A 2020 első félévében esedékes horvát EU-elnökség célkitűzéseiről szólva Orbán Viktor újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „mind a négy pont közel áll a szívünkhöz, nagyszerű lenne, ha a kormányfő és a horvát diplomácia teljesíteni tudná az általa kitűzött célokat”.
A bővítés mindig fontos témája a horvát és a magyar fél közötti egyeztetéseknek, mindkét ország elkötelezett azon országok segítésében, amelyek csatlakozni szeretnének az Európai Unióhoz és meg is felelnek a feltételeknek, talán még jobban is, mint korábban – tette hozzá a magyar kormányfő.
A kétoldalú kapcsolatokról szólva azt mondta, „történelmileg jól megalapozottak, nemcsak barátok vagyunk”, az együttműködés bizonyos esetekben stratégiai a két ország között. Egyértelműnek nevezte, hogy Horvátország nem lehet sikeres egy sikeres Magyarország nélkül, és ez fordítva is igaz. „Nagyon is érdekünk, hogy szomszédaink sikeresek legyenek” – hangsúlyozta.
A kisebbségek szerepe különösen fontos ebben – emelte ki, hozzátéve, hogy Magyarország minden tőle telhetőt megtesz a területén élő horvát kisebbségért, és örömmel látja, hogy Horvátország ugyanerre törekszik a magyar közösség identitásának, kultúrájának és oktatásának megóvásával.
Végül kijelentette, a csütörtöki tárgyalásokat követően rendkívül derülátó a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően.
Orbán Viktort újságírók arról is kérdezték, hogy a tárgyalásokon szóba került-e a Fidesz tagságának – a Horvátországban kormányzó HDZ által is megszavazott – felfüggesztése az Európai Néppártban (EPP), amely a múlt héten Zágrábban tartotta tisztújító kongresszusát. A magyar miniszterelnök válaszában azt mondta, tisztelik a horvát kormánypártot, ő személy szerint különösen. Úgy vélekedett, hogy a HDZ mindig a Fidesz pártján lesz, mert ugyanazokat az értékeket osztják. „Biztos vagyok abban, hogy soha nem fognak elárulni minket” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy meg tudják beszélni a vitás kérdéseket, „a nyitottság és a barátság” adott.
Ismét hangsúlyozta, hogy a Fidesz saját maga dönt sorsáról az Európai Néppártban, meglátják, merre tart majd a tömörülés az újonnan megválasztott vezetés alatt. „Amennyiben továbbra is a baloldal felé, akkor ez nem a mi utunk. „Amennyiben viszont visszatér kereszténydemokrata gyökereihez, talán az EPP-ben folytatjuk” – mondta. Hozzáfűzte, hogy egyelőre várnak, értékelniük kell a helyzetet, és csak utána dönteni. Ez két-három hónapig is eltarthat szerinte.
Andrej Plenkovic arról beszélt, hogy Horvátország és Magyarország baráti országok, és mindkét ország közös érdeke, hogy erősödjön az együttműködés, valamint különböző határon átnyúló projekteket fejlesszen.
A két miniszterelnök a nap folyamán átadta a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (HMOMK) kollégiumát, amelyet a horvát kormány 10 millió kunával (450 millió forint) támogatott.
Plenkovic szerint ezzel szimbolikusan kifejezték tiszteletünket a Horvátországban élő magyarok iránt, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a magyar kormány hasonlóan gondoskodik a magyarországi horvátokról. „Támogatja a magyarországi horvátok központjait, amelyek több megyében és városban is működnek” – mondta.
Plenkovic kiemelte: Magyarország Horvátországnak az ötödik-hatodik külkereskedelmi partnere.
Szavai szerint különösen fontos az általa vezetett kormány számára, hogy mandátuma alatt tovább fejlessze az öt északi és keleti horvátországi megyét.
„A következő költségvetési időszakban ezekre a területekre nagy hangsúlyt fektetünk, mert mind horvátországi, mind európai viszonylatban el vannak maradva” – jelezte.
Plenkovic elégedettségének adott hangot, hogy Orbán Viktor kifejezte érdeklődését a horvátországi beruházások, valamint a magyarországi és horvátországi megyék együttműködése iránt.
A horvát kormányfő országa uniós elnökségének prioritásait úgy foglalta össze: „Európa, amely fejlődik, összeköt, véd és globális befolyással bír”.
Plenkovic elmondása szerint három nagy területre összpontosítanak majd: a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését követő viszonyrendszer kialakítására, az EU 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről szóló tárgyalások folytatására, valamint az EU-bővítésére.
Mint mondta, számos találkozót tartanak majd Délkelet-Európa és az EU-tagországok vezetői Zágrábban.
„Elsősorban meg kell találni a lehetőséget, hogy újra megnyissuk a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával” – húzta alá.