„Néha azt hallom, hogy Magyarországon kultúrharc zajlik. Azt gyanítom, hogy az egyes pozíciók körüli lökdösődés, a kultúrfilozófiák közötti hírlapi vita talán a modern élet megszokott rendjéhez tartozik” – fejtette ki a kormányfő. Szerinte azonban Magyarországon inkább kultúrbéke van: lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy
„a jövőnket családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni”.
Hangsúlyozta: az európaiak tiszteletben tartják a más kultúrákat és képviselőiket, de „senki sem kötelezhet minket arra, hogy ez a tisztelet saját kultúránk feladását és egy másik kultúrának való behódolást jelentsen”.
„A saját földünkön – s ez igaz Európára és Magyarországra is – a saját kultúránk szabályai és értékei szerint akarunk élni”.
Ha ugyanis eltűnnek a történelmi, kulturális alapok, „ha hagyjuk, hogy kicseréljék a kulturális altalajt”, akkor Európa kártyavárként dől össze – jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette: a magyarok érzik ezt a veszélyt, ezért „kiállunk és elmondjuk, kik vagyunk, mit gondolunk Istenről, hazáról, családról” és hogy a magyarok szerint mi következik ebből az európai életre nézve. Szerinte „ha nem ezt tesszük, áldozatai leszünk egy lopakodó összeurópai kulturális önfeladásnak”.
Orbán Viktor hozzátette, hogy egy ország jövőjét nemcsak gazdasága, katonai ütőereje és politikai befolyása alapozza meg, hanem kulturális teljesítménye is. Ezért minden kultúrára elköltött forint befektetés a jövőbe, egy magyar és keresztény, vagyis egy európai jövőbe – hangsúlyozta.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar nép mélyreható és erős gyökerekkel kapaszkodik a kulturális örökségébe.
„Mi, magyarok azért állhatunk ma itt, ezerszáz évvel a honfoglalásunk után, mert tudjuk, honnan jöttünk és azt is tudjuk, mivel tartozunk az előttünk járó nemzedékeknek, sőt azt is tudjuk, mivel tartozunk az utánunk jövőknek” – mondta.
„Kultúránk megmutatja, kik voltunk, és kik vagyunk. (…) Erő, amely az országlakosokat nemzetté, a nemzet tagjait közösséggé teszi” – fogalmazott a miniszterelnök, jelezve, hogy a most készülő nemzeti alaptantervnek és vele az egész magyar iskolarendszernek is ezen az alapon kell majd állnia.
Azt is mondta, hogy a magyarok büszkék civilizációs teljesítményükre, kultúrájukra, így büszkék dalaikra és táncaikra is, „a magyar népi kultúra nekünk nem muzeális dolgok gyűjteménye, hanem megtartó erő”. Ezért építették a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját, újították fel a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, az Erkel Színházat, a Nemzeti Lovardát, a Kossuth teret. Emellett megújítják a Szépművészeti Múzeumot, az Operaházat, új Közlekedési Múzeum épül, zajlik a Liget Budapest projekt és újjászületik a budai Vár is – sorolta a beruházásokat Orbán Viktor.
A Hagyományok Házáról szólva közölte: 7,5 milliárd forintból újították fel az épületet, hogy a Budai Vigadó újra a magyar kultúra egyik főhadiszállása lehessen.
Zárásul Orbán Viktor azt mondta: sokat vitatkoztak magyarhonban arról, ki a magyar. Szavai szerint „az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz”. A Hagyományok Házának ezért szerinte küldetése hozzásegíteni minket, hogy „az unokáink is magyarok lehessenek”.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója ünnepi beszédében azt mondta, hogy az elmúlt hetven évben folyamatosan szorult vissza az élő néphagyomány. Pedig a néphagyomány megtart, ápol minket, a világról alkotott képünket dúsítja, egybekovácsol – fogalmazott a főigazgató, hangsúlyozva: az értékeket, eredményeket intézményesíteni kell, ennek köszönhető a Hagyományok Házának 2001-es megalapítása is.
A Budai Vigadó rekonstrukciójával a Hagyományok Háza méltó körülmények között tudja ellátni feladatait – közölte Kelemen László.
A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben október 4. és 7. között táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.
