogy az európai parlamenti korrupciós botrányban egyre több a néppárti politikus is. Hozzátette, ez egy olyan veszély, amely mindenhol fenyegeti mindenhol a demokratikus politikát, és amivel szemben védekezni kell. A kérdés az, hogy miután mindenki tudja Brüsszelben, hogy ez nem most kezdődött, miért nem működtek védelmi mechanizmusok – jegyezte meg.
Azzal kapcsolatban, hogy az oktatás területe a Belügyminisztériumhoz tartozik, Orbán Viktor kifejtette: a vezetőnek a vezetéshez kell érteni, a szakmai kérdésekben pedig a szakemberekre támaszkodhat, a tudást kell megfelelő szervezeti formában integrálnia az általa vezetett területre. A kormány szándéka az volt, hogy az oktatás területén felmerülő anyagi természetű követelésekről a szakszervezetekkel, a szakmai kérdésekről pedig a pedagóguskarral kívánt egyeztetni – ismertette a miniszterelnök.
Megjegyezte, 2007-ben a Fidesz országgyűlési képviselői a Kossuth téren a szabadságjogokat és a gyülekezési törvényt nyilvánvalóan megsértő „rendőri kormányzat” ellen tiltakozva bontották el a kordonokat.
A pedagógusok tiltakozásával kapcsolatban közölte: minden állami alkalmazottnak megvannak a tiltakozás törvényes formái és azokat kell betartani, különben olyanoknak okoznak kárt, akik nem érdemlik meg azt. Az állami szektorban kétszeresen is fontos, hogy ne politikai szempontból induljunk ki, hanem kizárólag a jogot figyeljük – hívta fel a figyelmet.
A közoktatás állapotáról szólva Orbán Viktor azt mondta: ez ügyben jó, ha a miniszterelnök a saját ítélete helyett az érintettekre hallgat – ezt a szülők, a diákok és a tanárok tudják jól megfogalmazni -, valamint az is fontos, hogy milyen tudással érkeznek a fiatalok az első munkahelyükre.
Arról is beszélt: a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége a legfontosabb kérdés, az iskolai testnevelésről és a hittanoktatásról hoztak is döntéseket.
Orbán Viktor jelezte: a pedagógusok oldalán áll a béremelés kérdésében, majd felidézte: amikor 2010 után „először sikerült a pénzügyi válság áradatából kiemelni a fejünket”, ez a terület volt az első, ahol az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások nyomán megalkották az életpályamodellt.
Hozzátette, van a rendszerben egy szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbéreket jelentő belső aránytalanság, itt „jelentősebb mértékű emelés szükséges”.
A határkerítésről szólva a miniszterelnök beszélt arról, hogy bár 250 ezer határátlépési kísérletet megakadályoztak, mégis van olyan, aki keresztüljut. Már 2500 embercsempész ül börtönben, mégis vannak újra és újra emberek, akik vállalkoznak az embercsempészetre.
Közölte, Magyarország felállított egy teljesen új, csak a határvédelemmel foglalkozó testületet, ezek a határvadászok. Magyarország ünnepli Horvátország schengeni csatlakozását, mert az lehetővé teszi, hogy a horvát-magyar határról, amit eddig védeni kellett, átvezényeljenek élő erőt a magyar-szerb határra. Ez azt jelenti, hogy „hatékonyabbak leszünk, mint voltunk” – mondta.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország megegyezett a szerbekkel és az osztrákokkal, és egy határvédelmi szövetséget hozott létre a három ország. Az első akciójuk az, hogy a szerb-magyar határon az erős védelmet lejjebb tolják délre, az észak-macedón-szerb határra. Az a terv, hogy ugyanígy megerősítik a szerb-bolgár határt is – ismertette.
A kormányfő hangsúlyozta: egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Magyarország nem érdekelt abban, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni az oroszokkal való gazdasági együttműködésből, azt próbálják megmenteni. Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, de meg akarja adni Ukrajnának azt a segítséget, amelyet az „emberiesség parancsa” megkövetel – mondta.
A lengyel-magyar viszonyról Orbán Viktor azt mondta: a két nemzet között megalapozott történelmi sorsközösség van és az orosz-ukrán háború stratégiai kérdéseiben – abban, hogy Oroszországot olyan állapotba kell hozni, hogy ne jelentsen fenyegetést az európai biztonságra, és szükség van egy szuverén Ukrajnára – is egyetértés van. A lengyelek azonban úgy vélik, hogy az ukránok az ő szabadságukért és biztonságukért is harcolnak, míg Orbán Viktor szerint az ukránok a saját hazájukért harcolnak, hősiesen egyébként. Magyarországot nem Ukrajna, hanem saját maga és a NATO védi meg – emelte ki a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök fenntartja-e felajánlását, hogy Budapest is lehet a fegyverszüneti vagy béketárgyalások helyszíne, Orbán Viktor jelezte, a felajánlás állandó, ugyanakkor nem a helyhiány miatt nincsenek tárgyalások, hanem azért, mert a harcoló felek, illetve a mögöttük álló nagyhatalmak egyelőre nem szánták el magukat erre.
