Hangsúlyozta: az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.
Korábban Ázsia modernizációja csak úgy volt lehetséges, ha Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne – idézte fel a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy a helyzet megváltozott: „most a Kelet csillaga áll magasan”, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.
[1]Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Hozzátette, a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon.
Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a „16+1” formátum nem csak Kína és a 16 kelet-közép-európai ország érdekét szolgálja, az együttműködés sikeréből egész Európa és az egész Európai Unió is profitál, igazi „win-win helyzet”.
[2]Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás.
Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, „zászlóshajó”, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.
Kitért a kínai elnök „Egy öv, egy út” kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely – fogalmazott – nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul.
[3]A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezelik a pénzügyi együttműködés kérdését – közölte a miniszterelnök, tudatva: a hétfői plenáris ülés után a magyar és a kínai Eximbank aláírja a Kína-Közép-Európa befektetési alap második fázisáról szóló megállapodást.
Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy a kelet-közép-európai térségben semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést.