A kormányfő beszédében kiemelte: a bajor-magyar barátság különleges, egyedülálló Európában. Ez a barátság hatalmas ívet futott be, a történelem során sokszor vállalkoztunk hol rossz, hol jó dolgokra, de most jó pályán haladunk, mert arra a közös célra vállalkozunk, hogy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassunk létre – jelentette ki. Hozzátette: ez a cél büszkeségre ad okot, és méltó az 1956-os szabadságharcosok örökségéhez.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországot a földrajzi elhelyezkedése minden harminc évben egyszer az aktuális európai harcok fősodrába löki, így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és 2015-2016-ban is, amikor nekünk kellett lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről fenyegető népvándorlást. Egyszer sem kértük a feladatot, hanem a sors, a történelem mérte ki ránk, de a magyarok nem futottak el, nem hátráltak meg, hanem teljesítették a kötelességüket – fogalmazott. Hozzáfűzte: akkor is helyt állunk, „ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk”.
Mint mondta, bánt minket az igazságtalanság, de nem illik hozzánk a panaszkodás, és az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól. Erre a bajorok mindig számíthatnak – jelentette ki.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy nemzedéke mindig Európa újraegyesítéséről álmodott, hogy akkor majd a gyermekeik és unokáik szabadon és jobb módban élhetnek. A béke, biztonság és jólét európai álmát álmodtuk mi magyarok is, ezért volt természetes a csatlakozásunk az EU-hoz, hiszen „mi ide tartozunk, hazatértünk, ez az otthonunk”, így magától értetődik, hogy ha kell, megvédjük – mutatott rá.
Orbán Viktor kifejtette: ma Bajorország és Közép-Európa a világ egyik legerősebb régiója, és közös felelősségük, hogy Európa motorjaként az egész unió javára fejlődhessen és gazdagodhasson a térség. Ha a kölcsönös tisztelet alapján partnerként összefogunk, együtt nagy dolgokra vagyunk képesek – hangsúlyozta.
A kormányfő úgy vélte, akkor nyer értelmet a szabadság, ha kicsinyes céljainkon túllépve és félelmeinket meghaladva cselekedni tudunk. Ehhez bátornak kell lenni. Most olyan helyzet van Európában, hogy „nem lehet gyáván félrenézni”, a mi közös uniónk bajban van, jogon kívüli területre és állapotba sodródott, csak megoldatlan gondok, kérdések vannak, viták, közös válaszok nincsenek – mondta.
Kiemelte: nem várhatjuk, hogy mások oldják meg a problémákat, a saját kezünkbe kell venni a sorsunk irányítását. Ahhoz, hogy megőrizzük Európát, az európai álmot, változtatni kell, a kérdés, hogy van-e bátorságunk az érdemi változtatásokhoz – mondta.
Úgy látja, a reform kevés, megújulás kell, és a változásnak belülről kell elindulnia. Nem hagyhatjuk, hogy az európai egység, amelyet sok áldozattal felépítettünk „ideológiai megfontolások, pénzügyi érdekek vagy politikusok rossz döntései miatt széthulljon” – hangoztatta.
Orbán Viktor felidézte: 1956-ban a szovjet intervenciót követően 60 ezer ember gyűlt össze Münchenben, hogy csendes menetben emlékezzen a szabadságért vívott küzdelemben elesett magyarokra. Amikor a brutális szovjet kommunista megtorlás miatt lehetetlenné vált az ellenállás, sokan Nyugat felé vették az irányt, és a bajorok segítettek nekik, ők pedig fegyelmezetten, rendben várták a hatóságok döntését – emlékezetett. Mint mondta, az ide érkező magyarok közül sokakat befogadtak, és a keresztény Bajorország törvénytisztelő, dolgos és odaadó polgárai, jó németek lettek.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország olyan ezeréves keresztény állam, amely mindig a szabadságharcosok földje volt, amely nem tűri az elnyomást, a megszállást, a diktatúrát, és Magyarország a jövőben is mindig „az európai szabadság oldalán áll majd”.
Úgy látja, 1956-ban a szovjet tankok eltiporták a magyar szabadságot, a kommunista diktatúra katonai intervenciója egész Európa veresége volt, a vasfüggöny keleti felének rabsága a Nyugatot is láncra verte. Európa csak egységesen lehet szabad és erős, és ez a belátás szülte az Európai Unió nagyszerű gondolatát, amikor 1957-ben a megkötötték a római szerződéseket – magyarázta.
Orbán Viktor kiemelte: 1989-ben Magyarország megnyitotta a határt Németország felé. Emlékeztetett, hogy Helmut Kohl volt német kancellár azt mondta, a magyarok ütötték ki az első téglát a falból. De aztán azon keresztül „a huzat kirántotta az egész kommunista világrendet” – fogalmazott. Hozzáfűzte: a német újraegyesítés világhatalommá tette az EU-t, Németország támogatta a közép-európai országokat, amelyek aztán csatlakozhattak a közös hazához, és az unió elérte fénykorát – mutatott rá a miniszterelnök.
Reinhold Bocklet, a bajor parlament első alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az 1956-os forradalommal a magyar nép megnyitotta az utat a szabad Európa felé, és ma nagy csodálattal tekintenek azokra a bátrakra, akik akkor harcoltak. A forradalom hőseinek örökségére ma együtt emlékezünk – tette hozzá.
Tordai-Lejkó Gábor főkonzul azt mondta, 1956 különleges történelmi pillanat volt, amikor az egész világ Magyarországra tekintett, és azt látta, hogy a magyar szabadságszerető nép, amely kész az életét áldozni a szabadságért.
Orbán Viktor beszédének leirata itt [1] található.