Orbán Viktor beszédében méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést – amelynek sikere szavai szerint jelentős erőforrás a magyar diplomáciának -, majd Magyarországnak a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatát értékelte. Ezek között a magyar-szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámítható partnerségnek, a magyar-szerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett.

Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben

Romániában ezzel szemben – folytatta – politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben. „Nem egyszerűen csak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek háttérbe szorításáról is szó van”, amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni – mondta.

Horvátországról úgy fogalmazott: „a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni”, újraépíteni, ami nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt”, és nem csak arról van szó, hogy „durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz, hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés „más relációban történik meg”. Példaként említette: Magyarország energiavezetéket szeretett volna létesíteni Horvátország felől, hogy ne csak Oroszországból tudjon gázt beszerezni, ám időközben megépült a szlovák-magyar gázvezeték, amelyen keresztül ez működik. Megjegyezte, előrehaladottak a tárgyalások a lengyelekkel is arról, hogy megkíséreljenek onnan gázt hozni Közép-Európába.

^[1]

Szlovéniáról szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez.

Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami” – „hívhatják Ukrajnának is” -, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal.

„Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba” – mondta, megismételve: az év felénél nem lesz automatikus az EU-s szankciómeghosszabbítás Oroszországgal szemben.

^[2]

Törekednünk kell a jó viszonyra Ausztriával

A magyar-osztrák kapcsolatra előadásában nem tért ki, arról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Ugyanis akármilyen durva nyilatkozatokat tesz egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni – mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg.

Az a külügyminiszter dolga – folytatta -, hogy világossá tegye: akárhogy nem lehet beszélni a magyarokkal. Ez a munkamegosztás a miniszterelnök és külügyminisztere között: „ne maradjon már nekem ott földolgozatlan húsáru a hentesboltban, én már csak a pultnál szeretek forgolódni” – fogalmazott.

Azt is mondta, igaza lehet Werner Faymann osztrák kancellárnak, hogy neki nincs szüksége népszavazásra, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz referendum Ausztriában. Ez a népszavazás lehet maga a parlamenti voksolás is – jegyezte meg.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ausztria fontos partnere lesz Magyarországnak a jövőben is. Közölte: törekedni kell a jó viszonyra Ausztriával, és meg kellene találni az együttműködés tartós formáit, mert „több a közös bennünk, mint azt gondolni szoktuk”.

^[3]

A magyar gazdaság valutája a forint

Az EU-ra rátérve Orbán Viktor beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell.

Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie.

Orbán Viktor úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszántság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben – vélekedett.

Azt is mondta, nem fogadható el, hogy a közép-európai országokat az uniós források megvonásával fenyegessék, ennek „javasolt a mellőzése”.

Kifejtette: néhányan állandóan úgy próbálják leírni a valóságot, hogy vannak, akik megdolgoztak a jólétért, és vannak a „szegény, szerencsétlen” közép-európaiak, „lökjünk nekik egy kis pénzt”. A nagyobbik baj, hogy ezt komolyan is gondolják, és erre csak egy gyógyír van, a siker – mondta.

A kormányfő szerint a Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor „ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk”, „kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak”. Így az uniós támogatásokra vonatkozó fenyegetőzés nem fogadható el – hangoztatta.

^[4]

Nyugodt és kiegyensúlyozott hátország segíti a nagykövetek munkáját

Orbán Viktor értékelte a magyar külügyi szervezetrendszer két évvel ezelőtti átalakítását is, amelyet szerinte igazoltak a külgazdasági eredmények.

A magyar export növekedése mögött ott áll a magyar külügy gárdájának teljesítménye, az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak – mondta, megjegyezve, hogy a befektetőket hozni kell, „sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell” őket.

A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők „jól állnak”.

Orbán Viktor mindezt azzal magyarázta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő, ezért a kormány támogatása számára továbbra is adott. Emellett a magyar gazdaság meglehetősen stabil, államadósság-csökkentésben az arányokat tekintve Magyarország a legjobbak között teljesít – közölte.

A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan,

patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk, így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van.

Ez nem azt jelenti, hogy „csupa jót mondanak rólunk”, de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, komoly teljesítmény – értékelt.

Beszéde végén gratulált a nagykövetek „kiváló munkájához”.

Az előadás után – a magyar-osztrák viszonyra vonatkozó, már említett kérdés mellett – a kínai kapcsolatokról is faggatták a kormányfőt, aki szerint stratégiai jelentőségű a kapcsolat Kínával, nagy lehetőségek vannak ebben az együttműködésben, és a magyar gazdaság nem engedheti meg magának, hogy ezeket ne használja ki.