Orbán Viktor megjegyezte: a kormány az új helyzetet felismerve levonta a következtetéseket, és 2010-ben meghirdette a keleti nyitás politikáját.
Azóta is Magyarország „minden kérdésben elsőként mozdul meg”, elsőként üdvözölte az Egy övezet egy út nevű elnöki programot, elsőként vett részt az erről szóló tanácskozáson és írta alá a megállapodást a témában – mondta.
[1]A miniszterelnök az AFCA első globális konferenciáján arra is kitért, hogy a 2008-as válság eredetéről a mai napig kétféleképpen gondolkodnak az európai országok vezetői. Egyesek szerint a krízis háttere konjunkturális volt, ami azt jelenti, hogy „a dolgok majd visszabillennek a helyükre, nincs tennivaló” – mutatott rá Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: Magyarország a másik csoportba tartozik, azok közé, amelyek szerint a válság szerkezeti jellegű volt, és reformokra van szükség ahhoz, hogy a kontinens versenyképes maradjon.
Kína gazdasága rohamosan nő, aminek óriási lesz az importigénye, és a kínai termelési kapacitások kihelyezésére is szükség lesz a jövőben – hangsúlyozta Orbán Viktor. Az országok versenyében ezekért a lehetőségekért Magyarország jó startpozícióban van – jegyezte meg a miniszterelnök.
[2]A versenyben az ázsiai országgal való együttműködésért a közép-európai országok között Magyarország helyzete a legjobb, hiszen régiós viszonylatban a legtöbb export innen irányul Kínába, a legtöbb beruházás Kínából pedig ide érkezik – mondta a miniszterelnök. Ezen kívül alacsonyak az adókulcsok, ideológia helyett józan észre épül a gazdaságpolitika, a földrajzi elhelyezkedés kedvező és a két ország kölcsönösen tiszteli egymást – tette hozzá.
Az AFCA létrehozására a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang tett javaslatot tavaly márciusban, a gazdasági és pénzügyi együttműködésre vonatkozó párbeszéd felgyorsítása érdekében. A szövetség előkészítésében és alapításában meghívott szereplőként részt vett a Magyar Bankszövetség is.