A kormányfő értékelése szerint vannak olyan döntések, amelyeket meg lehet változtatni, de a bevándorlás kérdése olyan ügy, amelyben ha hibázunk, többet nem tudjuk kijavítani. Erről szól a nyugat-európai országok mókuskerékszerűen ismétlődő sok belső vitája és feszültsége – tette hozzá.
Azt mondta: az emberek megértették ezt a helyzetet, tudják, hogy az ország jövőjéről van szó. Megjegyezte: ettől még pártvélemények vannak, a baloldal általában bevándorláspárti, a jobboldal pedig úgy szeretné megőrizni az országot, amilyen. Szerinte azok, akik nem vesznek részt a vasárnapi népszavazáson, rábízzák a döntést a többiekre.
Orbán Viktor azt is jelezte: a referendum eredményével a háta mögött kész arra, hogy jövő héten Brüsszelbe utazzon és tárgyaljon az unióval a kvótákról. Az EU-ra a demokráciák közösségeként hivatkozott, kifejtve: ha egy nemzet ellenez egy szabályozást, akkor azt nem lehet ráerőltetni. „Ennek szeretnék érvényt szerezni” – fogalmazott.
A kormányfő helytelenítette, hogy az EU nem tisztázta az elején, hogy miként segítsen a bajba jutott embereken. Jó néhány tagállam pedig meghívta őket saját országába, majd amikor rájött, hogy ebből baj lesz, akkor azt gondolta, kiválogatja azokat, akikre szüksége van, a többieket pedig szétosztja – mondta. Hozzátette: a legveszélyesebbnek azt tartja, hogy nem mondtak ki egy felső határt.
Orbán Viktor ezt szembeállította a magyar állásponttal, amely oda vinné a segítséget, ahol arra valóban szükség van, a kezdetektől a határvédelmet képviseli, továbbá rögzíti hogy „nekünk magyaroknak kell eldönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem”.
„Mi nem akarjuk, hogy a közbiztonság romoljon, nem akarunk terrorfenyegetettséget, nem akarjuk megváltoztatni az életünket, nem akarjuk más alapokra helyezni a családi viszonyainkat, a nőkről való gondolkodásunkat, a sajtó- és vallásszabadságról kialakított eszméinket” – sorolta.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy azok az országok, amelyek beengedték a migránsokat, szét is terítették őket, minden falunak, városnak adtak belőle. Ez itt is érvényesülne, ha Magyarországra rákényszerítenék a befogadást, ezért a népszavazás nemcsak egy országos ügyről szól, hanem minden település életéről – emelte ki.
A párizsi merényletek egyik lebonyolítója, Salah Abdeslam magyarországi tartózkodását firtató kérdésre a kormányfő azt felelte: minél több a migráns, annál nagyobb a terror kockázata.
A miniszterelnököt megkérdezték Európa jövőjéről is. Kifejtette: nem tudhatja, hogy a kontinens milyen formában szervezi majd az életét, de olyan Európát, benne olyan Magyarországot akar, ahol az élet derűs, biztonságos és jómódú. „Ma az európai élet ilyen, ha nem rontjuk el, akkor ilyen is maradhat” – összegzett.