- miniszterelnok.hu - https://2015-2022.miniszterelnok.hu/az-improvizacio/ -

Az improvizáció

A MOM Kulturális Központ szervezésében második alkalommal megrendezett Cziffra György fesztivál egyik érdekes színfoltja volt az az improvizációs koncertműsor, amelyen Lévai Anikó is ott járt, s amelyen Freund Tamás az improvizáció mechanizmusát és annak okait tárta fel, majd Balázs János zongora- és Lajkó Félix hegedűművész improvizációit hallgathatta meg a közönség.

A Széchenyi-díjas Freund Tamás agykutató „Agyhullámok – Memória – Kreativitás” címmel régóta tart előadásokat a laikus közönség számára az alkotásról, a kreativitásról, a művészet és tudomány kapcsolódásáról. Arról, hogy a neurobiológia eredményei alapján hogyan lehet ma interpretálni a tanulás és memóriafolyamatok mibenlétét, és azokat hogyan lehet társítani a belső világunk impulzusaival, vagyis az érzelmeinkkel és motivációinkkal.

Minél hatásosabb a belső világunk hozzárendelése, annál jobban elraktározzuk a memórianyomokat, és annál könnyebben elő hívhatjuk őket, annál könnyebben társíthatók ezek más egyéb memórianyomokkal, szélesedik az asszociációs képesség és végül ez vezet a megnövekedett kreativitáshoz. A kreativitás pedig részben improvizáció, hiszen az alkotói tevékenység valami újnak a megszületése a régen elraktározott információk alapján. Ha valaki akár zenében, akár képzőművészeti alkotásban megpróbál bármilyen újat és eredetit alkotni, akkor azokat az idegsejti hálózati mechanizmusokra alapoz, amelyeket a neurobiológia részben már feltárt, köztük Freund Tamás és kutatócsoportja. A Cziffra György Fesztivált elindító MOM Kulturális Központ szervezői ezért kérték fel a professzort arra, hogy a koncerttel egybekötve beszéljen az improvizáció mechanizmusáról, annak alapjáról.

[1]

Balázs János és Lajkó Félix pár évvel ezelőtt több magyar szólistával egyetemben egy kínai turnén vett részt. Amikor a próbán Lajkó Félix melegítette az ujjait a vonókon és Balázs János a zongora billentyűzetén egyszer csak azt vették észre, mintha egymás taktusait próbálnák másolni, egymás frazírjait másképpen újra játszani, majd rádöbbentek, hogy ők ketten épp együtt improvizálnak. A két művész azóta rendszeresen tart közös, improvizációs előadásokat, és már a tavalyi Cziffra Fesztiválon is szerepeltek.

Freund Tamás szerint kettejük közös zenéléséhez mindkét művész részéről olyan kreatív, eredeti agy szükséges, amely lehetővé teszi, hogy képesek legyenek pillanatokon belül alkalmazkodni egymáshoz. Az egyik zenész bármelynemű hangulatváltása tizedmásodperc alatt át kell ragadjon a másikra, amelyhez hihetetlenül érzékeny „antennák”, nagyon kifinomult érzékszervek szükségesek. Nem csak fülek és szemek, hanem valami ennél is több.

Az agykutató igen tartalmas előadását követően páratlan élményben volt része azoknak, akik hallhatták a két művész közös játékát. Azt, ahol nem voltak zenei határok, nem volt előre megírt hangjegyek és előre megbeszélt dallamok, hanem csak a lélek muzsikált, amelyet úgy hívnak: improvizáció. Ahogy Freund Tamás mondta: „Eredeti gondolatok ébresztése, lelki gazdagság, örömszerzés, gyönyörködtetés, katarzis – mindezek ma is a művészetek legfontosabb feladatai közé tartoznak.”