A kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszédében kiemelte: 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el, és az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje, hogy „az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe”, mert „a kihívóink” fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt – magyarázta.
Közölte: tagadják a munka és a támogatás közötti összefüggést, pedig 2010 után az egyik legnagyobb innováció az volt, hogy minden társadalmi transzfert, „tehát minden pénzt, amit segítségül a gazdaságból az emberek rendelkezésére bocsátottunk, azt mind összekötöttük a munkával”.
Kijelentette: semmilyen engedményt nem akar tenni „semmilyen szocialisztikus gazdaságpolitika érdekében”. Nemcsak arról van szó, hogy „politikailag antikommunisták vagyunk”, hanem „kifejezetten ellenzünk minden kommunisztikus, szocialisztikus megközelítést a gazdaságpolitikában” – mutatott rá. Hozzátette: ez filozófiai meggyőződés.
Emlékeztetett: az előző rendszerben tönkretették a gazdaságot, és nem egyszerűen teljesítményoldalról tették tönkre, „hanem miután megölték a magántulajdont, ezzel megölték a magántulajdon kultúrateremtő erejét is, és abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van”. Méghozzá jó kultúrát teremt, olyat, amelyre jó életet lehet építeni, és amelyre egy nemzet is építheti a saját jövőjét – fogalmazott.
Azt mondta: ezért maradnak a magántulajdon alapján, azt akarják, hogy az embereknek saját otthonuk, saját megtakarításuk, saját földjük legyen. Ez nemcsak a gazdaságnak jó, hanem „azt a kultúrát is erősíti, hogy a dolgokkal és a saját életünkkel törődni kell” – vélekedett.
Úgy látja, akinek van valamije, azzal törődni kell, és ez egy másfajta kultúrát és viselkedést eredményez, „nem lehet egyszerűen csak máról holnapra élni”, és csak a magántulajdon fékezi meg azt az emberi ösztönt, hogy „nyakló nélkül vegyen föl hitelt, mert tudja, hogyha túl sok hitelt vesz föl, akkor elúszik a vagyona”. Ezért „a kormány, amennyiben marad, akkor kifejezetten és erőteljesen, filozófiai meggyőződésből, a magántulajdont fogja támogatni” – jelentette ki.
Kitért rá: Magyarországnak erősödnie a tőkén keresztül kell, és azért kötnek a kamarával stratégiai megállapodást, mert a kamarának van olyan gondolkodása, amely a tőkefelhalmozást értéknek tekinti. Olyan szövetségesek kellenek, akik abban tudnak segíteni, hogy annak a politikának, amely Magyarország megerősödését eredményezi, legyen társadalmi hátországa – mutatott rá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly, hasonló 1977-ben volt, akkor 7,6 százalék, „érthetően egészen más körülmények között”. A beruházási ráta az Európai Unióban a második legmagasabb volt az elmúlt évben – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy „kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott”, és kibírta. A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors, erőteljes, és V-alakú kilábalás, és V másik szára, a második szakasz hosszabb, mint az első – fejtette ki.
Megjegyezte: a válságkezelés sikerességének legfontosabb oka, hogy „jó állapotban ért el bennünket a válság”.
Úgy értékelt: a magyar gazdaság azért bizonyult ütésállónak a pandémia idején, mert rendelkezik egy belső gazdasági komplexitással, és e mutató szempontjából Magyarország a világ 10. legversenyképesebb országa.
A komplexitásról szólva arra is kitért, Magyarország erős a gépiparban, erősödik az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az elektronikai készülékgyártásban, és most új ágazatokat is beemelt, mint a hadiipar, megpróbálkozva azzal is, hogy katonai célú repülőgépgyártással is foglalkozzon.
Kiemelte: tranzit ország vagyunk, azonban Magyarország az elmúlt 20-30 évben nem fordított elég figyelmet, illetve elég pénzt, hogy kiaknázza a földrajzi fekvéséből fakadó gazdasági előnyöket. Magyarországnak az az érdeke, hogy rajtunk menjen keresztül minden, leszámítva a háborút – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve azt is, hogy a V4-eken belül, lakosságarányosan, a legtöbb autópálya Magyarországon működik.
Úgy látja, emellé kell most felzárkóztatni a vasúti képességeket is, valamint légi forgalomban is erősebbnek kellene lenni.
