Ahogy Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a megnyitón emlékeztetett rá, a mostani kiállítás már az ötödik alkalom, amikor intézményük a Kogarttal közösen rendez kiállítást. Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke többek között arról beszélt, hogy Kondor Béla munkássága mindössze másfél évtizedet ölel fel, mégis máig meghatározó jelentőségű a magyar képzőművészetben. Kondor Béla művészetében nem mutathatóak ki korszakok, stílusok, az egész életmű egységesen magas színvonalú, ezért a kiállítás azokat a szimbólumrendszereket is igyekszik bemutatni, amelyből a Kondori életmű táplálkozik.
Kondor Béla munkássága csak olyan stílusteremtő mesterekhez mérhető, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött semmilyen irányzathoz vagy iskolához, művészetének ihlető forrása az európai festészet egyetemes öröksége, amelyből saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett. Művészete elbeszélő, amely a múlt tradícióihoz kapcsolódik, ám saját korának kérdéseire reflektál. Dürer, Rembrandt és William Blake mellett a szürrealizmus és Hieronymus Bosch vízionárius művészete hatott rá elsősorban, de képes volt a hagyomány vállalásán túl saját korának legegységesebb és egyben leginkább előremutató életművét létrehozni.
[1]
Kondor művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni, ezért a kiállítás tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban. A kiállítás külön érdekessége a művész murális munkáit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt láthatja a közönség Kondor Béla szinte minden jelentős falfestészeti munkáját.
Kondor életművét közel 2000 festmény és grafikai lap alkotja, amelynek nagyobbik része (mintegy 70 százaléka) a halála után néhány évvel állami gyűjteményekbe került, kisebb része pedig magángyűjtőknél lelhető fel.
[2]
A kiállítás kurátorai Fertőszögi Péter, és Marosvölgyi Gábor, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány művészettörténésze. A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre, a Szépművészeti Múzeum valamint a Magyar Nemzeti Galéria közreműködésével, és 2017. július 2-ig látogatható.