A kormányfő Helmut Kohlnál tett látogatásáról elmondta, hogy régóta barátok a volt német kancellárral, akit a magyarok nagyra becsülnek. Amikor azonban két politikus találkozik, politikáról is szó esik – tette hozzá, kiemelve: a német belpolitikába nem akar beleszólni.
Arra a kérdésre, világos-e számára, hogy találkozóját Helmut Kohllal a jelenlegi kancellár, Angela Merkel elleni sértésként értékelik, azt mondta: mindenkivel szívesen beszélget, és Helmut Kohl „mindannyiunk fölött áll”, egy hölgyhöz pedig nem illik meghívás nélkül beállítani.
Arra a kérdésre, naivnak tarja-e Angela Merkel híres mondatát, hogy Németország megoldja az ügyet („Wir schaffen das”) Orbán Viktor azt mondta: a kancellár úgy gondolta, döntése jó Németországnak, amit „én elfogadok”, de „nem törvényszerűen jó Magyarországnak, ami jó Németországnak”.
Hozzátette: Helmut Kohl szerint Európában közösen kell meghozni a döntéseket, „és ez így van jól”, mert csak a közös döntések következményeit lehet megosztani egymás között.
Az EU ki van szolgáltatva Törökországnak
Az EU kiszolgáltatott Törökországnak, és „az ilyesmi sosem jó”, az EU biztonsága nem kerülhet egy EU-n kívüli hatalom kezébe – közölte. Hozzátette: azzal a feltétellel fogadta el az EU-Törökország menekültügyi megállapodást, hogy létrehoznak egy határvédelmi rendszert. „Egy kontinensnek meg kell tudnia védeni magát” – hangsúlyozta.
A kiszolgáltatottságnál elsősorban a pénzre gondol – emelte ki. Az uniós tagok rövidesen kifizetnek 3, aztán újabb 3 milliárd eurót Törökországnak, és nem látni, hogy mikor lesz ennek vége. Júniusban pedig újabb problémával is szembesül Európa, mert a törökök ragaszkodnak majd a vízummentességhez. Ez azért gond, mert Törökország átengedi a menekülteket Európába, ha nem kapja meg a vízummentességet – vélekedett. Európának meg kell védenie magát ettől a rohamtól – hangsúlyozta a kormányfő.
Nem volt fair Magyarország támadása
Orbán Viktor hangsúlyozta: „nem is volt fair Magyarország támadása csak azért, mert szigorú ellenőrzéssel védtük az uniós külső határt. Ezért inkább elismerést érdemeltünk volna”.
A külső határok védelméről szóló brüsszeli terv a tagállamok jóindulatára alapoz és „elvéti a célt”, mert a menekültügyi rendszert próbálja reformálni. „Ez hiba” – jelentette ki. Szerinte a reform középpontjába a külső határok védelmét kell állítani, különben „nem tudjuk megoldani a migrációs kérdést”.
„Schengen halott, ha nem működik a külső határok védelme” – húzta alá a miniszterelnök.
A Schengen 2.0 című tervét ismertetve a többi között elmondta: ki kell zárni az övezetből a külső határ védelmére képtelen és a társországok segítségét elutasító tagállamokat, a menekültek státusáról pedig az EU-n kívüli, de az EU által fenntartott táborokban kell dönteni. „Ha ezt így csináljuk, akkor nem lesz szükség menekültek elosztására” – emelte ki.
Ha a menekültek Európában kapnak segítséget, akkor el is jönnek Európába. Egy szíriainak több biztonságos országon kell átkelnie, hogy eljusson Németországba. „Ez már nem is menekülés, hanem utazás” – mondta.
A menekültek befogadásáról a nemzeti parlamenteknek kell döntenie, Magyarország pedig nem bevándorlással, hanem „a jövőbe mutató családpolitikával” kívánja megoldani demográfiai és munkaerőpiaci gondjait – tette hozzá.
Európa változó, mozgásban lévő képződmény, „olyan, mint egy cápa: ha megáll, meghal”. Azonban úgy tűnik, mintha csak az uniós intézményekből állna, amelyeket a tagállamoknak követniük kell. Ez abszurd – jelentette ki, hangsúlyozva: nem Berlinnel, hanem Brüsszellel van vitája, és nem Angela Merkellel, hanem az uniós intézmények képviselőivel.
Hozzátette: Magyarország Európa része, mint ahogy ő is az, és ezért kilépés helyett inkább javaslatokat tesz az EU helyzetének javítására. Mint mondta, a magyarok számára a „brit út” nem jön számításba.
Az illiberális államról szóló elgondolásról elmondta: sikeresek a Nyugattal versengő rendszerek, de Európa ezt tagadja, mert sérti az önérzetét. Botorság lenne nem tudomást venni a valóságról, de „nem gondolom, hogy föl lehetne építeni Németországban egy orosz vagy kínai rendszert”, és ezt Magyarországon sem lehetne megtenni – mondta.
Kifejtette, Európában olyan rendszer épült, amelyben minden demokratának liberálisnak kell lennie. Korábban voltak kereszténydemokraták, „egykor még szociáldemokraták is”, de most már mindenkinek liberálisként kell meghatároznia magát, ami ahhoz az abszurd helyzethez vezetett, hogy „nem vagy demokrata, ha nem vagy liberális”. Ezért bizonyos kérdéseket vagy véleményeket nem lehet kifejteni, így „a liberalizmus ma a szabad vita ellensége”, és kitaszítják a demokraták köréből, akik nem marad a „mainstream” diskurzusban – hangsúlyozta.
Orbán Viktor elmondta: számára a hatalom felelősséget jelent, és a „régi vágású” politikusok közé tartozik. A modern politikában szokás egy elvesztett választás után átnyergelni a gazdaságra, de „én nem tartozom ebbe az iskolába” – mondta.
„Fiatal éveim óta politikával foglalkozom, és így teszek majd nyugdíjasként is”, vagyis „a következő 15-20 évben a politikában maradok, hol az első, hol a harmadik vonalban”, arról pedig a választók döntenek, hogy pontosan hol – ismertette a kormányfő.
Kijelentette: Németország Európa legerősebb országa, és Európa csak erős Németországgal boldogulhat, Angela Merkel pedig Németország ereje révén akkora politikai súllyal rendelkezik, hogy nem is tudna meggyengülni. Olyan, mint egy kamionsofőr, „nem tud úgy tenni, mintha egy VW Golfban ülne”. Az európai egy jó konstrukció, hiszen Németország más országok veszélyeztetése nélkül lehet erős – mondta Orbán Viktor.