A kormányfő úgy fogalmazott: „kivonulni nem lehet, ennek az országnak vagyunk a polgárai, ha nem veszünk részt a döntésben, bejelentjük, hogy elfogadjuk a többiek részvételével született döntést”.
Orbán Viktor szerint van jelentősége, de inkább érzelmi jelentősége van annak, hogy érvényes lesz-e a népszavazás.
Hozzátette: az ember szeret olyan közösséghez tartozni, amelynek tagjai tudják, mi fontos és mi nem, és amikor fontos ügyről van szó, képesek egyszerre mozdulni. De politikai értelemben a részvételnek nincs jelentősége – jegyezte meg.
A kormányfő azt mondta, a részvétel a magyar nemzet állapotáról és minőségéről is szól, hogy valóban egy közösséget alkotnak a magyarok, „vagy csak össze vagyunk hajigálva”.
A migránsválság megoldásáról közölte, a segítséget kellene küldeni, nem pedig a bajt behozni az EU-ba. Ezért a jó segítés az, ha nem elvonják az erőforrásokat, embereket a világ nehéz sorsú térségeiből, hanem a jó képességű embereket is segítik ottmaradni és szerepet vállalnak ezeknek az országoknak a fejlődésében – hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint a népszavazás nem valaminek a vége lesz, hanem valaminek a kezdete: ha megvan az eredménye, akkor „hamuba sült pogácsát tesz a tarisznyájába” és elindul Brüsszelbe.
Elmondta, az uniós vezetőkkel azt beszéli meg, mi lesz azzal a brüsszeli döntéssel, hogy ha sok migráns érkezik a kontinensre, akkor felső korlát nélkül, kötelező erővel szétosztják őket a tagállamok között. Magyarországnak meg kell változtatni ezt a szabályt – tette hozzá.
Ha a magyar nép egyértelművé tette mit akar, vagy mit nem akar, akkor ennek érvényt kell szerezni Brüsszelben – közölte a miniszterelnök.
A magyar népszavazás nem azért fontos, mert sok ember mondott valamit, hanem azért, mert egy demokráciában, ha az emberek mondanak valamit annak súlya van, nem lehet figyelmen kívül hagyni – fejtette ki, rámutatva arra, hogy az EU demokratikus közösségnek tartja magát.
Orbán Viktor beszélt arról is, az európai demokrácia egyik legcsúnyább történetének, erőszaktételnek tartja, hogy az Európai Unióban négy tagállamot – Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát és Romániát – átverve született döntés a kötelező kvótáról.
Kitért arra is, hogy a kormány már tárgyal arról, hogy önkéntes alapon szerveződő területvédelmi egységeket állítson fel.