Orbán Viktor megismételte korábbi állítását, hogy „alapvetően amerikai-orosz tárgyalásokra van szükség, ha nincsenek amerikai-orosz tárgyalások, nem lesz béke”.
Magyarország humanitárius célból részt vesz ukrán katonai egészségügyi szakemberek kiképzésében – közölte.
Orbán Viktor arról is beszélt: nem tervez kijevi látogatást. Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel személyesen utoljára februári moszkvai látogatásán beszélt, telefonon pedig akkor, amikor Gorbacsov temetése volt.
A kormányfő álláspontja szerint a visegrádi együttműködés meghatározó területévé válhat az energetika. Emlékeztetett: Szlovákia és Magyarország közötti gázvezeték is V4-es program keretében épült. Jelenleg azonban az energia kérdését is a szankciók irányából közelítik meg a tagországok – mutatott rá.
Katar és Magyarország között energetikai, pénzügyi és befektetési kérdésekben született megállapodás, és hamarosan lesz egy hosszabb és stratégiai területeket is érintő kormányközi tárgyalás – ismertette.
Közölte, a kormány célja csökkenteni az ország függőségét az importenergiától.
Az atomenergia a legkisebb kitettséget okozó energiaforrás, éppen ezért született döntés Paks II. megépítéséről. Orbán Viktor értékelése szerint Paks II. sikere összefügg azzal, hogy Magyarországnak sikerül-e megvédeni a szankciós listára kerüléstől a teljes nukleáris energiaipart.
Egy másik kérdésre válaszolva a kormányfő jelezte, ha Paks II. elkészül, akkor Magyarország nagy léptékben tudja csökkenteni a gázfogyasztását. Egészen addig csak „sufnimegoldások” vannak, mint például az állami intézmények energiafogyasztásának csökkentése.
Az energiafüggőség csökkentése érdekében Magyarország Azerbajdzsánnal, Georgiával és Romániával együttműködve kábelépítési projektbe kezd – ismertette. Hozzátette, folyamatosan bővítik a csővezetékes összeköttetéseket is, és vizsgálják a lehetőségét annak, hogy a kikötőkben is tudják fogadni a Magyarországnak szánt cseppfolyósított gázt, ahogy arról Horvátországgal megállapodás született.
Az Adria kőolajvezeték tranzitdíjának emeléséről Orbán Viktor kifejtette, a Magyarország fair árat akar fizetni, Horvátország pedig fair árat szeretne kapni, ezért tárgyalni kell. Hozzátette: e kérdésben még nem kaptak választ az Európai Bizottságtól.
A legutóbbi években Kína egyre fontosabb befektetővé vált Magyarországon – közölte Orbán Viktor. Mint mondta, hibásnak tartja azokat a törekvéseket, melyek igyekeznek Kínát elszigetelni.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Kína és Európa, Kína és Magyarország között a lehető legjobb kapcsolatok legyenek. A kínai technológiai ismeretekre, az erre épülő tudásra Magyarországnak szüksége van – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A Fudan Egyetemmel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: a kapcsolatok erősítése érdekében szükség van a keleti gazdasági gondolkodás ismeretére, ezért minden egyetem képzés értékes, ami Ázsiából jön.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy Magyarország ugyan számos kérdésben nem ért egyet az unió más országaival, ez azonban nem jelent elszigeteltséget. Az elszigeteltség az, ha valaki nem vesz részt a nagy, közös döntésekben. Magyarország részt vesz a közösség jövőjét, haladásának irányát kijelölő döntések meghozatalában.
Hozzátette: Magyarország – miközben egy közösséghez tartozik, így nem is tud elszigetelődni – minden erejével érvel a blokkosodás ellen. Ha beáll a blokkosodás, akár katonai, akár gazdasági értelemben, annak Magyarország vesztese lesz, ez ezer éve így van. Ha blokkosodás van, akkor „mi a nyugati világ keleti perifériája vagyunk. Ha van Kelet-Nyugat együttműködés, akkor mi vagyunk a világ közepe” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök az uniós jogállamisági eljárásról szólva elhibázottnak nevezte a Brüsszel által kigondolt „jogállamisági építményt”, mondván, a jog uralmához világos definíciók és sztenderdek kellenek, de ezek a különböző kultúrák és tradíciók miatt hiányoznak Európában.
Nem kérdőjelezi meg, hogy jó szándékkal hozták létre ezt a rendszert, amely „valójában szétszedi, dezintegrálja az Európai Uniót”. Ha az a kérdés, hogy magyarok maradunk-e és harcolunk, akkor magyarok maradunk és harcolunk – fogalmazott.
A baloldali média külföldi támogatására vonatkozó kérdésre közölte: nem lát különbséget a baloldali pártok és média között, szerinte ezek a támogatások politikai támogatásnak minősülnek.
