Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (…) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít – mondta a 2018-as választásról a kormányfő csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban. Szerinte ezért a jövő évi választásnak van egy, a pártokon messze túlmutató dimenziója és történelmi távlata is.
A bevándorlásról úgy fogalmazott: az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők akadálynak tekintik a nemzeteket és a keresztény tradíciót, ezért szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, „sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket”. Megjegyezte, Európán kívül egyetlen más ország sem szállítja be magához milliószám a migránsokat. Szavai szerint Európa ma két részből áll: a bevándorlóországokból és azok, amelyek nem azok, és nem is akarnak azzá válni. Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ – fűzte hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon.
A határvédelemről hangsúlyozta: amikor Magyarország védi határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi. Arról is szólt, hogy az elismerés és a tisztelet jelének tartja az országgal szembeni nemzetközi támadásokat, kritikákat, leszámítva néhány „alpári hangütést”. Szerinte ugyanis csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető, amihez érdemes viszonyulni: így a magyar gazdasági modell és bevándorláspolitika bírálata azt mutatja, hogy „valami olyasmit képviselünk, amit minimum vita tárgyává érdemes tennünk”.
A magyar gazdaságot a miniszterelnök úgy értékelte: az ország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére. Az eredmények közül kiemelte: ma már mintegy 4,4 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót is. Magyarországon aki dolgozni akar, kivétel nélkül tud is. Mostanra nem az a kihívás, hogy nem tudnak munkát adni, hanem az, hogy többet is kínálnak, mint ahány munkavállaló van – fejtette ki.
Bár nehezen, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az „okosabbja” végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke – mutatott rá a kormányfő.
Kijelentette: kormánya családbarát, a családokat támogató politikát folytat, ami nemzeti létkérdés is.
Kiemelte: a magyar társadalom családközpontú, mégis hosszú ideje a demográfiai katasztrófa felé tartott. A népességfogyás katasztrofális helyzetéből, bár vannak biztató jelek, még nem húzta ki magát a magyar társadalom – állapította meg a miniszterelnök, hozzátéve: 2016-ban 1,25 százalékról 1,49-ra nőtt a termékenységi ráta.
Rámutatott: a magyar kormány nem fogadja el azt az álláspontot, amely bevándorlókkal oldaná meg ezt a helyzetet. Az a cél, hogy 2030-ra saját erőből a termékenységi ráta a népességfenntartásához szükséges 2,1 százalékra növekedjen – közölte. Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent. Donald Trump amerikai elnök „America first” jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy „Hungary first”.
Üdvözölte a közelmúltbeli osztrák választás eredményét is, mert annak nyomán a legfontosabb európai kérdésekben a magyar és a hamarosan hivatalba lévő osztrák kormány „könnyedén pendülhet majd egy húron”.
Az új ukrán oktatási törvényre kitérve azt mondta, „szomorú történetről” van szó, nehéz úgy együttműködni egy országgal, hogy közben „az ott élő nemzettársainkat nyilvánvaló diszkriminációval sújtják”. A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni – tette hozzá, kiemelve: ha Magyarország most nem teszi világossá az ukránoknak az európai sztenderdek betartásának fontosságát, akkor más törvények – például az állampolgársági, a nyelvhasználati és az egyházi javak visszaadásáról szóló jogszabály – megalkotásánál a mostanihoz hasonló helyzet állhat elő.
A magyar külpolitikát úgy összegezte: egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink. Arról is beszélt: Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen. Úgy fogalmazott: a diaszpórában élő magyarság a nemzeti büszkeségnek egyszerre forrása és erőtartaléka is, egyúttal megköszönte nekik az elmúlt években mutatott támogatást, azt, hogy a világ számos pontján segítik építeni a magyar közösségeket. Azt ígérte, bővíteni fogják a Kőrösi Csoma Sándor- és a Mikes Kelemen-programot, valamint a Rákóczi Szövetség diaszpóra- és szórványprogramját.
Azt is mondta: dolgoznak egy Kárpát-medencei oktatási hálózat kiépítésén, a cél, hogy a bölcsődéktől az egyetemig anyanyelvükön tanulhassanak a magyarok.
Felhívta a figyelmet arra is: összesen több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot, és ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az egymilliomodik magyar „visszahonosított” állampolgár éppen december 5-én – a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján – tehet majd esküt.
Végül támogatást kért ahhoz az RMDSZ részvételével indult Minority SafePack kezdeményezéshez, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel.
