Hozzátette: egy nemzetközi dimenzióval gazdagabb lett a választási kampány, ugyanakkor izgalmasabb is.
Értékelése szerint van, aki ezt rosszul éli meg, mások úgy gondolják, hogy ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy „végre komolyan, őszintén és mélyen beszéljünk nagyon fontos kérdésekről”.
„Én az utóbbiak közé tartozom” – mondta, hozzátéve, nem csillapítani akarja a kampányt, hanem megpróbál bevonni, mozgósítani minél több embert, kezet fogni és őszintén beszélni velük ezekről a nehéz kérdésekről.
„Mégiscsak eldöntjük majd jövő vasárnap Magyarország sorsát legalább négy évre” – jegyezte meg.
Orbán Viktor szerint az országgyűlési választásokkal egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazásnak európai következménye és jelentősége lesz. Magyarországnak világos, sajátos hangja van a nemzetközi térben.
„Ebben az egész nyugati gender-őrületben Magyarország a nyugalom szigete”, ahol „továbbra is a hagyományos családi megközelítést alkalmazzuk”, vagyis „az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket hagyják békén”.
A NATO szó szerint lemásolta a magyar álláspontot – értékelte Orbán Viktor miniszterelnök a héten zajlott tárgyalásokat az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A kormányfő elmondta: a szervezet nem küld katonát Ukrajnába és fegyvereket sem szállít oda. Ugyanakkor nem is tiltja meg azt az egyes tagországok számára. Mivel ebben a kérdésben már különböznek az álláspontok – van, aki szeretne küldeni – , a vita azzal zárult, hogy mindenki tegye, amit jónak lát, de a NATO „mindannyiunk nevében” nem fog ilyen akcióba – ismertette a kormányfő.
A lengyel békemisszióval kapcsolatos felvetésre úgy fogalmazott: a gond ezzel az, hogy nincs béke, békemissziót pedig csak akkor lehet küldeni, ha éppen tűzszünet van. Jelenleg legfeljebb béketeremtő haderő küldhető, ami azonban már részvételt jelent a harcokban.
A miniszterelnök a légtérzárra vonatkozó felkéréssel kapcsolatban azt felelte: az légi háborút jelentene, amit el kell kerülni. Aki légtérzárt rendel el, azt vállalja, hogy a harcoló légi járműveket a földre juttatja, vagyis lelövi, ezzel pedig már benne is van a háborúban.
Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval – ismertette.
A kérdés nem az, hogy Magyarország drágábban veszi-e ezeket az energiahordozókat , hanem az, hogy jönnek-e ezek egyáltalán. „Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem” – fogalmazott.
Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe – ismertette. Mindez azt is eredményezné, hogy a gazdaság éveket veszítene a fejlődéséből és 8-10 évvel ezelőtti szintre esne vissza.
Az ország mindent megtesz, amit megtehet – hangsúlyozta Orbán Viktor -, „de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért” – fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások során nemcsak a magyar kormányfőt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az urán ügy mellett.
Éles beszéde nem rendkívüli, érhető, amit mond. Az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba – ismertette. „Ezért a legfontosabb, hogy világossá tegyük, mi nem akarunk részt venni a háborúban” – hangsúlyozta, hozzátéve: „a mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért”.
Orbán Viktor erkölcsileg helyesnek nevezte a magyar álláspontot. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország minden segítséget megad az uránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkre tenné a nemzet közösségét.
Hozzátette: e kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal arról, kinek a szempontját kell érvényesíteni a kérdésben. A kormányfő leszögezte: „mi 1100 éve a magyarok oldalán állunk.”
Bírálta azt a Gyurcsány Ferenc DK-elnöktől hallott alternatívát, miszerint vagy erkölcsileg pocskondiázzuk magunkat, vagy feláldozzuk az érdekeinket az ukrán érdek oldalán. A miniszterelnök kijelentette: a magyar politika nem ukrán- vagy oroszbarát, hanem magyarbarát, nemzeti alapon álló politika.
A miniszterelnök hozzátette: a nagyhatalmak abban érdekeltek, hogy ne nemzeti, hanem inkább birodalmi vagy nemzetek fölötti alapon álljanak a velük együttműködő országok, föladva a saját érdekeiket.
