Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: néhány európai uniós ország – leginkább az alapítók – le akarja választani magáról a közép-európai országokat, amerről a migránsok érkeztek az EU-ba. „Úgy akarnak védekezni – szerintem egyébként a saját rossz migránspolitikájukkal szemben -, hogy visszaállítják a határőrizetet olyan országok között, amelyek nem Európa külső határát jelentik” – fogalmazott.

„Teljesen elfogadhatatlan magyar szempontból bármilyen szerveződés, amely ki akarná lökni a magyarokat a szabad mozgás lehetőségéből, hiszen mi voltunk az egyetlenek a schengeni tagállamok közül, akik valóban megvédték Schengen, tehát a szabad mozgás övezetének külső határát” – hangsúlyozta.

^[1]

Emlékeztetett: a visegrádi együttműködés tagállamai – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia – csütörtökön Prágában megállapodtak, hogy szervezetten lépnek fel saját mozgási szabadságuk megvédése érdekében, és ezért megalapították a Schengen barátai nevű kört. A többi uniós tagállamot pedig arra szólítják fel, hogy csatlakozzanak hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordult a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztása miatt, a miniszterelnök jelezte: e lépés nem szimbolikus, hanem érdemi, „hatályon kívül akarjuk helyeztetni” a bírósággal a kvótákról szóló döntést, amely Magyarország szerint ellentétes az EU-s jogszabályokkal.

„Nem mondhatják meg nekünk Brüsszelben, hogy kikkel éljünk együtt”

Senkinek nem lehet hatalma Brüsszelben arra, hogy ide telepítsen olyan embereket, „akikkel mi nem akarunk együtt élni” – közölte a kormányfő.

A betelepítési kvóta kockázatairól indított kormányzati tájékoztató kampányt azzal magyarázta, hogy a kabinetnek meg kell próbálnia összerendezni a fontos információkat és tájékoztatnia kell az embereket. Szerinte a világ politikai szereplőinek azon kell dolgozniuk, hogy akik elmenekültek otthonról, visszatérhessenek oda. Ezért rendezni kell a szíriai helyzetet, majd mindenkit, aki onnan jött, vissza kell vinni oda, és meg kell kezdeniük annak a világnak az újjáépítését.

Nem koldulhatunk biztonságot

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, „nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

^[2]

Olyan uniós-török megállapodás azonban nem jöhet létre – folytatta -, amely alapján Törökországból százezerszám szállítanának be Európába újabb migránsokat, majd őket kötelező erővel szétosztanák az EU tagállamai között. „Volt ilyen gondolat, ezt a gondolatot meg kellett fékezni, ez szerintem lekerült a napirendről, de a kísérletek újra és újra fellobbannak” – mondta, megjegyezve, hogy most is van olyan európai tanácskozás, amelyen ezt a kérdést próbálják „újrarendezni”.

A miniszterelnök szavai szerint az „egy őrült gondolat”, hogy az európai élet akkor lesz „boldog, fényes, kívánatos”, ha milliószám engednek be migránsokat.

A magyarok bebizonyították: igenis lehetséges demokratikusan megvédeni ezt a kontinenst

Azt, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vett egy Magyarországgal szembeni polgári kezdeményezést, a kormányfő bosszúnak minősítette. Szerinte arról van szó, hogy a „népvándorlás” kezelésének magyar és közép-európai módszere sikeres, és a nyugati országokban élők is inkább ezt támogatják. „És vannak Európában vezetők, üzleti körök, emberi jogi aktivisták, akik dühösek a magyarokra, hogy – szemben az ő ideológiájukkal – bebizonyították: igenis lehetséges demokratikus módon, az európai emberek akaratával egyező módon megvédeni ezt a kontinenst” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország ki fogja védeni ezt a bosszút.

Azt is mondta, hogy „Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont „nemzetek nélkül nincs Európa”.

„Ideje, hogy a liberális korszak helyett ismét demokratikus korszak jöjjön vissza Európába”

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy „nyílik az olló” az európai emberek és a vezetők akarata között, ami egy demokráciaprobléma. „Nem lehet szembemenni az emberekkel” – hangsúlyozta, a liberális helyett pedig egy „ismét demokratikus korszakot” sürgetett Európában.

A rádióinterjúban szóba kerültek a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások is, amelyekről a miniszterelnök megjegyezte: időközben az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött Ázsia tekintélyes térségeivel, és ezek érinteni fogják a Magyarországon termelő cégek nemzetközi versenyképességét is. Most szerinte ezeket az amerikai-ázsiai megállapodásokat kell elemezni.

Végül az oktatásra kitérve a kormányfő arról beszélt, hogy a munkaalapú gazdaságnak a híve, ahogyan annak is, hogy össze kell kapcsolni az oktatást a gazdasággal. A jó minőségű, életszerű oktatás erősíti az ország gazdasági teljesítményét – hangsúlyozta.