Úgy fogalmazott: a Soros-hálózat pártszerűen működik, el akarja mozdítani és meg akarja gyengíteni azokat a kormányokat, amelyek a muszlimok betelepítésével szemben fellépnek. A kormányfő ezért arra számít, hogy Magyarországon a Soros-hálózat propagandát fog folytatni, meg fogja erősíteni a civil szervezeteket, emberek százait és ezreit fogja fizetni, a választás időpontjára pedig úgynevezett civil központokat fog létrehozni az ország különböző részein, amelyek pontosan úgy működnek majd, ahogyan a kampányban a pártok szoktak.
Orbán Viktor azt is mondta, Soros György az Európai Parlamentben (EP) már átvitte az elképzelését, ahonnan megindult a nyomás az Európai Tanács irányába, hogy az uniós miniszterelnökök is erősítsék meg az EP döntését, és induljon meg a betelepítés.
Úgy érvelt: a magyar kormánynak onnantól kezdve kellett foglalkoznia Soros Györggyel, hogy „hatalmas gépezete (…) egyszer csak befogta a látómezejébe a bevándorlás kérdését”, a „pénzügyi spekuláns” pedig közzétette tervét, és annak végrehajtása érdekében mozgósította hálózatát. „Ez innentől kezdve Magyarország léte, nem léte” típusú kérdés – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint Soros Györgynek „sosem a száját kell nézni, hanem mindig a kezét, mert a spekuláns az olyan ember, aki tehetségesen lyukat beszél az ember hasába”.
A Soros-hálózat le akarja bontani a kerítést, nem akarja, hogy a nemzeteket határok válasszák el, azt akarja elérni, hogy a magyarok örüljenek a tőlük különböző kultúrájú emberek érkezésének, és adjanak nekik pénzt – fejtette ki, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy „mi egy másik jövőt akarunk”. Ezért az állam minden lehetséges eszközét hadrendbe kellett állítani, ennek része a „Soros-gépezet” összetételéről, működési rendjéről, befolyásáról szóló titkosszolgálati jelentés is – közölte.
[1]Arra a kérdésre, mennyi lesz ebből megismerhető, a kormányfő azt felelte: óvatosnak kell lenni, mert egyetlen ország sem szívesen tárja fel az „erőfeszítéssel megszerezhető” információkra vonatkozó képességét. Idézte ugyanakkor a jelentésben szereplő egyik dokumentum mondatát: a Nyílt Társadalom Alapítvány tavaly augusztusi jelentése szerint támogatták a migráció területének befolyásos szereplőit, beleértve az agytrösztöket, politikai elemző központokat, a civil társadalom hálózatait, hogy alakítsák a migrációs politikát, befolyásolják a migráció szabályozását meghatározó folyamatokat. A „Soros-terv” létéről szóló vitát Orbán Viktor „olvasási problémának” minősítette, hiszen – mondta – maga Soros György tette közzé azt a dokumentumot, amelyet tervnek nevez.
A „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációról szólva a miniszterelnök arról beszélt: Magyarország jövője dől el a bevándorlás kérdésén, és úgy látszik, az embereknek erről világos álláspontjuk van. Szerinte egyébként a konzultációs kérdőív kitöltése „erőfeszítés”, ugyanis el kell olvasni, meg kell érteni, akarni kell kitölteni, „esetleg meg kell beszélnie az embernek a feleségével vagy a barátaival”, majd postára kell adni. Megjegyezte: az eddigi konzultációk közül a mostani a legsikeresebb, amiből az következik, hogy az emberek szerint ez a kérdés a leginkább húsbavágó, a jövő szempontjából a legfontosabb. A bevándorlás pedig nem pártkérdés, hanem nemzeti ügy, hiszen ha beengednék a migránsokat, nemcsak a fideszeseknek kellene együtt élniük velük, hanem minden magyarnak – mondta.
Arra a felvetésre, hogy az EP-képviselők közül többen is szorgalmazzák az uniós források megvonását Magyarországtól a bevándorlásellenesség miatt, a kormányfő úgy reagált: minden ilyen javaslat szemben áll az Európai Unió alapszabályaival, ráadásul az EU hétéves költségvetését egyhangúlag kell elfogadni.
[2]A rádióinterjúban téma volt a hét eleji budapesti Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó, amelyről szólva Orbán Viktor ismét megköszönte a fővárosiak türelmét a rendezvény lebonyolításával kapcsolatos közlekedési fennakadások miatt. Szerinte nem egy diplomáciai eseményről volt szó, hanem a magyar gazdaság jövőjéről, és a találkozónak nagy jelentősége lehet a mindennapi gazdasági életben.
Hozzátette azt is, hogy Magyarország és Kína között van egy „rejtélyes, régről jövő együttműködés, amely ráadásul a magyarok keleti származása miatt még visszamegy hosszú-hosszú évszázadokra”. Szavai szerint a magyar-kínai kapcsolat nem az ideológia, hanem „a józan ész talaján” áll.
A Budapest-Belgrád közötti vasútvonalról a miniszterelnök azt mondta: másodlagosnak tartja, hogy a beruházás „forintban hogyan térül meg”, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez a szállítási útvonal Magyarországon keresztülmegy, „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”, megnöveli a súlyát.
A kínai finanszírozással kapcsolatban azt emelte ki, hogy így a vasútberuházás létrejöttéhez nem kell egy nagy forrást kiemelni a magyar gazdaságból. Jelezte egyúttal, hogy lesz még néhány ilyen nagy beruházás, és jó, ha a szükséges forrásokat nem egy összegben kell kivonni a gazdaságból, hanem kedvező kamatozású hitelből valósíthatók meg.