A kormányfő Te a béke ellen vagy? című cikkben kifejtette: 2005-ben az uniós alkotmányszerződés elutasítását eredményező franciaországi és hollandiai népszavazással „valami megroppant”, a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság pedig az addig a gazdasági sikerek által legitimált európai elit kudarcát jelentette, és ez a folyamat 2014-ben az ukrán „geopolitikai válságban”, majd 2015-ben a migrációs válságban érte el a tetőpontját. Így érkezett el az EU a brit referendumhoz, amely fordulópont, mert ez az első eset a „dezintegrációra”.
A megmaradó 27 ország 444 millió polgárral továbbra is „hatalmas potenciál”, de a közösség sikeréhez minden emberre, nemzetre és tagországra szükség van, és nem ellensúlyozhatják őket az intézmények – emelte ki Orbán Viktor.
Az intézmények nem szoríthatják háttérbe a tagállamokat – húzta alá a kormányfő. Szerinte szakítani kell a „nemzetietlenítéssel”, az „európai projekt idealizálásával és az ebből fakadó hamis önképpel”, és be kell látni, hogy az uniós intézmények „közvetlen, vagyis a tagállamokat megkerülő demokratikus legitimációjának” megteremtésére irányuló kísérletek „éppen ellentétes hatást” váltottak ki, és hozzájárultak ahhoz, hogy a britek többségének „elege lett az EU-ból”.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy „a magyar alapgondolat és stratégia egyszerű”. Az EU gazdag, de gyenge, ami a legrosszabb kombináció, ezért el kell kerülni a terméketlen ideológiai vitákat arról, hogy több vagy kevesebb Európa kell-e. „Ahol több szükséges, ott többre van szükségünk, ahol kevesebb, ott kevesebbre” – írta.
Hozzátette, hogy vissza kell térni az uniós jog következetes alkalmazásához, ami azt is jelenti, hogy „egymással szemben ugyanazokat a mércéket alkalmazzuk és tiszteletben tartjuk a nemzeti parlamentek szerepét”.
A válság és az elbizonytalanodás fő oka, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása miatt veszélybe került a két legnagyobb európai vívmány: a közös valuta és a Schengen által védett közös piac, „vagyis életformánk és gazdasági modellünk”. A stabilitási paktum, valamint a schengeni és a dublini szabályok szisztematikus megsértése gyakorlattá vált, ráadásul az EB „hallgatólagos jóváhagyásával” – írta Orbán Viktor.
Az EU egyszerre érték- és felelősségközösség, erre példa az államháztartási szabályok sora és a közös külső határok védelmi rendszere, azonban „a felelősség egyik esetben sem Brüsszelben kezdődik, hanem a tagállamokban” – húzta alá.
Hozzátette, hogy a „rugalmas integráció” elve alapján erősíteni kell az uniós együttműködést azokon a területeken, ahol a „józan ész” ezt diktálja, így a külső határok védelme, a digitalizáció és az iparpolitika, a közös kül-, biztonság- és védelmi politika, és a fejlesztéspolitika területén.
A másik alapvető feladat a polgárok biztonságérzetének helyreállítása – tette hozzá, rámutatva, hogy míg a „spanyol módszer” megmutatta, hogy meg lehet védeni a „kék határt”, a magyar módszer azt mutatja, hogy a zöld határt is meg lehet védeni.
A kormányfő szerint minden korábbinál nagyobb szükség van a tagállamok összetartására, és be kell látni, hogy Németország „centrális pozíciója” tovább erősödik majd.
Németország számíthat Magyarországra, és „ez akkor is igaz, ha egy fontos dolgot tisztáznunk kell magunk között”. Ezt az ügyet „egy szóval lehet leírni: kerítés” – írta.
A többi között hangsúlyozta, hogy a kerítés megépítésével Magyarország védi az „európaiak élet- és gazdasági modelljét”, valamint biztonságát, és a magyarok így „jó, a szabályokat követő európaiként” járnak el. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint az Európára nehezedő migrációs terhet nem megosztani kell, hanem „felszámolni és megszüntetni”. Aláhúzta, hogy a magyar törekvések révén ma már egyetértés van a külső határok védelmének ügyében.
A kerítés mellett beszélni kell egy másik szóról is, az önkéntességről – fűzte hozzá Orbán Viktor, kiemelve, hogy a brüsszeli intézmények szerint a migrációs válságot meg lehet oldani a „kényszerkvótákkal”, holott „az elosztás minden formája meghívó, amíg nem vagyunk urai a helyzetnek a külső határainkon, amíg nem mi határozzuk meg, hogy ki léphet területünkre”. Továbbá a kényszerelosztás nem is lehetséges, „ha az embercsempész vagy a migráns maga határozza meg, hogy hova akar menni”, harmadrészt pedig a brüsszeli szándékokról szóló hír miatt „gazdasági migránsok milliói indulnak útra”.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács már többször elfogadta az önkéntesség elvét, de ezt más brüsszeli intézmények nem akarják tudomásul venni, ráadásul az EB a legutóbbi javaslataival megpróbál összekeverni három, egymástól elkülönülő dimenziót, a menedékjogot, a legális bevándorlást és a demográfiát, ami „súlyos hiba”.
A kormányfő írásában kiemelte azt is, hogy az EU gyengülésének „legfontosabb paramétere a gazdaság”, ezért a biztonság mellett növekedésre is szükség van.
A költségvetési fegyelemre, a versenyképességre és a szerkezeti reformokra épülő német megoldásban és „egy új európai növekedési programban” Magyarország és egész Közép-Európa „megbízható partner” – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy lehetséges az „európai gondolat reneszánsza”, és Magyarország a visegrádi országokkal együtt érzi a kellő határozottságot, erőt és elkötelezettséget, hogy megfelelő, arányos szerepet játsszon ebben.
Orbán Viktor cikke magyar nyelven itt olvasható.