Minden szankciót ellenzünk, általában a szankciós politikát is ellenezzük, ha rajtunk múlna, nem lenne szankciós politika – jelentette ki a kormányfő, aki szerint legfeljebb szűkebb körben, célzottabban, tervezettebben lehet élni ezzel az eszközzel. Jelezte: az uniós csomagokat Magyarország nem támogatta, nem is fogja, de „vétózni nem lehet minden pillanatban, mert szétverjük az unió közösségét”.
Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásakor rossz megoldásnak tartja, hogy a pénzügyi segítséget nem államközi alapon, hanem az unió intézményein keresztül teszik. Az adósságközösséget Magyarország nem támogatta, végül egy köztes megoldást sikerült találni.
Orbán Viktor szerint az infláció több tényező eredménye, ezek közül néhány érintheti a kormányt. Ilyen az árfolyamváltozás, a gazdaság termelékenysége, valamint az államadósság is.
Ha nem lenne szankció az energiára Brüsszelben, akkor a magyar infláció talán a feléig is lezuhanna – jelentette ki.
A kormányfő szerint nehéz belátni, hogy egy termék árának korlátozása miért vezetne áremelkedéshez. De bármilyen árszabályozást is vezetett be a kormány az elmúlt évtizedekben, a bankárok mindig tiltakoztak ellene – mondta Orbán Viktor, rámutatva ugyanakkor: az ársapkákat nem a bankárok, hanem a szegény emberek érdekében vezette be a kormány.
Később azt is hangsúlyozta: a kormány nem lakossági kedvezményeket szüntet meg, hanem azokat vezetett be, mert a kormány filozófiája nem az elvonás és a megszorítás, hanem a gazdasági aktivitás segítése, amely „kihúzza” a gazdaságot a nehéz szituációkból.
A miniszterelnök azt mondta, a forint árfolyamának hektikus változása érv az euróövezethez csatlakozás mellett. Ugyanakkor a csatlakozás lelassítja a gazdasági növekedést. Ha a magyar gazdaság növekedni akar és felzárkózni, akkor jobb, ha az eurózónán kívül marad, ha a stabilitást fontosabbnak tartja, mint a fölzárkózást, akkor jobb, ha belép. A miniszterelnök szerint a gyors fölzárkózás a fontosabb, és ezért nem javasolja a csatlakozást.
Orbán Viktor jelezte azt is, a kormány továbbra sem tervez áfacsökkentést. Ez egy régi vita – mondta, hozzátéve: a magyar adórendszernek az a sajátossága és egyben sikerességének a kulcsa, hogy a munkát terhelő adók Európában Magyarországon a legalacsonyabbak. A költségvetés pedig a munkát terhelő adók helyett a fogyasztáson keresztül szedi be azt a pénzt, amire szüksége van. „Ez egy adófilozófiai kérdés, és nem is akarunk változtatni” – jelentette ki.
Egy hitelfelvételre vonatkozó kérdésre leszögezte: az IMF-fel nem tárgyal a kormány, mert általában olyan feltételhez kötik a pénzeket, amelyek fájnak az embereknek. A legjobb pénz mindig a pénzpiaci pénz – foglalt állást.
A Dunaferr ügyéről a miniszterelnök úgy nyilatkozott: az annyira „kaotikus dolog, hogy nehéz hagyományos szavakkal leírni”, ennek ellenére folytatnak tárgyalásokat, „hogy ami abból megmenthető, azt megmentsük”.
Jelezte: a cég „500 milliárd forint adóssággal terhelt, tehát ha azt valaki a vállára veszi, rögtön agyon is nyomja”. Megemlítette: a Dunaferr tulajdonosainak beazonosítása is problémát jelent, így az sem tudható, hogy szankció alá esik-e a cég.
A frissen felújított Lánchíd finanszírozásáról azt mondta: van egy szerződés, majd a jogászok megnézik, hogy mi következik abból.
Orbán Viktor megerősítette azt a sajtóértesülést, hogy Hoppál Péter eddigi kulturális államtitkár kormánybiztosi feladatokat kap.
Az egyik labdarúgó-mérkőzésen viselt, a történelmi Magyarországot ábrázoló sálról elmondta: Magyarország 1100 éves ország, történelmi szimbólumok vesznek minket körül, melyek a mindennapi élet részeként a nemzeti egységet jelképezik.
A miniszterelnök kifejtette, nem fogadja el azt a véleményt, amely egy etnikailag egységes közösséget kevésbé értékesnek tart, mint egy összekevertet.
Jelezte azt is: örül annak, hogy ismét Benjámin Netanjahu lett Izrael miniszterelnöke. Felidézte, ő volt az, aki – miután 30 évig nem járt izraeli miniszterelnök Magyarországon – 2017-ben ellátogatott Budapestre, és ezzel teljesen új fejezet nyílt a magyar-izraeli kapcsolatokban.
A jövőjéről szóló kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: tizenhat évig volt ellenzékben, idén tizenhetedik éve van kormányon, még nem érzi, hogy itt lenne az ideje a visszavonulásnak.
