„Ha nem tudjuk megvédeni az Európai Unió külső határait, akármilyen költséges és megerőltető is az, akkor magunk romboljuk le a schengeni rendszert” – hangsúlyozta Orbán Viktor a belső határok nélküli uniós övezetre utalva.
[1]A magyar és a szlovén kormány együttes ülését követő sajtótájékoztatón – amely a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, és jelentős részben a két állam migrációval kapcsolatos álláspontjáról szólt – a magyar kormányfő hangsúlyozta: elkötelezetten támogatják Szlovénia kezdeményezését abban, hogy nemzetközi összefogás legyen egy második védelmi vonal kiépítésére Görögország északi határain.
Szlovén-magyar kormányzati csúcstalálkozó. / Slovenian-Hungarian Governmental Summit.
Közzétette: Orbán Viktor [2] – 2016. január 23.
Kitért arra is, hogy „természetesnek és erkölcsi kötelességnek” tekintette Magyarország, hogy Szlovéniát rendőri erővel és eszközökkel is segítette a migránsválság kezelésében. „Schengent nem elegendő szavakban megvédeni, mi mindketten tettekkel is védeni akarjuk” – emelte ki a magyar kormányfő.
[3]A két ország együttes kormányülésének témáit említve arról beszélt: Magyarországon a szlovén néppel és az országgal szemben pozitív kép jellemző, mert a magyarok is elismerik azt a történelmi teljesítményt, hogy „sikeresen túlélték az elmúlt néhány évszázadot”. Tisztelni kell az elődöket, vállalni kell az elődök örökségét, s ebből fakadóan „mély történelmi, tiszteletre alapozó kapcsolatunk van”.
A magyar miniszterelnök egyetértett azzal az állásponttal, hogy a két ország gazdasági együttműködése az elmúlt években messze elmaradt a lehetőségek mögött, a mintegy kétmilliárd eurós kereskedelmi forgalomnál „többet is tudnánk”. Ezért „nemcsak jó, hanem stratégiai minőségű” együttműködésre van szükség, amelynek része az autópálya, a vasúti és az energetikai összeköttetések megteremtése.
[4]Kifejtette: 2018-ig az M70-est teljes hosszában négysávos autópályává fejlesztik, összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát és gázvezetékrendszerét, ami nemcsak energetikai, de biztonsági kérdés is mindkét állam számára.
„Koper a tengeri kijáratot jelenti Magyarország számára”, ezért érdekeltek vagyunk a kikötő és az oda vezető vasút fejlesztésében, amelyhez 370 millió eurós hitelkeretet is biztosítunk.
Orbán Viktor említést tett arról, hogy Magyarország figyelemre méltónak tartja, hogy a szlovének Európában az idegen nyelvet beszélők között a legjobbak között vannak, a népesség arányában pedig a világon az elsők között van az olimpiai érmeket illetően. Ennek kapcsán arra kérte a szlovéneket, hogy támogassák Magyarországot a 2024-es olimpiai pályázatot illetően.
[5]Fotó: Szecsődi Balázs
Miro Cerar szlovén kormányfő a közös sajtótájékoztatón egyebek közt azt emelte ki: az Európai Uniónak (EU) heteken belül közös megoldást kell találnia a menekültválságra, ha el akarja kerülni az országok közötti esetleges konfliktusokat.
„Nem várhatunk tavaszig, hogy megoldást találjunk. Heteken belül megoldásra van szükség (…), különben konfliktusokra számíthatunk az országok között” – hangsúlyozta a szlovén kormányfő, aki szerint a migránshelyzet teljesen kikerült az ellenőrzés alól.
A szlovén kormányfő szólt arról a kezdeményezéséről, amelyet az Európai Unió belügyminiszterei hétfőn tárgyalnak, és amelynek egyik fontos eleme Görögország támogatása abban, hogy északi határain újabb védelmi vonal épüljön ki, illetve tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Törökország betartsa a migránsválság kezelésére az EU-val kötött megállapodását.
A magyar–szlovén kapcsolatokra vonatkozóan arról beszélt: mindkét ország célja, hogy jobban kihasználják a jövőben a lehetőségeiket. Ebben előnyt élvez a közúti, vasúti és a villamosenergia-, valamint a gázhálózat összekötése, de a gazdasági együttműködésben kihasználatlanok még a mezőgazdaságban, az erdészetben és a turisztikában rejlő további lehetőségek.
Miro Cerar kiemelte: kulcsfontosságú a két ország viszonyában a Magyarországon élő szlovén és a Szlovéniában élő magyar nemzeti kisebbség, amelyekkel kapcsolatban elégedetten állapíthatták meg, hogy a kisebbségek helyzete jó, megfelelő támogatást kapnak, jogaik biztosítva vannak, de anyagi helyzetük, kulturális lehetőségeik terén van még javítanivaló, hogy hosszú távon megelőzzék a létszámuk csökkenését.
[6]A sajtótájékoztatót követő kérdésekre válaszolva Orbán Viktor a migrációt érintően kifejtette: Szlovénia, Németország és Szerbia a legnehezebb időszakban sem tett olyan nyilatkozatot, ami sértette volna Magyarországot. Még ha voltak is olyan kérdések, amelyekben nem értettünk egyet, megadták azt a tiszteletet, ami a nemzetközi kapcsolatban jár, Horvátország és Ausztria azonban messze túlmentek azon a határon, amit egy országgal szemben megengedhet magának.
Nem kompromisszumokat akarunk, hanem megoldást
Az európai államok közül jó néhány a migrációval kapcsolatban elvont elveket és ideológiákat akarnak védeni, mi pedig konkrét embereket”. Nem kompromisszumokat akarunk, hanem megoldást – jelentette ki a magyar miniszterelnök.
Egy másik kérdés kapcsán azt is kifejtette: a schengeni egyezmény kérdésében vissza kell térni az alapelvhez, vagyis „a szerződést be kell tartani”, garantálni kell a külső határok védelmét, minden tagállamnak teljesítenie kell a kötelességét.
Bulgáriát fel kellene venni a schengeni térségbe, mert „a legpéldásabban állt helyt” a migrációs helyzetben, miközben vannak olyan tagállamok, amelyektől meg kell kérdezni, „akarnak-e benne maradni?”. Magyarországnak – amelynek lakói megszenvedték, hogy nem lehetett elhagyni az országot –, a szabad utazás a legnagyobb áldás, Schengen „a szabadság szimbóluma” – fejtette ki Orbán Viktor.