Kijelentette: akik támadják az olyan fejlesztéseket, mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal, vagy a fényeslitkei-záhonyi beruházások, azok „a legrosszabbat kívánják Magyarországnak”, nemcsak azt, hogy ilyenek ne legyenek, hanem hogy valaki más éljen ezzel a lehetőséggel. Ez egy regionális versenyfutásban nem más, mint az ellenfél kezére való dolgozás, ami elfogadhatatlan – mondta.
Az államadósságról szólva kiemelte: az válság idején sem mehet 80 százalék fölé, mert ha ez bekövetkezik, akkor „nem ment meg bennünket semmi a fiskális alkoholizmustól”. Másfelől – folytatta – 2010-ben úgy vette át az ország kincstárát, hogy 80 százalék fölött volt az államadósság, ezért „becsületbeli kérdésnek” is tartja, hogy ezt a szintet ne lépjék át, ha nem muszáj.
Úgy értékelt: olyan válságkezelést, amely nem borította meg a költségvetési egyensúlyt, „lámpással kell keresni” a magyaron kívül az Európai Unió területén. Eközben – mutatott rá – a munkaerőpiac is stabil maradt, soha annyian – 4 millió 700 ezren – nem dolgoztak a magyar nemzetgazdaságban 1990 óta, mint most.
A kormányfő az inflációról szólva közölte: ha a mostani, 7 százalék feletti szintről az év végére 6 alá hozzák is a magyar inflációs rátát, a következő években akkor is egy magas inflációjú közegben fog létezni az ország. Szerinte ennek egyik oka az, hogy Brüsszel a klímapolitikát nem tudja összehangolni a gazdaságpolitikával, vagyis olyan döntéseket hoz, amely az energiaárat emeli.
Emellett – folytatta – itt van az orosz-ukrán, valamint az Északi Áramlat körüli konfliktus is. Hangsúlyozta: megdőlt az a korábbi nyugat-európai kalkuláció, hogy az oroszoknak legalább annyira szükségük van arra, hogy eladják nekünk a gázt, mint nekünk, hogy megvegyük, mert ez alacsony energiaárak mellett igaz, de magas energiaárak mellett már a képlet megváltozik, hiszen az oroszok kevesebb mennyiségű gázon is sokkal több pénzt tudnak keresni.
Úgy értékelt: „az idő nem a mi oldalunkon van, hanem az ő oldalukon”, és a következő hónapok nagy rejtélye, hogy ebből mi keveredik majd ki, és az hogyan hat majd az inflációra. Megjegyezte ugyanakkor: „miután jobban ismerjük az oroszokat”, Magyarország hosszútávú gázszállítási szerződéseket kötött Oroszoroszággal, és ennek mértékét meg is emelik.
Orbán Viktor a „négy stop” – rezsistop, üzemanyagárstop, kamatstop, élelmiszerárstop – politikáját úgy értékelte: válság idején nincs normatív gazdaságpolitika, ezért be kellett avatkozni, azonban reményét fejezte ki, hogy rezsicsökkentés politikáján kívül a másik három intézkedést, az inflációs helyzet javulásával, ki tudják vezetni a gazdaságszabályozó eszközök közül.
„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem ment el a józan eszünk, és eszünk ágában sincs visszaállítani az árhivatalt.” – fogalmazott.
A kormányfő előadásában arról is beszélt: öt gazdasági csapdahelyzet elkerülését tartja szükségesnek a következő tíz évben ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeres legyen.
Úgy fogalmazott: „a gépház működik, a kassza csörög”, „mindenkinek van munkája”, tehát nem szükséges pályát módosítani. Szerinte azonban a jövőben öt olyan csapdahelyzet állhat elő a magyar gazdaság számára, amelyekbe „beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket”.
Az első ilyennek a magas külföldi tulajdon csapdáját nevezte, a másodiknak pedig azt, hogy az exportáló nagyvállalatoknak domináns szerepe van és nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kis- és középvállalkozó az exportáló cégek között.
A miniszterelnök úgy látja: a harmadik csapda a negatív profit egyenleg csapdája, a negyedik a dualitásé, az ötödik pedig a vidék lemaradása.
