A 155 kilométeres kerítésrendszer – amelyet pénteken adnak át – bármilyen embertömeg feltartóztatására alkalmas, gyakorlatilag nem lehet áthatolni rajta – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a balkáni útvonal felől fenyegető népvándorlási nyomás velünk fog élni.
Jelezte ugyanakkor: az Európai Bizottság (EB), Soros György és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támadás alá vették a magyar migránsszabályozást, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, változtasson a jogi előírásokon, engedje be az illegális migránsokat. Könnyen lehet, hogy az ügyben Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít majd – tette hozzá.
Kifejtette: Soros migrációs programja szerint minden évben be kell szállítani az EU-ba egymillió migránst, aminek finanszírozásához szívesen ad kölcsön. Ezért a hálózata azon dolgozik, hogy nemzetközi nyomással rákényszerítse Magyarországot a bevándorlók be-, illetve átengedésére. „Ez az, ami Soros György pénzügyi spekulánsból Soros György bevándorláspárti európai politikust csinált” – fogalmazott.
Arra is kitért, hogy a két bangladesi migráns ügye – amelyben elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi bíróság – megmutatta: felépítettek egy rendszert, amelynek következtében rendszeresen megcsapolnák a magyar büdzsét. A bangladesiek esetében az történt – folytatta -, hogy „egy Soros által finanszírozott szervezet beperelte Magyarországot”, „az eljárásban a szakértői véleményt egy másik Soros-szervezet adta, majd a bíróságon az ítéletet egy Soros-egyetemen oktató bíró vezetésével hozta meg egy bírói tanács”. Ezt úgy kommentálta: „be vagyunk kerítve”, ha ez így megy tovább, „tízezerszám fognak bennünket megskalpolni”, „el akarják venni a magyarok pénzét”.
A magyar kormányoldal ezért is akarja, hogy külön jogi szabályozás jöjjön létre az NGO-kra, amelyek ezeket a tevékenységeket végzik, „tudni akarjuk, kitől kapják a pénzt” a külföldről, ellenkező esetben nem lehet megvédeni az országot velük szemben – közölte.
A CEU-ügyben a kormányfő arról beszélt, hogy Soros György egyetemének ügyei átláthatatlanok, „jogi zűrzavar” van. A kormány viszont átlátható helyzetet akar. „Nem értjük, miért kell kiskapukat használni, ha nyitva áll a nagykapu, sőt az aranykapu is” – fogalmazott.
Kiemelte ugyanakkor: a kötelezettségszegési eljárást indító EB szerint sem az oktatás szabadságáról, hanem pénzügyi kérdésekről van szó, arról, milyen pénzügyi feltételekkel lehet szolgáltatásokat nyújtani Magyarországon. A kormány áll a tárgyalások elébe – közölte, megjegyezve: a kabinet szerint összhangban van a felsőoktatási törvény az EU szabályaival, de „ha a bizottság ezt másképp látja, megfontoljuk”.
Megismételte: a Közép-európai Egyetem biztosan működhet Magyarországon, mert a módosítás nem vonatkozik rá. Az amerikai diplomát kiadó egyetemről „akarjuk megtudni, hogy az micsoda” – mondta.
Soros György brüsszeli látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: megdöbbentőnek tartja, hogy az EU vezetői egy „pénzügyi spekulánst” ilyen „ajnározásban”, „kitüntetésben”, „megdicsőítésben” részesítenek.
Arra a kérdésre nemmel válaszolt, hogy nem merült-e fel, hogy találkozik Brüsszelben Sorossal.
Azt is mondta Soros Györgyről, hogy Magyarországon azért vált sok rossz dolog megtestesítőjévé, mert kétszer is megtámadta a pénzügyi rendszert: 1994-ben meg akarta szerezni az OTP-t – de Horn Gyula akkori miniszterelnök megállította őt, „sarkára állva” az SZDSZ-szel szemben -, és a devizahitelek idején is spekuláltak magyar pénzintézetek és a forint ellen.
Emellett több más nemzeti valutát is megtámadott, ráadásul az eurónak mindig is ellenfele volt – jegyezte meg a kormányfő, hangsúlyozva: az unió „élesen szemben áll azzal a kaszinókapitalizmussal”, hogy valaki más pénze ellen spekulál, és azon gazdagodik meg, hogy mást tönkretesz.
A szerdai európai parlamenti (EP) vitát, amelyen ő is felszólalt, úgy kommentálta: ha megtámadják Magyarországot, a miniszterelnöknek oda kell mennie, ahol ez történik, legutóbb ez a helyszín az EP volt, ahol meg kellett védeni az ország érdekeit.
Az Európai Bizottsággal fennálló jogi vitákkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy míg Magyarországnak húsz körüli kötelezettségszegési vitája a brüsszeli testülettel, addig Németországnak több mint ötven. Ezt úgy értékelte, hogy „mi nem a balhés és a vitatkozó országok közé tartozunk”.
Azzal kapcsolatban, hogy előző este szóban is gratulált Recep Tayyip Erdogan török államfőnek az alkotmánymódosításról szóló népszavazás sikeréhez, Orbán Viktor azt mondta: a török nép döntött egy népszavazáson, amelynek eredményét illendő elfogadni. „Mi a józan ész politikáját folytatjuk”, és az nem helyes, „hogy először adunk egy jó nagy baltát a török elnök kezébe, hogy védjen meg bennünket, majd utána hátul egy gombostűvel folyamatosan szurkáljuk, mert nem tetszik a kinézete”.
A miniszterelnök az interjúban a munkából élő emberek költségvetésének nevezte a 2018-as büdzsét, amelynek javaslatát jövő kedden terjesztik a parlament elé.
A fő intézkedések közül kiemelte a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér emelésének folytatását, a két gyermek után járó családi adókedvezmény mértékének növelését, továbbá az éttermi szolgáltatások, az internet és a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését. A munkát terhelő adók is csökkennek, és „a teljes foglalkoztatottságot meg fogjuk közelíteni” – mondta, hozzátéve, hogy a korábban meghirdetett életpályamodelleket ugyancsak végigviszik. Fontosnak nevezte, hogy a korábbiaknál sokkal többet fognak költeni a magyarok biztonságának garantálására.
