„Nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk azt a jogot, hogy kizárólag mi, magyarok mondhassuk meg, kikkel akarunk Magyarországon együtt élni és kikkel nem” – jelentette ki a kormányfő.
Szavai szerint a baj most nem annyira a migránsokkal, hanem sokkal inkább Brüsszellel van, amely „ide akar telepíteni hozzánk olyanokat, akikkel mi meg nem akarunk együtt élni”.
– mondta a miniszterelnök.
Arról is beszélt, hogy míg a baloldal ideológiainak tekinti ezt az ügyet, addig a kormány a mindennapi biztonságot veszélyeztető kérdésnek. „A baloldal elméleti kérdésekkel foglalkozik, mi pedig a konkrétumokkal” – fogalmazott, hozzátéve: szeretné, ha a magyarok sem ideológiai kérdésnek vennék a migránsokhoz való viszonyt, hanem „hétköznapi rögvalóságnak”, amely összefügg a biztonsággal, a terrorfenyegetettséggel, az ország gazdasági helyzetével és kulturális identitásával.
– ismételte meg álláspontját Orbán Viktor, aki jelezte, hogy kormánya sok pénzt költ a bajba jutottak megsegítésére ott, ahol ők élnek. A beengedéssel semmit nem oldunk meg, mert „ha mindenkin úgy akarunk segíteni, hogy elismerjük a jobb élethez való alanyi jogát, és ezért beengedjük őket (…), akkor tönkretesszük vele Európát és benne Magyarországot” – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország egy önvédelmi migrációs politikára rendezkedett be, Brüsszelben viszont „kettős mércével mérnek”, mert miközben támadták Magyarországot a kerítésépítés miatt, addig a nemzetközi jogi kötelezettségeit nem teljesítő Görögországot sosem feddik meg, nem kényszerítik cselekvésre.
Szerinte nem állt volna elő és nem termelődne újra a probléma Európában, ha Görögország az általa aláírt nemzetközi szerződéseknek megfelelően megvédené déli határait. Erre azonban vagy nem képes, vagy nem akarja, így vált Magyarország az EU külső schengeni határává, vagyis „akaratunk ellenére váltunk mi egy védelmi vonallá”, Európát is védve ezzel – mondta. Megjegyezte, hogy
A miniszterelnök mindezek miatt ismét sürgette: ha a görögök nem tudják vagy nem hajlandóak megvédeni déli határaikat, akkor Görögország északi határánál, Bulgáriánál és Macedóniánál ki kell építeni egy európai védelmi vonalat. Ha ez nem történik meg, akkor a védelmi vonal felcsúszik, és újra Magyarország válik frontállammá – figyelmeztetett.
Ám ezt a javaslatot „nem támogatják a kollégáim, mert azt gondolják, hogy ha majd baj lesz, akkor a magyarok ismét teljesítik a schengeni megállapodásban foglalt kötelezettségeiket, és saját magukkal együtt megvédik Ausztriát is és Németországot is” – mondta.
Az interjúban Orbán Viktor reagált Angela Merkel német kancellár azon kijelentésére is, hogy legszívesebben visszaforgatná az idő kerekét. A miniszterelnök azt mondta, vannak olyan politikai döntések, amelyeket ki lehet javítani – például egy rossz költségvetést vagy egy rossz szakpolitikai programot -, de vannak olyan hibák, amelyeket nem lehet. „Ilyenkor mondják azt Nyugaton, hogy szeretnék visszaforgatni az idő kerekét, ami egy remek ötlet, csak az a baj, hogy nem lehetséges” – kommentálta a kancellár szavait. Szerinte egy tanácsot lehet ilyenkor megfogadni: nem szabad ezeket a hibákat elkövetni, vagyis nem szabad megengedni olyan európai jogszabályok megszületését, amelyek alapján Brüsszel migránsokat telepítene be ide.
A kormányfő azt is mondta, hogy a nyugati titkosszolgák és belbiztonsági szakemberek kellő időben tájékoztatták a politikai döntéshozókat arról, milyen veszélyt, közbiztonságromlási kockázatot jelent, ha ellenőrizetlenül érkeznek Európába migránsok.
A magyar szakemberek által felfedett tények is bizonyítják, hogy a migránsok közé keveredve érkeztek – Magyarországon keresztül is – Nyugat-Európába azok, akik később ott súlyos terrorcselekményeket követtek el – mondta. „Megmenthettük volna sok európai polgár életét, ha az első pillanattól kezdve az EU egyértelműen a határzár mellett érvel” – jelentette ki.
Szerinte egyébként ma nem is egy migránsválságról, hanem
Az európai hadsereg ötletével kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: a valódi menekülteket és a gazdasági bevándorlókat az EU területén kívül kell feltartóztatni, elhelyezni és „különválogatni”, majd azoknak engedélyt adni, akiket készek Európában befogadni. Ezt az EU-n kívüli területet katonailag is képesnek kell lenni megvédeni. „Katonai erő nélkül egy ilyen EU-n kívüli nagy menekültvárost nem tudunk sem létrehozni, sem megvédeni” – mondta.