Kifejtette: 2010 és 2020 között látványos magyar tulajdoni arányjavulás történt az energetikában, a bankszektorban és a médiában, azonban a biztosító szektorban, a távközlési iparágban, az építőanyag iparban és az élelmiszer kiskereskedelemben „csehül állunk”. Hangsúlyozta: külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek, nincs teljes foglalkoztatás és új technológiák, tehát nem lehet külföldi beruházásellenes politikát folytatni, ugyanakkor a magyar tulajdont erősíteni kell.
Kitért arra: míg 2010-ben kétezer, addig most 12 ezer exportképes hazai cég van, azonban az exportárbevétel 80 százalékát külföldi tulajdonú cégek produkálják, és csak 20 százalékát magyarok. Ezért az a cél, hogy a hazai cégek hozzájárulása az exporthoz 30 százalékra nőjön. Úgy látja, kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok is: a Balkán és Kína, azért ezeket a területeket kell megcélozni.
A negatív profit egyenleg csapdájáról szólva kitért arra: számos hazai vállalat terjeszkedik, azonban régiós összehasonlításban nem állunk jól. „Kifektetés, kifektetés, kifektetés, tehát mozgósítani kell eszközeinket, a tudásunkat, a képességeinket”, hogy azokon a területeken, ahol vannak profitot termelni képes magyar cégek, amelyek meg tudják vetni a lábukat, az történjen meg – magyarázta.
A negyedik csapdaként említett dualitásról azt mondta: termelékenyebbek a külföldi cégek Magyarországon, mint a magyarok. Ugyanakkor a tendencia biztató, mert a hazai cégek termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké, tehát a dualitás csökken – mutatott rá.
Úgy vélte, digitalizációra és automatizálásra van szükség a hazai cégeknél, fejlett digitális megoldásokat kell alkalmazniuk a magyar cégeknek is, és „készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk ehhez”. Hasonlóképpen meg kell emelni a K+F kiadásokat.
A kormányfő az ötödik csapdának nevezte a vidék lemaradását. Az elmúlt években folyamatosan fejlesztették Budapestet, mert egy olyan ország, mint Magyarország, „nem tud ott lenni a térképen, ha nincs egy olyan települése, ami világszenzáció” – fogalmazott.
Közölte: az előttünk álló két évben háromszor több pénzt szeretnének elkölteni vidékfejlesztésre, mint korábban. A vidékfejlesztésnek fontos része a városok fejlesztése, 50 milliárd forintot fordítottak és fordítanak minden évben erre a célra – mondta.
Úgy látja, emellett a falu is érték, mert az, hogy a falun ugyanolyan színvonalú életet lehessen élni, mint egy városban, Magyarország identitásához tartozik, és nem érdeke Magyarországnak az, hogy föladjon egy olyan fantasztikus civilizációs örökséget, mint a falurendszer. 2021-ben 190 milliárd forintot fordítottak falufejlesztésre, idén 93 milliárdot fognak – fűzte hozzá.
Orbán Viktor szerint ezeket a csapdahelyzeteket úgy lehet elkerülni, hogy pénzügyi források kellenek, ami azt jelenti, hogy az államnak továbbra is segítenie kell. „Pénz kell, adócsökkentés, beruházás-támogatás, tőke-, hitel- és garanciatámogatás, állami eszközök segítségével” – sorolta.
Megjegyezte: a 2021-es költségvetésben a gazdasági újranyitási akciótervben a GDP 12 százalékát fordították ilyen célra, fejlesztésekre, az idén pedig 15 százalékot szándékoznak.
A miniszterelnök az uniós pénzekről elmondta: az országnak negatív profitegyenlege van, és a negatív profitegyenlegünk 77 százalékát kompenzálják az Európa Unióból érkező pénzek, ezért helyes, ha „kellő öntudattal és kuruc nyelven beszélünk a külföldi befektetőkkel és az európai uniós bürokratákkal, nem pedig labanc nyelven, ugyanis ők tartoznak nekünk, és nem mi nekik”.
A helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban kijelentette: Magyarország politikai okokból, a gyermekvédelmi törvény miatt nem kapta meg a pénzt, azonban az uniós álláspont erkölcsileg és jogilag is teljesen alaptalan.
