A miniszterelnök a pódiumbeszélgetésen kifejtette: arra számít, hogy az európai fejlődés súlypontja a kontinens nyugati részéről a közepére fog kerülni.
Ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy tőlünk nyugatra mindenhol jelentősen változik az etnikai, társadalmi összetétel, ami szerinte hátrányos, „mi ettől megvédjük magunkat, és ez a mi oldalunkon nagyon nagy előny”.
Másrészt a V4-ek országainak továbbra is erős kulturális talapzata van, amelynek lényege, hogy bár modern társadalmak, de megmaradnak a keresztény fundamentumoknál – mondta.
Emellett – folytatta a kormányfő – Közép-Európában töretlen a hit a családokban, ami a gazdasági fejlődésnek is óriási versenyelőnye.
Azzal is érvelt a térség mellett, hogy Közép-Európában nem azokat becsülik, akik ügyeskednek, hanem azokat, akik letesznek valamit az asztalra. Ezért itt nem fog kiépülni egy segélyalapú társadalmi rendszer, ehelyett egy munkaalapú épül ki, ami szintén nagy előny – fogalmazott.
Úgy összegzett: „ha Európában van jövő, akkor az elsősorban Közép-Európában van”. Szerinte ugyanis a nyugatiak olyan „hátizsákokkal” indulnak a versenyfutásba, amelyekkel nehéz lesz boldogulni.
A miniszterelnök arra számít, hogy 8-10 év múlva úgy fognak beszélni a V4-ekről mint Európa legerősebb gazdasági motorjáról.
A visegrádi együttműködést méltatva azt is mondta: hiszi, hogy a visegrádi tagállamok meg tudják újítani az európai demokráciát és az egész Európai Uniót.
Orbán Viktor Magyarországra kitérve kifejtette azt is: bár az ország kijött a pénzügyi válságból, de a gazdasági növekedés 3 százalékos sávban van, ami a közepesen fejlett országok csapdája. A kérdés az – magyarázta -, hogyan lehet erről a szintről felugrani az 5 százalékos bővülési sávba.
Innovációra, teljesen más gazdasági gondolkodásmódra van szükség – szorgalmazta a kormányfő, majd megjegyezte, hogy ennek jegyében Magyarországon az innovációra szánt forrásokat kivették a minisztériumi struktúrából, áttették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba, és így egy bátrabb fejlesztéspolitikát folytatnak.
„Jó reményeink vannak, hogy ennek eredményeképpen a 3 százalékos növekedési sávból fel tudunk menni az 5 százalékra” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte: „ha nem leszünk innovatívabbak, mint a nyugat-európai országok, akkor (…) maradunk közepesen fejlettek”, ami persze még mindig sokkal jobb, mint a KGST-hez tartozni és szovjet megszállás alatt élni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ő a 2008-as pénzügyi válságot – ellentétben az európai vezetők egy tekintélyes részével – egy strukturális válságnak tartja, amely versenyképesség-vesztéssel járt. A versenyképesség visszaszerzéséhez szerinte meg kell újítani a politikát, nem lehet ugyanazokat a válaszokat adni, mint korábban. Magyarország ezért a korábbiakhoz képest egy teljesen más útvonalon indult el – mondta.
