Kiemelte, ha lesz egyszer európai hadsereg, akkor a mostani találkozót írják majd be kiindulópontként a történelemkönyvekbe.
Fontosnak nevezte az EU védelmi dimenziójának megerősítését, hogy a kontinens gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá lehessen támasztani, illetve azt, hogy összhangot és ésszerű elrendezést hozzanak létre a hadi beszerzések területén, a kiegyensúlyozottság elvét figyelembe véve.
Orbán Viktor arról számolt be, hogy a találkozót ezúttal is a migráció napirendi pontja uralta, azonban a résztvevők most nem a nézetkülönbségekre helyezték a hangsúlyt, hanem az együttműködésre. Mint mondta, a korábbiakkal ellentétben nem azokról a kérdésekről beszéltek, amelyekről szinte kizárt az egyetértés, például hogy „mit csináljunk az oktalanul beengedett migránsokkal”.
Ennek kapcsán Orbán Viktor aláhúzta, egyes tagállamokkal ellentétben Magyarország nem „szolidaritási-technikai”, hanem „identitási” kérdésnek tekinti az unió területén tartózkodó menedékkérők elosztását. Leszögezte: lehetetlen, hogy bárki más határozza meg, kikkel élünk együtt, és ezáltal Magyarország identitását.
„Nem rejtjük véka alá, hogy eszünk ágában sincs megváltoztatni az identitásunkat. Megértjük, hogy számos országban ez már megváltozott, (…) de nekünk jogunk van nem követni őket” – mondta. „Készen állunk helyben segíteni, kerítést építünk és megvédjük az Európai Unió belső területeit, sok mindenre hajlandóak vagyunk, de az identitásunk megváltoztatására nem” – jelentette ki.
Az uniós menekültügyi kvóták elleni magyar és szlovák kereset ügyében várható ítéletről szólva a miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy a kormányt a számára esetleg kedvezőtlen döntés sem kényszerítheti arra, hogy feladja az álláspontját. „Megtaláljuk a módját, hogy elérjük a célunkat” – vélekedett.
Orbán Viktor elmondta, hogy az ülésen főként a migrációs válság külső összefüggéseire fókuszáltak. Egyetértés volt arról, hogy meg kell védeni az EU külső határait, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, és hogy együtt kell működni a kibocsátó- és tranzitországokkal.
Kérdésre válaszolva a kormányfő úgy fogalmazott, hogy „férfiasan” kezdődött a barátságuk Emmanuel Macron új francia elnökkel, akivel abban egyeztek meg, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet kell, hogy legyen. Macron korábban bírálta azokat a közép-európai országokat, köztük burkoltan Magyarországot, melyek nem tartják be az uniós szabályokat. Orbán Viktor erre reagálva csütörtökön közölte: az új államfő „belépője nem túl biztató, (…) „ez itt nem szokás, de majd ő is kiismeri magát”.
Pénteken a miniszterelnök elmondta, hogy a visegrádi országok vezetői és Macron közötti délelőtti találkozón kijelölték azokat a kérdéseket, amelyek terén pragmatikus együttműködést lehet kialakítani a felek között.
Hozzátette, a francia elnök világossá tette, hogy kívánatosnak tartja az unió hatékonyságának növelését, amiért mindent meg fog tenni. Orbán Viktor ennek kapcsán valószínűnek nevezte, hogy az őszi német választások után komoly reformtörekvésekre kell majd számítani az EU-ban.
A miniszterelnököt megkérdezték a kiküldött munkavállalók jogi státusát övező vitáról is, amire azt válaszolta, hogy a távolság az álláspontok között nem áthidalhatatlan. Közölte: ez is szóba került Macronnal, akivel arra jutottak, hogy ha a következő hónapokban a szakértőik keményen dolgoznak, akkor megállapodásra is lehet jutni.
„Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók érdekeit megvédje” – mondta.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a sajtótájékoztató végén arról számolt be, hogy a kormányfő is részt vesz Aleksandar Vucic szerb elnök hivatalos beiktatási ceremóniáján péntek este Belgrádban.