„Láttunk már ilyet, tudjuk, hogy kell képviselni a magyar érdekeket” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő Deák Ferencet idézve beszélt arról, hogy jelenleg „az európai mellény újragombolásának időszakában vagyunk”. A háború, az európai biztonsági helyzeten túl, megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is.
Kifejtette, most mindent újra kell számolni. Ezért a héten megtartott Európai Uniós csúcson a háború mellett a másik „nagy és fontos ügy” az energia kérdése volt, ami ugyan összefügg a háborúval, de már a háború előtt az „egekben járt” az energia ára Európában. Ezért kérdés, hogy jó energiapolitikát folytatnak-e ma a brüsszeli bürokraták.
Hozzátette: a tagállamok megközelítései egészen különbözőek, így a találkozón teljesen különböző javaslatok kerültek az asztalra.
Orbán Viktor az energiaárak emelkedésével kapcsolatban leszögezte: fel kell függeszteni a „mesterséges brüsszeli áremelések politikáját”, mert amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családokat annak, hogy három-négyszeresére növelik az energia árát. Most állítsuk le ezt a folyamatot, függesszük fel, ne emelje Brüsszel az energia árát, és akkor hirtelen kifizethető, vagy legalábbis elbírhatóbb lesz az energia ára – fejtette ki.
Hangsúlyozta: ettől a magyar javaslattól most még „epét hánynak” Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon „szerényen, óvatosan, szőrmentén” tudja felvetni. De – folytatta – meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a „brüsszeli bürokratáknak”, mint belátják, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.
Közölte: az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború csak „rátett még egy lapáttal”, de valójában az energia ára azért nő Európában, mert az EU emeli az árakat. Az Európai Bizottság ugyanis azt mondja, hogy úgy kell megvédeni a klímát, hogy rá kell szorítani az embereket arra, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ezért előre bejelentett módon, minden évben központilag emelik az energia árát.
Arra is kitért: az emelkedő infláció okai között is legalább 50 százalékos súllyal az energiaár-emelés található. Tehát ha a brüsszeli bürokraták nem emelnék az energia árát mesterségesen, azzal egy eszközt találnánk arra, hogy az áremelkedések ütemét fékezni tudjuk – tette hozzá.
Az ukrán-orosz háború miatti lehetséges élelmiszerhiány kérdéséről szólva felhívta a figyelmet arra: ebben az ügyben „valóban megkongatták a vészharangot” a francia elnök vezetésével, és „szokatlanul éles és durva hangon” beszéltek arról, hogy élelmiszerhiány léphet fel a világ több pontján, még Európában is.
Hozzátette: Ukrajna és Oroszország nagy gabonaexportőrök, a világ gabonakereskedelmének tekintélyes részét adják, és leginkább olyan helyekre szállítanak – így az afrikai térségbe – ahol nem terem meg a gabona, vagy nem terem elég. Rámutatott: a gabona hiánya nemcsak országokat, hanem egész nagy térségeket, sőt kontinenseket is képes destabilizálni, és miután az orosz-ukrán háború miatt azok a készletek kieshetnek, ezért baj lehet olyan helyeken, ahonnan egyébként milliószám szoktak érkezni migránsok Európába. Emlékeztetett: az arab tavasz volt a nagy migrációs hullám egyik elindítója, és annak az oka a gabonahiány volt.
Kiemelte: Magyarország a mostani technológiai színvonalán 17 millió ember élelmiszerrel történő ellátására képes, de ha „jobban csinálnánk a dolgunkat”, akkor ez akár 20 milliót is elérheti.
Elmondta, ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek majd olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen „kiszippantják az élelmiszerkészletet Magyarországról”.
Szerinte ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést – ami az EU-nak nem is tetszik – amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és hogyha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van. „Tehát nem veszünk el senkitől semmit, nem vagyunk kommunisták, de megvédjük a nemzeti érdeket, és ha egy adott szerződésben szereplő gabonamennyiségre szüksége van Magyarországnak, akkor belépünk és azon az áron meg fogjuk vásárolni.” – fogalmazott.
Úgy értékelt: ez ellentétes vagy legalábbis kívülről súrolja a ma fennálló Európai Uniós szabályokat, de hisz abban, hogy előbb-utóbb megváltoztatják ezeket a szabályokat, mert minden országnak szüksége lesz arra, hogy a saját polgárainak az élelmiszerbiztonságát garantálja.