Úgy értékelt: ebben a csatában, amiben bírósági ítélet is született, Magyarország nem vesztésben, hanem nyerésben van. Szerinte a bírói ítélet azt jelzi, hogy „nem mi vesztettünk, hanem az ellenfeleink”. Kifejtette: bár a bíróság kimondta, hogy a közös EU-s pénzt össze lehet kötni politikai szempontokkal, azonban indoklásában azt is kimondta, hogy semmilyen általános kapcsolat nem lehet jogállami dolgok és pénz között.
Itt vesztettek az ellenfeleink – mutatott rá a kormányfő, aki szerint konkrét ügyekről lehet csak szó, azaz „olyan nincs, hogy azt mondják, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, nem adunk pénzt”.
Ugyanakkor hangsúlyozta: „attól, hogy igazunk van, még pénzünk nincs”, ezért a nemzeti költségvetésből előlegezik meg ezeket a forrásokat, de úgy számolnak, hogy az év végéig ez a pénz egészben vagy részben mindenképpen meg fog érkezni, így a megelőlegezés miatt megnövekedett hiány vissza fog billenni.
Orbán Viktor az adócsökkentésről szólva kiemelte: a magyar a világ 13. legversenyképesebb adórendszere, a társasági adónál a világ hatodik legversenyképesebbje, személyi jövedelemadónál a kilencedik legversenyképesebbje. Úgy fogalmazott: „ez a zsanér”, amin forog a magyar gazdaság, és ha a zsanér kiesik, „leesik az ajtó”.
Szerinte ezért minden erővel arra kell törekedni, hogy ezt az adórendszert megvédjék, mert ha az adórendszert szétszedik, abban a pillanatban a gazdaság versenyképessége drámaian fog romlani.
Kitért arra is: az adócentralizáció mértéke, historikus összevetésben, soha nem volt még ilyen alacsony szinten, ez a GDP-nek a 35 százaléka, az adóék pedig 12 százalékkal csökkent az elmúlt években, 53,1 százalékról 41,2-re.
Arra figyelmeztetett: a bérszínvonalat oda lehet fölemelni, ahova a munkaadók és a munkavállalók együtt vállalják, hogy fölemelik, a munkanélküliség növelése nélkül, és ezt a kormány, ahogyan eddig, ezután is elő fogja segíteni. Jelezte: a 25 év alattiaknak nem kell adót fizetniük, a két- és többgyerekesek adóéke is jobb, mint az uniós átlag, de a nem gyerekes, átlagbérrel rendelkezők adóéke magasabb, mint az EU-ban, ezért ezt csökkenteni kell majd.
A miniszterelnök a tudásközpontokkal és a vállalkozásokkal kapcsolatban arról beszélt: nem jó, ha az elmélet és a gyakorlat külön van, ezeket össze kell hozni. Felhívta a figyelmet arra: az egyetemi modellváltás során 2700 milliárd forintot fektetnek az oktatásba, de ez valójában gazdaságfejlesztési pénz is lesz. A magyar egyetemeknek úgy kell kinézniük, ahogy Nyugat-Európában a versenyképes egyetemek kinéznek – hangsúlyozta.
Orbán Viktor felidézte: a kormány 2010 után megállapodást kötött a kereskedelmi és iparkamarával, annak minden egyes pontját végrehajtották, ezért lehetséges, hogy ma 4,7 millióan dolgoznak.
Hangsúlyozta: a kamara „mérget vehet” arra, hogy ha újabb megállapodást köt a kormánnyal, akkor az is „be lesz tartva”. „Eddig is így volt, és ezután is így lesz” – jelentette ki.
Orbán Viktor úgy látja: a kamarával kötött megállapodás elősegíti azt a nagy nemzetstratégiai célt, hogy a gazdasági növekedés minden évben haladja meg 2-3 százalékkal az európai uniós mértéket.
„Ha a következő tíz évben be tudjuk tartani ezt a megállapodást, akkor 2030-ra el is érjük az Európai Unió fejlettségének az átlagát. Lesz védelmi képességünk, lesznek komoly egyetemeink, lesz technológiai előnyünk a térségben másokkal összevetve, és ezeket egy jó politikai vezetéssel össze is tudjuk kombinálni úgy, hogy ebből magyar nemzeti versenyelőny kerekedjen, nemcsak a régióban, hanem még azon kívül is” – fogalmazott Orbán Viktor.