A kormányfő kiemelte: „okosabbak vagyunk, mint voltunk”, mert van tapasztalat. „Márciusban csak néztünk ki a fejünkből, hogy mifajta vírus ez, honnan jött (…). Most már azért sok hónapnyi tapasztalat is van a hátunk mögött, meg van egy nemzeti konzultációnk is” – mondta, hangsúlyozva: a védekezés sikere azon is múlik, hogy az emberek támogatják-e az intézkedéseket.
Közölte: 1,7-1,8 millió ember küldte vissza a konzultációs kérdőívet. „1,8 millió ember leül a konyhában az asszonnyal, vagy az emberrel, vagy a gyerekkel, maguk elé húzzák a kormány kérdőívét, és nem elküldik a fenébe, hanem azt mondják, nézzük, mégis miről van szó” – fogalmazott, hozzáfűzve: ez nagy erőt ad az országnak és a kormánynak is.
A miniszterelnök három feladatot jelölt ki: az életek mentését – a legfenyegetettebbek, az idősek védelmét -, az iskolák működtetéséhez szükséges feltételek megteremtését és a gazdaság felpörgetését, mert „ha megint le kell állni a gazdasággal, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni mindannyian”.
Orbán Viktor egyúttal arra kérte a fiatalokat, tartsák be a szabályokat, mert a szülők, nagyszülők élete elsősorban az ő kezükben van, és ha fegyelmezetlenek, az idősebbek fejére hoznak nagy bajt.
Arról is beszélt, hogy Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Pintér Sándor belügyminiszternek „hálával tartozunk mindannyian”, mert a járvány első hulláma felett aratott győzelem után nem tették ölbe a kezüket, hanem azonnal a második hullámra való felkészülést szorgalmazták, és egész nyáron ezzel foglalkoztak.
A kórházi kapacitásokról a kormányfő azt mondta: a magyar egészségügy tavasszal átment egy olyan gyakorlaton, hogy ma „pontosan tudjuk, az elképzelhető legrosszabb helyzetben is mit kell tenni”. Kis túlzással „név szerint ismerjük a lélegeztetőkészülékeket”, és most már saját gyártási kapacitása is van az országnak, a vakcinán kívül – amelyre úgy látja, még várni kell – mindent tudunk gyártani – tette hozzá.
A miniszterelnök a tesztelés kérdésére is kitért, és azt közölte: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokollja szerint haladnak, és a tesztelést – ahogyan eddig – ezután is a nemzetközi sztenderdek szerint folytatják.
Kiemelte, egész Európában Magyarország védekezett a legsikeresebben, ezért óvatosnak kell lenni egy esetleges változtatásnál, nehogy rosszabb helyzetet idézzenek elő, mint amit eddig sikerült elérni.
Magyarország a védekezés sikerét emberéletekben méri – folytatta -, és „ott az első csatát megnyertük”. A hasonló lélekszámú Svédországban tízszer annyian haltak meg, mint itt – jegyezte meg Orbán Viktor, aki ezért arra figyelmeztetett: Magyarországon nagyon kell vigyázni arra, hogy a kialakult és az eddig bevált kompakt védelmi rendszer melyik elemén változtatnak, nehogy épp ellenkező legyen a hatás.
Azzal kapcsolatban, hogy a bevezetett utazási korlátozások miatt az EU arra figyelmeztetette Magyarországot, „nem diszkriminálhatja” az EU-tagállamok polgárait, a kormányfő úgy reagált: a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük, hogy a V4-ek között mély járványügyi együttműködés alakult ki, és Magyarország meglehetős biztonságban van a másik három visegrádi országban zajló védekezés felől. Ausztriával is sok az egyeztetés, de „azzal még várnék” – tette hozzá.
A határzárat úgy kommentálta: a vírus már Magyarországon belül van, az itteni terjedését lassítani, fékezni kell, de az utánpótlásvonalakat is el kell vágni, ezért vezettek be utazási korlátozásokat, amelyben vannak ugyanakkor kivételek is. Jelezte egyúttal, hogy pénteken is kormányülést tartanak, és ezen a részleteket tovább finomítják, hogy minél inkább elérjék „a lehető legnagyobb szabadságot az összes fontos, szükséges korlátozás mellett”.
A határzárat érő EU-s kritikákra Orbán Viktor egyébként úgy válaszolt: mondhatnak most, amit akarnak, de „majd néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi”, mert nem fogják tudni féken tartani a járványt ők sem, ha a határoknál nem vezetnek be új gyakorlatot. Így arra számít, követni fogják a magyar példát, és akkor az egész ügy lekerül majd a napirendről.
A tanévkezdésről szólva arról beszélt: tavasszal azért hoztak általános szabályt minden iskolára, mert egy ismeretlen ellenféllel álltak szemben, most viszont nem kell ilyet alkalmazni, nem mindenhol jelenik meg ugyanis a vírus. Ha viszont egy iskolában olyan erőteljes a fertőzés mértéke, hogy jobb átállni a digitális oktatásra, ott ezt megteszik. De ebből nem következik, hogy egy olyan kistelepülésen is így kellene tenni, ahol még sosem láttak koronavírusos gyermeket – közölte.
A hátrányos helyzetű térségek tanárainak egyszeri, 500 ezer forintos juttatásáról Orbán Viktor elmondta: őt is meglepte a döntés, mert Kásler Miklós miniszter saját hatáskörben hozta meg, de gratulál neki, mert jó döntés volt. Régi vita, hogy a leszakadó kistelepülések orvosainak, tanárainak munkája nem ugyanaz a kihívás, mint az V. kerületben, és már 30 éve is látni lehetett, hogy állami intézkedés nélkül ezeket a munkahelyeket nem fogják elkapkodni – fejtette ki, hozzátéve: már akkor felmerült, hogy legyen például egy speciális kvóta, de azóta sem született döntés a kérdésben. A mostani megoldás nem rendszerszintű, ezért vissza kell rá térni a következő hónapokban – mondta.
Végül a hét elején tartott bledi konferenciáról szólva a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban nagy változás megy végbe, ami arról szól, hol lesz a helye a Nyugatnak, Európának, azon belül Közép-Európának. Ő ezzel összefüggésben – látva a lengyel gazdaság eredményeit – arra számít, 10 év múlva Lengyelország lesz Európa új Németországa.
